Washington máris megbüntette Pristinát amiatt, mert javaslatait mellőzve gerjesztette az erőszakos zavargásokba torkolló feszültséget Koszovóban. De más intézkedéseket is fontolgatnak.
Koszovót nyomban kizárták egy húsz nemzet részvételével rendezett, már folyamatban levő közös hadgyakorlatból.
Az Egyesült Államok „előre látta” annak a döntésnek a következményeit, hogy négy szerb többségű településen albán nemzetiségű polgármestereket neveztek ki erőszakkal – idézte a BBC az amerikai nagykövetet, aki „határozottan tanácsolta” Albin Kurti miniszterelnöknek, hogy változtasson döntésén, indítványát azonban figyelmen kívül hagyták.
Az Egyesült Államok – mellesleg Koszovó erős szövetségese – más intézkedéseket is fontolgat, és jelenleg „nem lelkesedik” azért, hogy segítse a nemrég megalakult országot a szélesebb körű nemzetközi elismerés, illetve az EU- és NATO-tagság megszerzése felé tett erőfeszítéseiben.
Meglepődnék, ha bármelyik koszovói kormánytisztviselő most az Egyesült Államokba látogathatna
– tette hozzá Jeffrey Hovenier.
Az amerikai pofonok az után csattantak el, hogy a koszovói kormány erős rendőri kísérettel próbálta beiktatni hivatalába a négy albán nemzetiségű polgármestert, az észak-koszovói szerbek azonban keményen ellenálltak a kísérletnek. Az összecsapásokban civilek és rendőrök egyaránt megsebesültek, sőt utóbb a szétválasztásukra kivezényelt békefenntartók is – közöttük magyar katonák.
Az áprilisban kiírt helyhatósági választásokat a szerbek bojkottálták. A részvétel a négy százalékot sem érte el, így a választási eredményt törvénytelennek tartják. Tiltakozásukat Belgrád támogatja. Az elrettentés szándékával Alekszandar Vucsics államfő a legmagasabb szintű harci készültséget rendelte el.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Unió is azzal vádolta a koszovói hatóságokat, hogy destabilizálják a helyzetet Észak-Koszovóban. Brüsszel óva intett minden olyan intézkedéstől, amely az etnikai feszültségeket tovább szíthatja.
Szerbia szövetségese, Oroszország a koszovói szerbek jogainak tiszteletben tartására szólította fel az érintett feleket. Moszkva „minden kétséget kizáróan” támogatja Szerbiát és a szerbeket – idézte az AFP Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét.
A NATO korábbi vezetője Szerbiát tette felelőssé a koszovói feszültség szításáért.
Az elképzelés, hogy teljesen kivonuljunk Koszovóból, nem valósulhat meg, amíg Szerbia nem ismeri el a realitást
– jelentette ki Lord Robertson, miután visszatért koszovói látogatásáról. Szerinte az amerikaiak „üdvös és éles figyelmeztetésének” arra kellene késztetnie a koszovói hatóságokat, hogy „átgondolják, mit tesznek”.
Szerbia és Koszovó vezetői egymást vádolják az újabb összecsapásokért. „Kizárólag” a koszovói miniszterelnök felelős a zavargásokért – állítja Alekszandar Vucsics szerb elnök. Albin Kurti viszont megjegyezte, hogy a zvečani tüntetők „a hivatalos Belgrád irányítása alatt álló szélsőségesek csoportja”.
A NATO vezetője szerint az erőszaknak „véget kell vetni”. Jens Stoltenberg határozottan elítélte a koszovói békefenntartók, a KFOR elleni indokolatlan támadásokat.
A védelmi szövetség további 700 katonával bővíti négyezer fős különítményét azok után, hogy a zvečani összecsapásokban harminc, jobbára magyar és olasz békefenntartó, illetve 52 tüntető megsérült.
Egy tartalékos zászlóaljat készenlétbe helyeztek, amely szükség esetén hét napon belül bevethető lesz.
Az észak-koszovói szerbek bírálták a KFOR-t, amiért nem akadályozta meg, hogy a fegyveres koszovói rendőrség behatoljon az önkormányzati épületekbe, és eltávolítsa a szerb zászlókat. A KFOR feladata egyébként, hogy Koszovóban mindenki biztonságát és szabad mozgását garantálja – etnikai hovatartozástól függetlenül.
Albin Kurti hibákat követett el – mondta a francia elnök. Emmanuel Macron és Olaf Scholz német kancellár egy közös találkozón próbálja majd jobb belátásra bírni az albán nemzetiségű vezetőt.
A koszovói miniszterelnök a kritikák nyomán kijelentette: kész fontolóra venni az előrehozott választásokat a szerb többségű Észak-Koszovóban a kedélyek lecsillapodása után.
„Ha békésen tüntettek volna az előrehozott választásokért, azt megértettem volna” – mondta Kurti a pozsonyi biztonsági konferencián, de elfogadhatatlannak tartja azt a „csőcseléket”, amely az oroszbarát Z betű jelképével lő katonákra és rendőrökre. „A fasiszta csőcseléknek nem adjuk át demokratikus köztársaságunkat. Ha békés, előrehozott választásokat követelő tüntetéseket akarnak, akkor van egy miniszterelnökük, aki szívesen meghallgatja őket, és talán egyetért velük” – idézte a The Guardian a koszovói miniszterelnököt.
A brit parlament külügyi bizottságának elnöke óva intette az Egyesült Államokat a Kurti elleni aránytalan büntetéstől. Alicia Kearns szerint a Pristinával szemben tanúsított magatartás aránytalan, a Belgráddal szembeni elrettentés hiánya pedig kibillenti az egyensúlyt, és a „stratégiai inkoherencia” jeleit mutatja.
Ha nem sikerül elrettenteni a fegyveres milíciákat és finanszírozóikat, az azzal a kockázattal jár, hogy a helyzet elmérgesedik – véli Kearns, aki szerint lehetővé kell tenni, hogy Koszovó csatlakozzon az Európa Tanácshoz.
Nem baj, ha Kurtit és Koszovót kissé megdorgálják. Még azt is el tudom viselni, hogy Vucsics megússza. De ha az Európai Unió nem tud megbékélni azzal, hogy nagyban hozzájárult a katasztrófához, akkor csak a megismétlődésre számíthatunk
– fogalmazott nyersen Mark Dickinson, a korábbi nyugat-balkáni brit megbízott.
A legutóbbi tárgyalási fordulóban a szerb elnök nem volt hajlandó aláírni a Szerbia és Koszovó kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást, amely bizonyos szintű autonómiát szavatolna az észak-koszovói szerbeknek, akik mellesleg soha nem fogadták el az albán vezetésű pristinai uralmat.
Koszovó elismerése Belgrád részéről – elemzők szerint – az aktuális szerb vezetés bukását okozhatná.
(Borítókép: A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó haderő, a KFOR katonái összecsapnak a helyi szerbekkel a polgármesteri hivatal épülete előtt az észak-koszovói Zvecanban 2023. május 29-én. Fotó: MTI / EPA / Georgi Licovszki)