Egy titkos minisztériumi dokumentum szerint az orosz külügyminisztérium terveket dolgozott ki, hogy megpróbálja meggyengíteni nyugati ellenfeleit, köztük az Egyesült Államokat, és az ukrajnai háborút kihasználva megpróbáljon olyan globális rendet kialakítani, amely mentes az amerikai dominanciától.
Oroszország hivatalos és nyilvános, Az Oroszországi Föderáció külpolitikai koncepciója című dokumentumhoz fűzött titkos mellékletében a minisztérium „támadó információs kampányt” és egyéb, „a katonai-politikai, gazdasági és kereskedelmi, valamint információs pszichológiai szférát” érintő intézkedéseket szorgalmaz az Egyesült Államok által vezetett „barátságtalan országok koalíciója” ellen – írja a The Washington Post.
A 2023-as dokumentumot egy európai hírszerző szolgálat juttatta el a laphoz.
Fontos, hogy létrehozzunk egy olyan mechanizmust, amely megtalálja a barátságtalan államok kül- és belpolitikájának sebezhető pontjait azzal a céllal, hogy gyakorlati lépéseket dolgozzunk ki Oroszország ellenfeleinek gyengítésére
– olvasható benne.
A dokumentum első ízben adja hivatalos megerősítését és törvénybe foglalását annak, ami a moszkvai elitben sokak szerint hibrid háborúvá vált a Nyugat ellen. A Kreml dokumentumai szerint Oroszország az elszigetelődést és a szélsőséges politikát támogató propagandakampányok révén igyekszik aláásni az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást, és megzavarni az Egyesült Államok és az európai országok belpolitikáját. Emellett
a geopolitika átalakítására is törekszik, közeledve Kínához, Iránhoz és Észak-Koreához, hogy megpróbálja megváltoztatni a jelenlegi erőviszonyokat.
A nyilvános külpolitikai dokumentumnál sokkal keményebb és nyersebb nyelvezetet használva a 2023. április 11-én kelt titkos melléklet azt állítja, hogy az Egyesült Államok „barátságtalan országok” koalícióját vezeti, amelynek célja Oroszország meggyengítése, mert Moszkva „fenyegetést jelent a nyugati globális hegemóniára”.
A dokumentum szerint Oroszország ukrajnai háborújának kimenetele „nagymértékben meghatározza a jövőbeli világrend körvonalait”, ami egyértelműen jelzi, hogy Moszkva úgy látja, inváziójának eredménye elválaszthatatlanul összefügg azzal a képességével – és más autoriter nemzetekével –, hogy globálisan érvényesíteni tudja akaratát.
Az Orosz Föderáció külpolitikai koncepciója, amelyet 2023. március 31-én tettek közzé, és Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyott jóvá, diplomatikusan fogalmaz, és a „nemzetközi kapcsolatok demokratizálására”, a „szuverén egyenlőségre” és Oroszország globális színtéren elfoglalt pozíciójának megerősítésére szólít fel. Bár a külpolitikai koncepció azt is felrója, hogy az Egyesült Államok és „szatellitjei” arra használták fel az ukrajnai konfliktust, hogy „a sok éve tartó oroszellenes politikát” eszkalálják, azt is kijelenti, hogy „Oroszország nem tekinti magát a Nyugat ellenségének (…) és nincsenek rossz szándékai vele szemben”.
Oroszország reméli, a Nyugat „felismeri, hogy konfrontatív politikájának és hegemonisztikus törekvéseinek nincs jövője, és elfogadja a többpólusú világ bonyolult realitásait” – áll a nyilvános dokumentumban.
Az orosz külügyminisztérium közleményében leírta, hogy nem kommentálja a minisztériumi belső dokumentumok létezését vagy nem létezését, valamint az azokon folyó munka előrehaladását.
Mint azt már többször, különböző szinteken kijelentettük, megerősíthetjük, hogy határozottan fel kell venni a harcot a kollektív Nyugat agresszív lépései ellen
– tette hozzá az orosz minisztérium.
Oroszország nemrégiben megvétózta az ENSZ-ben a határozati javaslatot, amely egy évvel meghosszabbította volna az Észak-Koreával szemben bevezetett szankciók betartását vizsgáló, 14 éve működő szakértői megfigyelőcsoport mandátumát. (A szankciókat Észak-Korea nukleáris fegyver- és ballisztikusrakéta-programja miatt rendelték el.)
„Ezzel gyakorlatilag véget vetett a tizennégy éve tartó együttműködésnek, ami egyértelmű jele annak, hogy a titkos mellékletben előirányzott munka már folyamatban van” – mondta egy vezető orosz akadémikus, aki szoros kapcsolatban áll magas rangú orosz diplomatákkal. Az akadémikus névtelensége megőrzése mellett beszélt a Moszkvában folyó kényes tanácskozásokról is.
Oroszország a világ számos különböző régiójában nehézségeket okozhat az Egyesült Államoknak. Ez a Közel-Keletről, Északkelet-Ázsiáról, az afrikai kontinensről, sőt Latin-Amerikáról is szól
– jegyezte meg.
A külpolitikai koncepció és a titkos melléklet megalkotására az orosz akadémikusokhoz intézett felhívás nyomán került sor, amelyben politikai javaslatokat kértek. Az egyik javaslat, amelyet 2023 februárjában nyújtott be a külügyminisztériumhoz az orosz biztonsági apparátussal szoros kapcsolatokat ápoló moszkvai Független Államok Közössége intézetének helyettes vezetője, még ennél is nyersebben fogalmazta meg Oroszország lehetőségeit.
Az akadémikus, Vlagyimir Zarikin felszólította Oroszországot, hogy továbbra is segítse elő az izolacionista jobboldali erők hatalomra jutását Amerikában, tegye lehetővé a latin-amerikai országok destabilizációját és az ottani szélsőbaloldali és szélsőjobboldali erők hatalomra jutását, valamint segítse elő az európai országok szuverenitásának helyreállítását az Egyesült Államok gazdasági nyomásával elégedetlen pártok támogatásával.
A The Washington Posthoz is eljuttatott politikai javaslat további pontjai azt sugallják, hogy Moszkva szítsa a konfliktust az Egyesült Államok és Kína között Tajvan miatt, hogy Oroszország és Kína közelebb kerüljön egymáshoz, valamint
eszkalálja a helyzetet a Közel-Keleten Izrael, Irán és Szíria körül, hogy elterelje az Egyesült Államok figyelmét a térség problémáiról.
Nyugati tisztviselők figyelmeztettek, hogy Oroszország az elmúlt két évben fokozta propaganda- és befolyásolási kampányát, amivel igyekszik aláásni az Ukrajnának nyújtott támogatást. Ennek részeként új globális megosztottságot igyekezett teremteni. A Nyugat elleni orosz propaganda erőfeszítései a Közel-Kelet, Afrika, Latin-Amerika és Ázsia számos országában visszhangra találtak.
Azt hiszem, az Egyesült Államok meg volt győződve arról, hogy a világ többi része támogatja őket az Oroszországgal való konfliktusban, és kiderült, hogy ez nem igaz. Ez azt mutatja, hogy az egypólusú világnak vége, és nem akarnak ezzel megbékélni
– mondta Zarikin a The Washington Postnak egy korábbi interjúban.
Mihail Hodorkovszkij számára – aki Putyint régóta bírálja, és aki egykor Oroszország leggazdagabb embere volt, amíg a Kremllel való összetűzése miatt 10 év börtönbüntetést nem kapott – nem meglepő, hogy Oroszország mindent megtesz az Egyesült Államok aláásása érdekében.
Putyin számára teljesen természetes, hogy megpróbál minél több problémát okozni az Egyesült Államoknak. A feladat az, hogy kivonja őket a játékból, majd tönkretegye a NATO-t. Ez nem a feloszlatását jelenti, hanem azt, hogy azt az érzést kell kelteni az emberekben, hogy a NATO nem védi őket
– mondta.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin és Joe Biden 2021. június 16-án. Fotó: Peter Klaunzer – Pool / Keystone / Getty Images)