Péntek hajnalban Izrael drónokkal támadta meg Iránt, a célpont egy olyan légibázis volt, amelynek közelében nukleáris létesítmény is van. A nyugati hatalmak minden eszközzel próbálták megakadályozni az izraeli válaszcsapást, tartva attól, hogy az egész közel-keleti térség lángba borulhat. Korábban a The New York Times közölt információkat azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi is előzte meg azt a szíriai akciót, amelyre Irán még a múlt hét szombaton válaszolt Izraelnek egy nagyszabású támadással.
Izraeli rakéta csapódott be iráni területen, az iráni állami média beszámolója szerint Iszfahán térségében három drónt lőttek le. A városban van az iráni légierő egyik fontos bázisa és egy nukleáris létesítmény is, amelyet azonban nem ért találat – írja a The Guardian.
Az ország több városában felfüggesztették a repülőjáratokat, amelyeket azóta az iráni állami hírügynökség, az IRNA jelentése szerint újraindítottak, és aktiválták a légvédelmi rendszert. Az izraeli hadsereg egyelőre nem kommentálta a történteket az AP megkeresésére.
Izrael lépését a héten az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői is igyekeztek megakadályozni, tartva attól, hogy ezzel egy visszafordíthatatlan erőszakspirálba sodródhat a Közel-Kelet. A mostani csapás válasz volt az Izraelt az előző hétvégén ért nagy iráni támadásra: annak az előzménye pedig az volt, hogy április 1-jén Izrael Szíriában, Damaszkuszban lebombázta Irán nagykövetségét, és több iráni parancsnokot is megöltek.
Az izraeli kormány azóta már eldöntötte, hogy az előző hétvégi támadásra mindenképp katonai eszközzel fognak válaszolni – hogy miként, az viszont egészen péntek hajnalig kérdéses volt. Pár forgatókönyvet azért már korábban is vázoltak, és a Moszad korábbi igazgatója is véleményezte a minap a kérdést.
Egy magas rangú iráni tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy „Irán nem tervez azonnali megtorlást Izrael ellen”.
„Rakétatámadás nem érte az országot” – közölte egy iráni tisztviselő a Reuters hírügynökséggel péntek hajnalban, hozzátéve, hogy dróntámadás történt.
A tisztviselő szerint az iráni légvédelem működésbe lépése okozta a robbanások zaját Iszfahán körzetében. Hasonlóképpen nyilatkozott előzőleg egy katonai szóvivő is az X közösségi oldalon, jelezve, hogy a légvédelem drónokat semmisített meg.
Korábbi hírügynökségi jelentések arról számoltak be péntek hajnalban, hogy az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg.
Amerikai kormánytisztviselők azonban megerősítették, hogy Izrael előzetesen figyelmeztette az Egyesült Államokat csütörtökön a pontos részletek ismertetése nélkül, hogy katonai műveletet fognak végrehajtani Irán ellen. A CNN szerint Izrael arról is biztosította a szövetségesét, hogy az iráni nukleáris létesítményeket nem veszik célba.
Hossein Dalirian, az iráni űrügynökség szóvivője egy gúnyos bejegyzést tett közzé az X közösségi oldalán, azt írta:
Azt mondták, hogy 500 öngyilkos drónt és rakétát lőttünk ki, erre most három quadcopterrel válaszolnak, ráadásul mindegyiket lekapcsolták. Azt állítják, hogy korábban nem tájékoztatták Amerikát
– áll Dalirian posztjában, utalva Izrael és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban a közelmúltban kialakult feszültségekre.
Sanam Vakil, a Chatham House közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgatója az Iszfahánt ért támadásról kifejtette a The Guardiannak, hogy azt Izrael valószínűleg úgy kalibrálta, hogy mindössze egy helyszínre irányuljon és elkerülje a károkat, valamint a további iráni agressziót.
A szakértő arra is rávilágított, hogy Izrael a mostani csapását az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hoszajni Hámenei ajatollah születésnapjára időzítette, ez pedig szándékos és szimbolikus lépés lehetett az állam részéről.
A The New York Times időközben még azzal kapcsolatban osztott meg újabb értesüléseket, hogy pontosan milyen módon került sor arra a damaszkuszi támadásra, amellyel elkezdődött a közel-keleti eszkaláció. A lap szerint izraeli tisztviselők az április 1-i támadás előtt
egyáltalán nem gondolták azt, hogy a csapás eszkalációhoz vezethet, és épp ezért Washingtont sem tájékoztatták előzetesen arról, hogy mire készülnek.
Az amerikai lap azt írta, hogy izraeli tisztviselők gyakorlatilag a csapás előtti percekben közölték az Egyesült Államok tisztviselőivel azt, hogy hamarosan bekövetkezik a támadás. Erre az amerikai oldalon azonnal riadóztatták Jake Sullivant, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadóját, Jon Finert, a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettesét; Brett McGurköt, Joe Biden közel-keleti koordinátorát és további tisztviselőket is. Ezek a tisztviselők egyből realizálták azt, hogy ennek a csapásnak súlyos következményei lehetnek – mondta az Egyesült Államok tisztviselőinek egyike a The New York Timesnak.
A lap hozzátette, hogy a tisztviselők a nyilvánosság előtt a csapás után is támogatták Izraelt,
de zárt ajtók mögött kifejezték az azzal kapcsolatos dühüket, hogy Izrael egy ennyire súlyos akciót az ő tájékoztatásuk nélkül hajtott végre.
A The New York Timesnak nyilatkozó amerikai tisztviselők közül többen úgy vélték, hogy az izraeliek nagyon elszámolták magukat ebben az esetben, arra számítva, hogy Irán nem ad kemény választ – és ezt a nézetet osztotta egy magas rangú iráni tisztviselő is.
Az amerikai lap arra is kitért, hogy mindezek fényében világossá vált: az Izrael és Irán között régóta dúló konfliktus íratlan játékszabályai az elmúlt hónapokban drasztikusan megváltoztak, és a két fél egyre nehezebben méri fel egymás szándékait.
Értékelésük szerint a gázai háború tavaly őszi kezdete óta „eszkaláció követett eszkalációt”, és „miszkalkuláció követett miszkalkuációt” – vagyis a felek gyakran elszámolták magukat –, és ez végső soron azzal a veszéllyel fenyeget, hogy akár az egész konfliktus totális háborúvá fajulhat.
Azt, hogy mennyire nem sikerül kiszámítani a másik fél reakcióját, a The New York Times szerint példázza az is, hogy a damaszkuszi csapás után izraeli és amerikai tisztviselők egyaránt úgy számoltak, hogy Irán válasza erősen korlátozott lesz – majd később újra és újra felülbírálták a saját álláspontjukat (és időközben a sajtóban is elkezdtek megjelenni az első figyelmeztetések arról, hogy egy kemény iráni csapás jöhet).
A világ közben lélegzet-visszafojtva várta, hogyan reagál Izrael. „Olyan helyzetben vagyunk, amikor gyakorlatilag mindenki győzelmet arathat. Irán azt mondhatja, hogy bosszút állt, Izrael azt mondhatja, hogy legyőzte az iráni támadást, az Egyesült Államok pedig azt mondhatja, hogy sikeresen elrettentette Iránt és megvédte Izraelt”– mondta Ali Vaez, az International Crisis Group Iránért felelős igazgatója a lapnak. De hozzátette azt is:
Ha egy újabb kör indul ebben a »szemet szemért«-ben, akkor könnyen elveszhet az események feletti irányítás – nem csak Irán és Izrael, hanem a régió többi része és az egész világ számára.
E véleményt osztotta a The New York Timesnak (anonim módon) nyilatkozó többi amerikai, izraeli, iráni és közel-keleti államokból származó tisztviselő is. Az izraeliek egyébiránt azt is elmondták, hogy a damaszkuszi csapást két hónappal ezelőtt kezdték el tervezni, és a célpontja Mohammad Reza Zahedi, az irán Qudsz elitség szíriai és libanoni parancsnoka volt. Az akciót végül március 22-én hagyta jóvá az izraeli hadikormány, és akkor azt is vázolták, hogy szerintük Irán erre legfeljebb csak korlátozott lépésekkel reagálhat majd.
Az iráni vezetés a damaszkuszi csapás után nyíltan és zárt ajtók mögött egyaránt közölte, hogy válaszolni fognak, ahogyan ez be is következett. Az amerikaiak akkor azon dolgoztak, hogy Iránt mérsékeljék, a hétvégi iráni támadás óta pedig Izraelt igyekeztek lebeszélni a kemény válaszról – most kiderült, hogy sikertelenül.
(Borítókép: Férfiak Irán első hiperszonikus rakétájának, a Fattahnak a makettjét viszik egy mecset mellett az IRGC UAV-jának és rakétatámadásának megünneplésére tartott gyűlésen Teheránban, Iránban 2024. április 15-én. Fotó: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)