Egy angol tömegtemetkezési helyet feltáró kutatócsoport emberi csontvázmaradványokban fedezte fel a pestist okozó baktériumok DNS-ét. Amire bukkantak, az a betegség legrégebbi ismert esete Nagy-Britanniában.
A Yersinia pestis egy baktérium, a pestis kórokozója, és ezt találták meg négyezer évvel ezelőtti emberi csontokban. A hírről a héten számolt be a Nature című szaklap. A dolog érdekessége az, hogy a most publikált felfedezés azt bizonyítja, a bakteriális DNS évezredekkel korábbi, mint a legrégebbi törzs, amit eddig felfedeztek.
Egy Hongkongban tombolt pestisjárvány idején, 1894-ben azonosította egy svájci–francia származású orvos és bakteriológus, Alexandre Yersin. Akkor még a Pasteurella pestis nevet kapta, de 1967-ben Yersinia pestisre nevezték át. Feltételezhetően Kelet-Afrikából származik, a mai napig ott regisztrálják a legtöbb ilyen megbetegedést. A legveszélyeztetettebb térség Madagaszkár szigete.
A tanulmány egyik szerzője, Pooja Swali, a londoni Francis Crick Intézet Skoglund Laboratóriumának kutatója szerint 1500 évvel ezelőtti az a törzs, amit még 2018-ban azonosítottak Cambridge megyében az Edix Hill temetkezési helyen.
A pestist okozó baktériumok mostani mintáit két különböző temetkezési helyről vették. Az egyik Anglia délnyugati részén, Somersetben, míg a másik északnyugaton, az angol–skót határ közelében, Cumbriában került elő. A két hely közötti távolság arra utal, hogy a betegség a késő neolitikumban és a bronzkorban terjedt el.
Az, hogy néhány száz év alatt ilyen hatalmas területeken terjedt el, magyarázhatja azt is, hogy ebben az időben milyen gyorsan mozoghattak az emberek, új technológiák és ötletek a térségben
– teszi hozzá Benjamin Roberts régészprofesszor, a késő európai őstörténet kutatója.
A tanulmány szerint a kutatók 34 különböző emberi csontvázmaradványból vettek mintát a már említett két helyszínen. Megfúrták a fellelt koponyákban a fogakat, és így olyan fogpéphez juthattak, amely tartalmazhatta a fertőző betegségek DNS-ét.
Dr. Swali hihetetlennek nevezte azt a tudományos képességet, amelynek segítségével ezer évekkel korábban lebomlott maradványokból ki lehet nyerni ősi kórokozókat. Az így szerzett génnyomokból pedig végigkövethetjük a kórokozók terjedését a múltban és evolúciós változásaikat. Mindezek alapján pedig könnyebben érthetjük meg azt, mely gének játszhatnak kulcsszerepet a fertőző betegségek terjedésében.
A genetikai elemzés azt a meglepő eredményt hozta, hogy a mai Nagy-Britannia területén két időszakban volt pestisjárvány. Az egyik körülbelül négyezer éve történt, míg a másik 1500 évvel ezelőtt. A kutatók elismerik, hogy a betegséggel kapcsolatban sok olyan dolog van, amire nem tudnak választ adni.
A mostani szenzációs eredmények kimutatták például azt is, hogy a temetkezési helyeken talált Yersinia pestis törzsben nem volt meg az a gén, amely lehetővé tette volna, hogy bolhákkal terjedjen. Viszont az már bizonyított, hogy a XIV. században a középkori Európában pusztított törzs, amely a fekete halál néven ismert járvány terjedéséért volt a felelős, rendelkezett ezzel a génnel. A fertőzés közvetítője a bolha volt, amely fertőzött állatok vérét szívta, majd az emberre áttelepedve közvetítette a kórt.
„A tudomány azt nem tudja megmondani, hogy 4000 évvel ezelőtt, amikor a pestis megfertőzte az embereket, a betegség milyen súlyos lefolyású volt – mondja Roberts professzor. – Egyszerűen lehetetlen megállapítani ilyen távlatból, hogy enyhe lefolyású vagy zömében halálos volt-e a fertőzés” – tette hozzá.
Egy biztos, a Somerset közelében feltárt csontvázak halálát sérülés és nem valamiféle betegség okozta
– tette végül hozzá, majd megjegyezte, mindig ott az a fránya kísértés, hogy egy apokaliptikus középkori pestisjárvány rémét fessük fel, de ezt ebben az esetben nem lehet megtenni, mert egyszerűen túlságosan kevés a rendelkezésre álló bizonyíték.
A tanulmány kapcsán több is akad. Az egyik legfontosabb, hogy ez az együttműködés is megmutatta, miért lényeges a multidiszciplinaritás, vagyis hogy egymástól teljesen eltérő tudományágak fogjanak össze, esetünkben a régészek és a paleogenetikusok.
A tanulmányból egyértelműen kiderült, hogy egyes megbetegedések, fertőző betegségek már a történelem előtti időkben is jelen voltak az emberek körében. Valahogy úgy, ahogyan időről időre visszatérnek olyan típusú járványok, mint a spanyolnátha, a Covid vagy éppen az AIDS.
Ugyan vannak történelmi feljegyzések a különböző pestisjárványokról, azonban ezeknek az ősi DNS-mintáknak az elemzésével még messzebbre tudunk az időben visszatekinteni. Dr. Swali szerint a jövőbeli kutatások segítségével fogjuk csak megérteni, miként regáltak, változtak génjeink ilyen betegségek hatására a múltban, és hogyan alakult a gének evolúciós fegyverkezési versenye a kórokozókkal szemben – összegezte a CNN.
(Borítókép: Feltárt sírhely a pestisjárvány idejéből. Fotó: Mola / Getty Images)