Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• „Ez nem más, mint ruszofóbia” – újabb kormányfő állt ki Oroszország mellett.
• Moszkva megfejtette, miért lehet veszélyes, ha Ukrajna atomfegyverhez jut.
• Újabb információk láttak napvilágot az orosz elit háborúhoz való hozzáállásáról.
• Ukrajna szerint az orosz védelmi miniszter hamarosan letartóztatja a Wagner-vezért.
• Új fejezet nyílt a háborúban, megkezdődött a nagy ukrán ellentámadás.
• Irtózatos veszteséget szenvedtek az oroszok Bahmutnál.
• Reznyikov: Moszkva befolyása alatt áll Magyarország.
• Merénylet merénylet után, mégis életben van az ukrán hírszerzés főnöke.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indul hírfolyamunk.

Oroszok irányított légibombákkal támadták a Herszon megyei Beriszlav járást – közölte a helyi média kormányzati forrásokra hivatkozva.

A támadás következtében a helyi ügyészség szerint egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült.

Ukrajna képes több mint ezer kilométer hatótávolságú rakéták előállítására – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter csütörtökön egy kijevi fórumon.

Hivatalosan is jóváhagytak egy rakétaprogramot Ukrajnában, amelyre már a költségvetésből el is különítenek forrásokat. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy több mint ezer kilométeres hatótávolságú saját rakétákat gyártson, és erre nagyon jó kilátásaink vannak

– idézte az RBK-Ukrajina hírportál a tárcavezetőt. Megjegyezte, hogy ennek a programnak az ukrán vállalatok a végrehajtói.

Reznyikov emlékeztetett a sikeres Neptun-projektre, amelynek köszönhetően az ukrán erők elsüllyesztették a Moszkva nevű fekete-tengeri orosz zászlóshajót.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta: olyan információi vannak, hogy az oroszok azokat a civil lakosokat, akiket a kahovkai vízerőmű felrobbanása után evakuáltak a herszoni régió általuk megszállt részében, ugyanazokban az épületekben helyezik el, amelyekben orosz katonák is állomásoznak.

Herszon megye ideiglenesen megszállt területének településein az orosz megszállók továbbra is saját céljaikra fordítják az általuk elkövetett bűntett következményeit: az árvíz sújtotta településekről evakuált embereket olyan panziókban és szanatóriumokban helyezik el, amelyekben már katonai alakulatok állomásoznak. Így az oroszok a civil lakosság mögé bújva próbálják védeni magukat

– fogalmazott a vezérkar.

Több orosz Telegram-csatorna is arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg támadást indított Orehiv térségében, Zaporizzsja irányában.

A felvételek szerint az ukránok 10. hadtestének erői először vetették be a Leopard 2A4 harcskocsikat, emellett más páncélozott járműveket is alkalmaztak a támadáshoz.

A Telegramon terjedő felvételek szerint azonban több harckocsit és más felszerelést is megsemmisítettek Orehivnél az oroszok.

„Az ENSZ ügynökségei igyekeznek bejutni az orosz ellenőrzés alatt álló, a kahovkai gátrobbantás következtében árvíz sújtotta térségekbe, de még nem tudnak ilyen műveletről beszámolni” – közölte csütörtökön Jens Laerke, a világszervezet Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) szóvivője Genfben.

Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy Ukrajna orosz ellenőrzés alá került térségeibe eljuthassunk

– hangsúlyozta Laerke.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta az orosz csapatokat, hogy lényegében sorsukra hagyják az ottani embereket, és akadályozzák az ukrán erők mentési kísérleteit. A nemzetközi segélyszerveteknek pedig a tétlenséget vetette a szemükre – írja az MTI.

Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti igazgatója elmondta, hogy a WHO szintén igyekszik eljutni a katasztrófa sújtotta térségbe. Ez azonban csak a konfliktus mindkét szereplőjével kötött megállapodások alapján lehetséges.

A kahovkai Ukrajna egyik legnagyobb tározója volt. A gátat keddre virradóra felrobbantották, a víztározó ezzel gyakorlatilag megsemmisült. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a robbantással.

Ukrajna több millió tonna termést veszíthet el a kahovkai gátrobbantás következtében bekövetkezett áradások miatt az ország déli részén – közölte csütörtökön az ukrajnai agrárminisztérium.

Vízellátás nélkül lehetetlen zöldségeket termeszteni

– hangsúlyozta a tárca közleményében, hozzátéve, hogy olyan termelési modellre lesznek kénytelenek átállni, amely alacsonyabb termésátlagot eredményez majd a gabona és az olajos magvak terén.

A minisztérium beszámolója szerint a gát megsemmisülése több tízezer hektár termőföldet fog elárasztani, és legalább félmillió hektár válhat sivataggá Ukrajna déli részén öntözés hiányában.

Az elárasztott vidékek talajviszonyainak megállapításához teljes körű mezőgazdasági-ökológiai felmérésre, illetve különleges talaj-helyreállítási módszerekre lesz szükség – ismertette a tárca, amely szerint az érintett vidéken főként zöldségféléket, dinnyét, gabonát és olajos magvakat termesztenek. Ukrajna a világ vezető gabonaexportőrei közé tartozik.

Az ukrán hajózási hatóságok szerint a gátszakadás következtében hajózhatatlanná váltak a Dnyeper (Dnyipro) egyes szakaszai, elzárva ezzel a kijevi vezetést egy fontos mezőgazdasági exportútvonaltól.

Mikola Szolszkij agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszter szerint a mezőgazdasági ágazat a korábban becsültnél jóval nagyobb veszteségekre számíthat, mert a katasztrófa „több évre” kiterjedő károkat okozott az öntözési rendszernek.

A kahovkai Ukrajna egyik legnagyobb tározója volt. A gátat keddre virradóra felrobbantották, a víztározó ezzel gyakorlatilag megsemmisült. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a támadással.

Újabb szankciókat jelentett be Belarusszal szemben csütörtökön a brit kormány, azzal indokolva a lépést, hogy Minszk változatlanul segítséget nyújt Oroszország ukrajnai inváziójához.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a továbbiakban

A tárca indoklása szerint e termékek nagy-britanniai behozatala jövedelemforrást biztosított Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök rezsimjének.

Az MTI beszámolója szerint Nagy-Britannia emellett intézkedéseket hozott olyan termékek importjának megakadályozására is, amelyekről feltételezhető, hogy valójában Oroszországból érkeznének Belarusz közvetítésével. Ebben a termékkörben is szerepel az arany.

A brit kormány ugyancsak megtiltotta a bankjegygyártáshoz szükséges alapanyagok és berendezések, valamint a vegyi és biológiai fegyverek gyártásához is használható termékek, technológiák és nyersanyagok Belaruszba irányuló exportját.

Az új szankciórendelet a külügyi tájékoztatás szerint lehetőséget ad annak megakadályozására is, hogy meghatározott belorusz médiatársaságok Nagy-Britanniában terjeszthessék propagandájukat. A brit külügyminisztérium szerint ez azt jelenti, hogy a közösségimédia-vállalatok és az internetszolgáltatók korlátozni fogják a hozzáférést azokhoz a belorusz médiaorgánumokhoz, amelyekre a brit szankciók kiterjednek, ugyanúgy, ahogy ez a szankcionált orosz médiatársaságok esetében már érvényes.

Az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom vezetője szerint a zaporizzsjai erőmű „megbízhatóan védett” – írja a Sky News. 

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelenléte további védelmet biztosít – jelentette a TASZSZ állami hírügynökség.

A gátszakadás miatt felmerült, hogy az áradás a zaporizzsjai atomerőművet is veszélyeztetheti, mivel az erőmű hűtővizét is a víztározóból biztosították.

Az erőmű tavaly március óta orosz ellenőrzés alatt áll.

Az ukrán média szerint orosz katonák csaptak le Herszonra az emberek evakuálása közben az elárasztott városrészekből. 

A hersoni területi katonai közigazgatásának vezetője, Olekszandr Prokudin közösségi oldalán azt írta:

Az oroszok lövik Hersont.

A regionális katonai közigazgatás vezetője megjegyezte, hogy az orosz megszállók a tengerparti területeket és a város központi részét sújtják.

A támadásról videó is készült:

A svájci parlament alsóháza elutasította azt a tervet, hogy a következő 5-10 évben több mint 5 milliárd euró értékű humanitárius támogatást nyújtsanak Ukrajnának – közölte a helyi média.

Ukrajna német Leopard 2-es tankokkal nyomul előre az oroszok ellen. A német harckocsikat először látták a csatatéren – írja a Bild.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott orosz drónfelvételek szerint ukrán páncélos egységek nyomulnak előre Orikhiv városától délre.

A hadoszlopban brit és amerikai harci járművek is találhatóak. 

Ukrajnának kevesebb mint 60 Leopard 2-es harckocsija van, ezek fronton való megjelenése azt jelzi, hogy Kijev fokozza erőfeszítéseit, és a nyugati származó fegyvereket is fel akarja használni a sokat hangoztatott nagy ellentámadás alatt.

Tűz alá vettek egy civil evakuációs pontot Hola Prisztanban, két ember életét vesztette – közölte Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének megbízott kormányzója csütörtökön a Telegram-csatornáján. Hozzátette, hogy a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre.

Vlagyimir Leontyjev, Nova Kahovka polgármestere a Szolovjov Live médiacsatornán közölte, hogy a kahovkai vízerőmű sérülése okozta áradás nyomán életét vesztette öt helyi lakos, akik korábban két társukkal együtt marhalegeltetés közben tűntek el. Az életben maradt két ember kimentése pedig folyamatban van.

Alla Barhatnova, a herszoni megbízott vezetés munkaügyi és szociálpolitikai „minisztere” a Rosszija 24 hírcsatornán azt mondta, hogy 

A RIA Novosztyi hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a Nova Kahovka melletti Korsunka községnél erdőtűz ütött ki amiatt, hogy az ukrán erők folyamatosan lőnek egy elektromos alállomást. A füst több kilométerről észlelhető.

A lövöldözés már több napja tart, a kahovkai vízerőmű lerombolása után megkezdődött az alállomás intenzív lövetése, hogy áramtalanítsák a területet, hatástalanítsák a mobiltelefon-tornyokat. Az elöntött területeken jelenleg nincs telefonszolgáltatás és mobilinternet

– mondta a hírügynökségnek Ruszlan Agajev, Nova Kahovka közigazgatásának szóvivője.

Renat Karcsaa, a Roszenergoatom konszern vezérigazgatójának tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: a zaporizzsjai atomerőmű dolgozói meg fogják akadályozni, hogy a kiégett nukleáris fűtőelemek hűtésére szolgáló medencékben a vízszint kritikus szintre csökkenjen. Azt hangoztatta, hogy

A NAÜ szerdán közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőmű továbbra is a kahovkai víztározóból pótolja a reaktorok hűtéséhez szükséges vizet. A vízszint továbbra is óránként 5-7 centiméterrel csökken, miután a zsiliprendszer megsemmisült. Ha a vízszint 12,7 méter alá csökken, a folyadékkivétel leáll.

A NAÜ szerint ha az erőmű összes hűtőmedencéjét megtöltik, akkor a bennük lévő víz több hónapig elegendő lesz a reaktorok és a kiégett fűtőelemek hűtésére.

Az ukrán üzleti élet képviselői arra számítanak, hogy a háború a jövő év közepéig biztosan folytatódik – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Tomas Fiala, a Dragon Capital vezérigazgatója szerint ez már az IMF-el közös programjukba is beépült. Mint mondta, arra számítanak, hogy az ukrán gazdaság idén és jövőre is növekedni fog, és az uniós tagság kilátásának köszönhetően cége tavaly ismét ukrán eszközökbe fektetett be.

Már tavaly nyáron elkezdtünk befektetni, amikor úgy éreztük, hogy a legnehezebb részen túl vagyunk, ezért a legtöbb befektetésünket feloldottuk, és tovább növeltük

– mondta. 

Az ukrán vezetés kész volt rendezni a konfliktust Oroszországgal, de Washington nyomására kihátrált az alkuból – jelentette ki csütörtökön Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

„Ha nincs az amerikai nyomásgyakorlás, minden másként alakul. Maguk az ukrán vezetők is készek voltak a békeszerződés aláírására, és írásbeli javaslatokat fogalmaztak meg Oroszország számára, amelyeket mi elvben jóváhagytunk” – nyilatkozta  Patrusev.

A titkár szerint „ebben a konfliktusban érdekelt felek vannak”, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az árvíz sújtotta herszoni régióba látogatott csütörtökön, hogy személyesen tájékozódjon az élet- és kármentési munkálatok állásáról a kahovkai vízerőmű gátjának lerombolása miatt elárasztott területen.

Az ukrán elnök Telegram-csatornáján azt írta, hogy a helyszínen megvitatta az illetékesekkel a gát felrobbantása miatt kialakult vészhelyzet felszámolására – a veszélyeztetett zónák lakosságának evakuálására és létszükségleinek biztosítására, valamint a környezeti károk enyhítésére – irányuló erőfeszítéseket, egyszersmind felmérték a katasztrófa területén kialakult katonai helyzetet is.

Fontos, hogy kiszámítsuk a károk mértékét, és forrásokat különítsünk el a katasztrófa által érintett lakosok kártalanítására, valamint programot dolgozzunk ki a veszteségek kompenzálására vagy a vállalkozások áttelepítésére a herszoni régióban

– fűzte hozzá Zelenszkij. Az ukrán elnök szerdán kijelentette, hogy több százezer ember maradt elérhető ivóvízellátás nélkül a duzzasztógátat ért támadás következtében.

A Herszoni terület kormányzójának csütörtöki közlése szerint jelenleg a régió mintegy 600 négyzetkilométernyi területe áll víz alatt, javarészt a Dnyeper folyó oroszok által megszállt oldalán.

A frontvonal részévé vált területről eddig összesen legalább négyezer ember evakuálását jelentették az orosz és az ukrán hatóságok. A háborús felek egymást vádolják a gát részleges elpusztításával.

Ukrajna kötelező biztonsági garanciákat kér a Nyugattól a hosszú távú fennmaradásához, de szövetségesei még nem állnak készen arra, hogy ezt megadják neki. Erről a Politico írt, miután az újság elért több európai diplomatát.

Az ügyre rálátó források szerint a témáról folytatott több hónapos tárgyalások ellenére a nyugati szövetség még mindig megosztott ebben a kérdésben, nincs konszenzus azt illetően, hogy miképp válaszoljanak Ukrajna kérésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozóján azt mondta: Ukrajna készen áll arra, hogy a NATO-hoz csatlakozzon.

Arra várunk, hogy a NATO készen álljon erre. És azt hiszem, hogy a biztonságpolitikai garanciák nagyon fontosak nemcsak Ukrajnának, hanem a szomszédainknak, például Moldovának is

– mondta Zelenszkij a CNN szerint. A katonai szövetség alapokmánya azonban kimondja, hogy háborúban álló országot nem lehet bevenni a NATO-ba.

Rossz hírt kaptak az ukránok

Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, amíg tart a háború – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség vezetője egy brüsszeli rendezvényen, amelyről a Sky News számolt be.

Mint fogalmazott, „nem szerepel a napirenden”, hogy a háború közepette váljon egy ország NATO-taggá.

A kérdés az, hogy mi történik, amikor a háború véget ér

– tette hozzá Stoltenberg.

Stoltenberg áprilisban arról beszélt, hogy minden NATO-szövetséges megállapodott Ukrajna csatlakozásáról.

Az emberiség jövőjét érintő globális kihívásokra az ENSZ Biztonsági Tanácsának átfogó megreformálásával adható érdemleges válasz – hangsúlyozta Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök csütörtökön Asztanában egy nemzetközi fórumon az MTI híradása szerint.

„Az ENSZ alapításakor lefektetett világrend szétrombolásának vagyunk szemtanúi” – fogalmazott Tokajev a fórumot megnyitva. A rendezvényen más magas rangú tisztviselők mellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke is részt vett.

Tokajev kiemelte: „továbbra is az ENSZ az egyetlen olyan szervezet, amely egybefogja országainkat”, ahhoz azonban, hogy a nemzetközi környezet stabilabbá váljon, a középhatalmak szerepét és hangját is meg kellene erősíteni a szervezetben, különösképp a Biztonsági Tanácsban, máskülönben „nem tudunk majd megfelelő választ adni a minket érő kihívásokra” – tette hozzá.

Kaszim-Zsomart Tokajev szerint a közelmúlt válságai – mindenekelőtt a koronavírus és a fegyveres konfliktusok – „súlyos fenyegetést jelentenek az így is törékeny nemzetközi ökoszisztémára”.

„Ennek az instabilitásnak az okai mélyen a múltunkban gyökereznek” – mondta a kazah elnök, egyebek között a hidegháborús időkből ismert blokkosodás visszatérésének veszélyére figyelmeztetve, és egységes fellépésre szólította fel a nemzetközi közösséget.

Magyarország mind a saját területén, mind Ukrajnában igyekszik megadni azt a segítséget, amire az ukrán nép rászorul ebben a nehéz helyzetben – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A politikus csütörtökön a magyar–ukrán határ mellett fekvő Tiszasalamonban átadta az ukrán partnereknek azt a 34 helyközi autóbuszt, amelyet a Volánbusz Zrt. ajánlott fel a háborús károkat elszenvedett régiók számára.

Magyar Levente hozzátette, hogy Magyarország természetesen Kárpátalján van jelen a leginkább, de az utóbbi hónapokban jelenléte Ukrajna távolabbi vidékein is fokozódott.

Szavai szerint a háború napról napra újabb borzalmakat produkál, most pedig „a gátszakadás miatt humanitárius katasztrófa állt elő”.

„Az ukrán nép barátjaként folyamatosan készen kell állnunk arra, hogy mindig a legrugalmasabban, a leghatékonyabban és gyorsan tudjunk reagálni” – jelentette ki az államtitkár.

Az uniós országoknak az ukrajnai menekültek hosszú távú integrációjára kell felkészülniük, és mindvégig hatékony védelmet kell biztosítaniuk, különösen a konfliktus elől menekülő és célzott támogatásra szoruló nők számára – közölte éves jelentésében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) csütörtökön.

Azt írták, üdvözlendő, hogy minden nyilvántartásba vett ukrajnai menekült jogosult a munkaerőpiachoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szálláshoz való hozzáféréshez, az érkezők többsége azonban nő és fiatalkorú lány, sokuknak gyermekeket vagy idősebb rokonokat kell gondozniuk, ezért célzott támogatásra van szükségük.

 Az uniós ügynökség azt ajánlotta az európai kormányoknak, hogy biztosítsanak minden ukrajnai menekültnek megfizethető, biztonságos és megfelelő lakhatást, különösen a nők és a gyermekek számára.

Biztosítanak megfelelő munkahelyeket, amelyek megfelelnek az adott személy készségeinek és képesítéseinek, és védelmet nyújtanak a kizsákmányolás ellen.

Az ügynökség szerint nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyermekek integrálására az oktatás biztosítása és a gyermekgondozáshoz való hozzáférés révén. Továbbá tanácsadást és pszichológiai támogatást kell nyújtani a szexuális erőszakot és kizsákmányolást elszenvedett nők és lányok számára.