Az Index által jelentett hír alapján az Orosz Ortodox Egyház előző este közleményben jelentette be, hogy az Oroszország által elfogott, Ukrajna oldalán harcoló katonák közül néhányat Magyarországra szállítottak. A közlemény szerint a magyar fél kérésére az ellenségeskedésekben részt vett, kárpátaljai származású ukrán hadifoglyok egy csoportját juttatták Magyarországra.
Az atv.hu megtudta, hogy a program koordinációját Semjén Zsolt mint egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes látta el, és az eset összefüggésben van Ferenc pápa fogolyszabadítási missziójával is. Tehát az akció egyházi keretek közt zajlott le. Az esettel kapcsolatban Semjén Zsolt nyilatkozott röviden az ATV-nek, és azt mondta: az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország iránt az, hogy ezeket az embereket Magyarországra szállították.
Kérdés az, hogy az akcióról vajon tudott-e Ukrajna, vagy hozzájárulása nélkül érkeztek hozzánk az ukrán hadifoglyok.
Az Index kérdésére Lattmann Tamás nemzetközi jogász a genfi egyezményrendszerre hivatkozott. Az 1949-ben aláírt harmadik genfi egyezmény 12. cikke ugyanis lehetővé teszi, hogy úgymond „megőrzésre átszállítsanak” hadifoglyokat harmadik ország területére. Ez csak akkor jogszerű, ha mindhárom állam aláírta az 1949-es egyezményt.
Esetünkben – magyarázza a nemzetközi jogász – Magyarország és az akkori Szovjetunió aláírta. Abban az időben ugyan Ukrajna még nem létezett önálló államként, de a Szovjetunió 1991-es széthullása után létrejött ukrán állam jogutódként viselkedik, és a korábban aláírt nemzetközi szerződésekben vállaltakat magára nézve továbbra is kötelezőnek tartja.
Lattmann ugyanakkor hangsúlyozta,
a hadifogoly továbbra is katona, hadifogolyként viszont már a fogvatartó állam főhatalma alá kerül, ez jelen esetben Magyarország. Ilyenkor viszont nincs szükség a saját állam hozzájárulására, vagyis Ukrajnát nem szükségszerű megkérdezni."
Más szakértők a genfi konvenció egy másik cikkére hivatkozva állították, hogy egy ilyen lépéshez szükséges Ukrajna hozzájárulása. Lattmann szerint a rövid polémia végül is az ő álláspontjának elfogadásával zárult, mert az idézett 111. cikk a hadifoglyok elengedéséről a szolgálatból, hazaszállításukról szól. Viszont ebben az esetben arról van szó, hogy Magyarország úgymond besegít a fogvatartó államnak őrizni a hadifoglyokat, méghozzá a genfi konvencióban foglaltak alapján.
Az eddig napvilágra került értesülések szerint egyházi keretek között zajlott tehát az akció. Megkeresésünkre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat csak az alábbi szűkszavú közleményt adta ki:
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat arra kapott felkérést, hogy emberek életének megmentésében vegyen részt. A szervezet, mint az elmúlt három évtizedben is minden alkalommal, amikor lehetősége nyílt rá, eleget tett küldetéséből adódó feladatainak. A ránk bízott emberek védelme érdekében jelenleg nem áll módunkban több információt közzétenni.
Nem érti az egyházak szerepét Tóth Norbert, az NKE nemzetközi jogásza. Mint az Indexnek elmondta, államok megállapodhatnak egymással hadifoglyok semleges országba szállításáról, de nem ismerjük – ha volt ilyen – ennek az államközi megállapodásnak a részleteit. Azt sem tudni, már ahogyan írta közleményében a kezdeményező Orosz Ortodox Egyház, hogy vajon kapott-e állami felhatalmazást. Ha igen, és csak nem került eddig nyilvánosságra, akkor minden rendben. Ha nem kapott, akkor az már bajosabb, mert egy ilyen helyzetben az egyház csak közvetítő szerepben léphet fel.
Tóth Norbert elmondta, hogy a hadifoglyoknak két kategóriája van.
Az elsőbe azok tartoznak, akik megsebesültek, betegek, gyógyulásuk egy éven túl biztos csak. Ha ebbe a kategóriába tartozik az az állítólag 11, az ukránok oldalán harcolt és fogságba esett kárpátaljai, akkor esetükben államközi megállapodás sem kell, mert a foglyul ejtő állam átadja harmadik, semleges félnek, éppen azért, mert ott vélhetően jobb ellátásban részesülnek, mint a saját hadifogolytáboraikban. Mivel hadifoglyok, ezért átszállításuk ügyében nem kell értesíteni Ukrajnát.
A második kategóriába tartoznak az „able bodied” hadifoglyok, vagyis azok a katonák, akik épek, szabadulásuk esetén a harctérre bármikor visszarendelhetők. Esetleges semleges, harmadik országba szállításuk esetén szükség van államközi megállapodásra. Az viszont már vita tárgya, hogy ilyen esetben a foglyul ejtő államnak, vagyis Oroszországnak, kell-e kérni a hadifoglyok saját államától, vagyis Ukrajnától hozzájárulást az akcióhoz. Egyesek azt mondják, nem szükséges ilyen esetben hozzájárulást kérni, Kijev viszont azzal érvel, hogy igenis szükséges ilyen esetben is értesíteni Ukrajnát – zárta magyarázatát a nemzetközi jogász.
(Borítókép: Ukrán hadifoglyok 2023. május 25-én. Fotó: Yevhenii Zavhorodnii / Reuters)