Index Vakbarát Hírportál

Az oroszok közölték, mit követelnek az Egyesült Államoktól

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Index
2023.03.28. 21:35
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük a figyelmüket!

    Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Mutatjuk, melyek voltak a nap legfontosabb történései:

    Jó pihenést kívánunk, tartsanak velünk szerdán is!

  • Először tett említést GLSDB (rakétameghajtóval ellátott, földi indítású precíziós bomba) lelövéséről keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

    Az Egyesült Államok idén januárban jelentette be, hogy ilyen típusú, az amerikai Boeing és a svéd Saab által közösen kifejlesztett, rakétahajtóművel felszerelt, HIMARS-sorozatvetőről indítható bombákat szállít Ukrajnának.

    A Saab szerint a nagy pontosságú lőszer hatótávolsága meghaladja a 150 kilométert.

    Korábban az ukrán fél legfeljebb 80 kilométeres hatótávolságú lövedékeket vetett be.

    A keddi orosz hadijelentés szerint az orosz légvédelem 18 HIMARS-rakétát és egy GLSDB irányított rakétát hatástalanított – közölte az MTI.

  • Ferenc pápa kész közvetíteni a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) és a skizmatikusnak tartott, Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU) közötti tárgyalásokon az UPC szerzeteseinek a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostorból való kiutasítása ügyében – közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének elnöke kedden a TASZSZ-hírügynökséggel, a pápával folytatott személyes beszélgetésére hivatkozva.

    Az Oroszországi Ortodox Egyház által történelminek tekintett UPC szerzeteseinek az ukrán kormány ultimátuma értelmében szerdai határidővel el kell hagyniuk a kolostort, vagy át kell pártolniuk a rivális egyházhoz.

    Szevasztyjanov, aki levelezésben áll a katolikus egyházfővel, kijelentette, hogy a pápának a békére és a tárgyalásokra való felhíváson kívül nem áll rendelkezésére más jogi mechanizmus a segítségnyújtásra.

    Korábban Kirill, Moszkva és Oroszországi pátriárkája „borzalmas cselekedetnek” minősítette, hogy az ukrán hatóságok a barlangkolostor elhagyására akarják rákényszeríteni az általuk oroszbarátnak nevezett, ezáltal megbélyegzett szerzeteseket.

    Felszólította a helyi ortodox egyházak vezetőit, Ferenc pápát, António Guterres ENSZ-főtitkárt és más vallási vezetőket, valamint a nemzetközi szervezetek képviselőit, hogy „tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést” a szerzetesek kiutasításának és a kolostor kényszerű bezárásának megakadályozására.

  • A Reuters hírügynökség oknyomozó cikket közölt arról, hogy az orosz hatóságok miként használják a mesterséges intelligenciát a kormányzat ellen demonstráló orosz állampolgárok üldözésére. Mint kiderült, az oroszok által használt technológia nagyrészt amerikai fejlesztésen alapul.

    Részletekről ebben a cikkünkben írtunk.

  • A helyzet továbbra is kritikus Bahmut közelében, de az orosz megszállók legjobb egységeiket vetik be az ukrán állások megrohamozására az Ukrán Fegyveres Erők hadserege szerint.

    A megszállók továbbra is próbálják áttörni a város körüli védelmünket. Az ukrán védők azonban jelentős veszteségeket okoznak az ellenséges erőknek – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    A 28., 54., 56. és 57. dandár bátor gyalogosai a 93. és 4. operatív dandár, valamint a többi honvédségi alakulat testvéreivel együtt egymás mellett tartják a frontot, esélyt sem hagyva az ellenségnek a sikerre

    – áll a jelentésben.

  • Az Egyesült Államok nem ad ki adatokat Oroszországnak nukleáris erejéről, miután Oroszország felfüggesztette az új START-egyezményt, vagyis a 2010-ben megkötött stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezményt – közölte a Fehér Ház szóvivője.

    A SkyNews arról is írt, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint ez egyfajta nyomásgyakorlás Oroszország felé, hogy az térjen vissza az egyezményhez.

  • Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „megalázta” Hszi Csin-ping kínai elnököt azzal, hogy felfedte a Belaruszban történő atomfegyverek telepítésének tervét.

    Részletekről ebben a cikkünkben írtunk.

  • A március 20–22-i kínai elnöki vizitnek Moszkvában alapvetően két értelmezése terjedt el.

    Az egyik szerint Oroszország megalázkodott Kína előtt, és Vlagyimir Putyin úgy fogadta kínai partnerét, Hszi Csin-pinget, mintha a hűbérura lenne. A másik, ezzel merőben ellentétes nézet szerint világrendi átrendeződés zajlik, és az orosz–kínai találkozó nem értelmezhető másként, mint két egyenrangú partner találkozása a Moszkva–Peking-tengely létrehozásához.

    Részletekről ebben a cikkünkben olvashatnak.

  • Az ukrán erők megöltek két civilt hétfőn késő este, amikor kilőttek egy lakóházat a kelet-ukrajnai Donyeckben, amely jelenleg orosz ellenőrzés alatt áll – közölte az Independent az oroszországi tisztségviselők közleményét.

    Az ukrán hatóságok nem reagáltak azonnal a történtekre. Később úgy nyilatkoztak, az orosz erők több ezer embert öltek meg hasonló támadásokban.

    Hozzátették: fegyveres erőik jelenleg is próbálják visszaszerezni a terület feletti ellenőrzést.

  • Orosz drónokat lőttek le Kijev közelében hétfőn, mivel a lehulló törmelékek lángba borítottak egy nem lakott területet – közölték ukrán tisztviselők.

    Szerhij Popkov, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy

    Oroszország 12 drónt indított Kijev felé, de az ukrán légvédelmi erők azonosították és megsemmisítették

    az összes ellenséges célpontot a főváros körüli légtérben.

    Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy az éjszaka folyamán az oroszok 15 iráni gyártmányú Shahed drónjából 14-et megsemmisítettek Ukrajna felett – írja az Independent.

    Vitalij Klicsko kijevi polgármester Telegramon közölte, hogy Szvjatosinóban felgyújtottak egy üzletet, de nem találtak áldozatokat.

  • A belorusz külügyminisztérium közleményt adott ki arról, hogy az orosz hadsereg miért telepít nukleáris tölteteket az országukba. Erről itt írtunk bővebben. 

  • A Politico újságírói bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy az oroszok Kínából importálnak nyersanyagot azokhoz a testpáncélokhoz, amelyekből jó néhány darabot megtaláltak már Ukrajnában is. 

    A brüsszeli lap munkatársai külkereskedelmi adatok alapján derítettek fényt a beszerzésekre. Az első vásárlások már 2022-ben megtörténtek, és az oroszokkal üzletelő kínai cégek közt legalább egy olyan is volt, amelyben a kínai kormányzatnak is tulajdona van. 

    A golyóálló mellényeket a Klass nevű orosz cég készítette. A felszerelésből sok darabot elzsákmányoltak a csatatéren az ukránok, ezek egy részét már az online áruházakban árulják. A legtöbbet a 2022 őszén történt harkivi ellentámadásban szerezték, amikor az oroszok olyan gyorsan vonultak vissza, hogy sok felszerelést hátra kellett hagyniuk.

    A Politico kérdésére az Egyesült Államok tisztviselői azt válaszolták: nem aggasztja őket, hogy Kína ilyen, kettős felhasználású (vagyis polgári és katonai célokra is használható) eszközök gyártásában segíti Oroszországot. Arra a korábban a sajtóban megjelent híresztelésre pedig, miszerint a testpáncélok mellett lőfegyverekkel vagy drónokkal is segítheti Kína Oroszországot, John Kirby fehér házi szóvivő azt mondta: egyelőre nem láttak bizonyítékot erre vonatkozóan.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök átadta az Ukrajna hősies városa elismerést Pavlo Kuzmenkónak, az Ukrajna északkeleti határai közelében található Ohtirka polgármesterének.

    A Kyiv Independent szerint a Szumi területen található város volt az egyik első település, amelyet elért az orosz invázió. A portál szerint a díjátadón Zelenszkij azt mondta: 

    A Szumi területen, a mi Ohtirkánkban a mi hőseink, minden férfi és nő őrzi népünk kozák örökségét: a bátorságot és a rendíthetetlenséget. Az ukránok itt fognak élni, a saját földünkön, városainkban és falvainkban, amelyeket újjáépítünk a háború után. Biztos vagyok benne, hogy így lesz.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország régióiban tett körútját az északi Szumi területen folytatta. A látogatással az elnök Ohtirka város előtt tiszteleg, amely tavaly sikeresen verte vissza az orosz erőket – írja a CNN.

    Zelenszkij beszédében méltatta azokat, akik „harcoltak városukért, földjükért és így egész országukért”. 

    Az elnök a hős város, a védekező város, a győztes város címeket adta Ohtirkának.

  • Az Ukrajna elleni háborúban elesett orosz tisztek száma elérte a kétezret. A vezetőség utánpótlásának nehézségei miatt az orosz hadseregben „tiszti éhínség” van ukrán elemzők szerint.

    Kirill Mihajlov katonai elemző szerint a valós veszteségek az orosz tisztek körében két-háromszor magasabbak, mint amennyit nyílt forrásokból meg lehetne erősíteni – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    Pavel Luzin szakértő viszont megjegyezte, hogy rendkívül nehéz pótolni a veszteségeket a hadsereg vezetésében.

    Honnan szerezzenek más embereket a halott tábornok, ezredes, őrnagy, alezredes helyére? Hadnagyokat és századosokat húznak a helyükre. Ez abban a pillanatban szétzilálja a hadsereget

    – magyarázta a szakértő a Important Storiesnak adott kommentárjában.

    Szerinte ennek eredményeként Oroszország sok új, fiatal tábornokot kap, de ez a valóságban nagyon rossz.

    „A jelenlegi tábornokok szovjet katonai iskolákban tanultak, rendszerszerű világnézetük van. A 2010-es évek jelenlegi tisztjei pedig, akiknek a felsőbb katonai iskolákba való bejutáshoz matematikából, orosz nyelvből és társadalomtudományokból kellett minimális pontszámot elérniük, már megtapasztalták a katonai oktatási rendszer leépülésének következményeit: szilárd, plasztikus győzelmi mániát és szolgalelkűséget” – összegezte Luzin.

  • Az Egyesült Államoknak vissza kell térnie a civilizált normákhoz a nemzetközi kapcsolatokban, hogy folytathassa a párbeszédet Oroszországgal, de egyelőre ennek nincs nyoma – mondta Szergej Lavrov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott interjúban.

    „A kérdésére, hogy mire van szükség a kommunikáció folytatásához az Egyesült Államokkal, a válasz az, hogy változtasson a viselkedésén. Vissza kell térniük az államközi kapcsolatok civilizált elveihez, beleértve azokat az elveket is, amelyeket a START-szerződés rögzít” – közölte a miniszter.

    De egyelőre nem látunk jeleket arra, hogy az Egyesült Államok egyáltalán kész lenne elgondolkodni a gyökerekhez való visszatérésen, amelyek, mint mondtam, nemzetközi jogi dokumentumokban, elsősorban az ENSZ Alapokmányában vannak rögzítve

    – tette hozzá az orosz diplomácia vezetője.

    Lavrov emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Alapokmánya kimondja az államok szuverén egyenlőségének tiszteletben tartását.

    „Amerika cselekedetei közvetlenül ellentmondanak ezeknek az elveknek. Hibrid háborút hirdettek Oroszország ellen, méghozzá egy mindent átfogó háborút. És ebben a helyzetben, amikor az Egyesült Államok ilyen politikát folytat, nem látom, hogy milyen változásoknak kellene bekövetkezniük nálunk. A változásokra az amerikai berendezkedésen belül és természetesen a kollektív Nyugaton belül van szükség, amelyet Washington teljesen szétzúzott” – vélekedett a miniszter.

  • Az Egyesült Királyság és Lengyelország két ideiglenes falut fog építeni Nyugat- és Közép-Ukrajnában, hogy lakhatást biztosítson azoknak az embereknek, akiket az orosz invázió miatt kényszerítettek el otthonukból − közölte a brit kormány.

    A Lvivben és Poltavában épülő falvak több mint 700 ukránnak nyújtanak majd szállást, ami töredéke annak a több millió ukránnak, akiket a háború több mint egy évvel ezelőtti kezdete óta kitelepítettek vagy elmenekültek az országból − írta meg a The Guardian

  • Románia és Lengyelország is az Európai Bizottságtól (EB) vár megoldást az unió piacát vámmentesen elárasztó, a hazai termelőket nehéz helyzetbe hozó ukrán gabonaexport ügyében – mutatott rá Nicolae Ciuca román és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden egy Bukarestben rendezett lengyel-román gazdasági fórumon.

    Ciuca szerint az EB-nek gondoskodnia kell arról, hogy a – kikötői blokád miatt az ukrán élelmiszerexport számára alternatív útvonalat nyitó – európai uniós „szolidaritási folyosókon” érkező gabonát nyomon követhetővé tegye.

    Ismernünk kell az úti célt, és meg kell akadályoznunk, hogy a spekulánsok dömpingáron kereskedjenek vele, mert ez ellehetetleníti a termelőinket, a gazdákat

    – idézte a román kormányfő felszólalását az Agerpres hírügynökség.

    Morawiecki is úgy vélekedett, hogy az érintett országoknak közösen kell fellépéniük az Európai Unió fórumain.

    Azért harcolunk, hogy az ukrán gabona ne maradjon a mi országainkban. Az EU-nak segítenie kell a kereskedelmi politikánk érvényesítésében: Ukrajna és Közép-Európa stratégiai érdeke is, de a gazdasági érdekeinket, Románia és Lengyelország gazdasági érdekét is figyelembe kell venni

    – érvelt a lengyel kormányfő.

  • Az orosz erők szinte teljesen „megtisztították” az ipari övezetet, amelyen a bahmuti színesfém-feldolgozó üzem (AZOM) található – közölte Gyenisz Pusilin, a nagyrészt orosz ellenőrzés alá került donyecki régió megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatorna keddi adásában.

    Pusilin szerint az orosz oldalon harcoló Wagner katonai magánvállalat harcosai „elég keményen, magabiztosan dolgoznak”, és a városba vezető összes út tüzérségi ellenőrzés alá vonásával lehetetlenné tették az ukrán lőszerutánpótlás és a tartalékok bejuttatását, valamint a sebesültek elszállítását. A tisztségviselő azt mondta, hogy az AZOM területén már csak elszórtan tapasztalható ellenállás.

    Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” nyugállományú alezredese a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló, Bahmuttól tíz kilométerre nyugatra található Csasziv Jar város halottasházai kapacitáshiány miatt már képtelenek fogadni az ostromban elesett ukrán katonák holttestét, ezért más településekre irányítják át őket.

    Az orosz médiában rendszeresen sajtótisztként megszólaltatott Marocsko szerint az elesettek szállítása fennakadásokat okoz az ukrán lőszer- és utánpótlás-szállításban. Mint mondta, az ukrán fél erősítést küld a donyecki régióban lévő Szlovjanszkhoz és Harkiv megyébe.

    Pusilin azt is állította, hogy az ukrán fegyveres erők helyzete a szintén jórészt harapófogóba vett Avgyijivkában „kritikus vagy közel áll a kritikushoz”, és a várost belátható időn belül „fel fogják szabadítani”. Orosz hadijelentések szerint az ukrán hadsereg jórészt Avgyijivkából tartja tűz alatt Donyecket.

  • Ukrajna-szerte rendkívüli áramszüneteket vezettek be a rossz időjárás és a frontvonalakon zajló orosz támadások miatt – jelentette az ukrán sajtó.

    A hálózatot üzemeltető Ukrenergo szerint viharok, szél, havazás és esőzés miatt Nyugat-Ukrajna hét régiójában és a déli Odessza régióban áramkimaradások voltak a fogyasztóknál.

    Az északkeleti Harkiv régióban, a délkeleti Zaporizzsjában és a déli Herszonban a közelmúltban az orosz támadások miatt megrongálódtak az áramelosztó hálózatok.

    Továbbra is nehéz az áramellátás helyzete a frontvonal mentén fekvő régiókban, ahol az ellenség folyamatos támadásokkal károsítja a hálózatokat

    – áll az Ukrenergo közleményében. Hozzátették: különösen Harkiv, Zaporizzsja és Herszon régiókban rongálódtak meg az elosztórendszer-üzemeltetők hálózatai. Zsitomirban szintén emiatt korlátozzák az áramellátást.

  • Az orosz erők előrenyomulnak a keleti Bahmut városában – állította egy oroszok által a donyecki régióban beiktatott tisztviselő. A város hónapok óta heves harcok tárgya, szemtanúk szerint a település szinte teljesen elpusztult az intenzív harcok következtében.

    Az oroszok által beiktatott tisztviselő hozzátette, hogy Moszkva majdnem teljesen ellenőrzése alá vont egy fémipari üzemet Bahmutban, de ezt még nem erősítették meg.

    Eközben a városban kialakult helyzetről az ukrán és a nyugati leírások nagyon eltérőek. Azt állították, hogy a harcok stabilizálódnak, mivel az orosz offenzíva megfeneklik.

    Mindkét fél azt mondja, hogy súlyos veszteségeket okoznak egymásnak Bahmutban.

  • Moszkva az Északi Áramlat gázvezetékek szivárgásaival kapcsolatos független vizsgálatra tett ajánlatát „valós lehetőségként” értékelték a kínai tisztviselők – írja a Sky News.

    Az Oroszországból Németországba a Balti-tenger alatt futó földgázvezetékeken szeptemberben robbanásokról érkeztek jelentések. Oroszország azóta sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy kérjen független vizsgálatot a szivárgások ügyében, de ez az ajánlat hétfőn megbukott.

    Az előterjesztést egyedül Oroszország, Kína és Brazília támogatta, míg a testület 12 másik tagja tartózkodott. Egy határozat elfogadásához azonban legalább kilenc tag támogatására, illetve arra van szükség, hogy a vétóhatalmak – Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia – egyike se blokkolja azt.

    Kína keddi állásfoglalásában hangsúlyozta, egy vizsgálat megfelelő mód lett volna arra, hogy kiderüljön, mi történt valójában. 

  • Az Egyesült Királyság által adományozott 14 Challenger 2 harckocsi közül az első megérkezett Ukrajnába.

    Ma reggel az ország védelmi minisztere, Olekszij Reznyikov köszönetet mondott az adományért, hozzátéve, hogy „öröm volt kipróbálni” a harckocsikat.

    Reznyikov egy videót tett közzé, amelyen az látható, hogy egy mezőn felsorakoztatott tankok hosszú sorának egyikében ül, amelyek mindegyikén Ukrajna zászlaja lobog.

  • Belarusz azért döntött az orosz taktikai atomfegyverek befogadása mellett, mert az Egyesült Államok és szövetségesei évek óta nyomást gyakoroltak rá belpolitikai rendszerének és geopolitikai irányultságának megváltoztatása érdekében – közölte kedden a belorusz külügyminisztérium.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton jelentette be, hogy megállapodott Belarusszal taktikai atomfegyverek telepítéséről a szomszédos országban.

    A belorusz külügyminisztérium kedden közleményben indokolta meg együttműködését Oroszországgal, rámutatva, hogy Minszk a „Nyugattal szembeni védekezés” jegyében jár el.

    Az elmúlt két és fél évben Belarusz korábban nem látott politikai, gazdasági és információs nyomásnak volt kitéve az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és NATO-szövetségeseik, valamint az Európai Unió tagállamai részéről

    – áll a közleményben. „A politika és a gazdaság terén meghozott egyoldalú kényszerítő eszközök mellett a szomszédos NATO-országok területén, határaink közvetlen közelében növelik a katonai potenciált. Tekintettel ezekre a körülményekre és az ezekből eredő legitim nemzetbiztonsági aggodalmakra és kockázatokra, Belarusz kénytelen volt a saját biztonságát és védelmi kapacitásait növelve reagálni” – folytatják.

    A minszki külügyminisztérium leszögezte, hogy Belarusz a Nyugat lépéseit „egy független állam belügyeibe történő közvetlen és durva beavatkozásnak tekinti, amelynek célja az ország geopolitikai irányvonalának és belpolitikai rendszerének megváltoztatása”. Ez egyenesen ellentmond azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket Minszk az atomsorompó-egyezményhez csatlakozva vállalt – közölte a tárca.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hamarosan Lengyelországba látogathat – közölte az ukrán média.

    A látogatást biztonsági okokból csak az utolsó pillanatban jelentik be – mondta Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes. Hozzátette, hogy Lengyelország és Ukrajna vezetői aktív kapcsolatban állnak egymással.

  • Egy ukrán légvédelmi alkalmazás Mark Hamill hangján hívja fel az emberek figyelmét arra, hogy vonuljanak fedezékbe, ha Oroszország légitámadást indít Ukrajna ellen – számolt be a Sky News.

    Amikor a légiriadó szirénái megszólalnak, az Air Alert alkalmazás arra is figyelmezteti a lakosságot, hogy orosz rakéták, bombák és drónok érkezésére is számíthatnak.

    Ne légy óvatlan! A túlzott magabiztosságod a gyengeséged

     – tanácsolja Hamill hangja.

    Amikor a veszély elmúlik, Hamill bejelenti, hogy a légiriadónak vége, majd ezután azt mondja:

    Az erő legyen veletek!

    Elmondása szerint Ukrajna harca az orosz invázió ellen, amely immár második éve tart, a Star Wars-sagára emlékezteti őt – a lázadók harcáról, akik egy hatalmas birodalom ellen küzdenek, és végül legyőzik azt.

  • A Putyin séfjeként ismert Jevgenyij Prigozsin közreműködésével újabb katonai magáncég jött létre Oroszországban. A Szergej Akszjonov által alapított hadsereg teljes parancsnoki állományát a Wagner-csoport korábbi tagjai adják.

    A Konvoj névre hallgató magánhadsereg jelenleg Herszon régióban állomásozik, a harcosokat pedig a Szimferopol melletti Perevalne faluban lévő gyakorlótéren képzik ki.

    Az egység egy korábbi tagja elmondta, hogy az ő bevonulása idején körülbelül 300 harcos volt. A harcosoknak havi 200 ezer rubelt fizettek (300 ezret a parancsnokságért), és „földet ígértek a Krímben és Abháziában”, ha egy évig szolgálatban maradnak.

    Egy ukrán katonai szakértő szerint azonban ezek a magáncégek sokkal kevésbé hatékonyak, mint egy állandó hadsereg.

  • Az Egyesült Királyság és Lengyelország vállalta, hogy két ideiglenes falut épít Nyugat- és Közép-Ukrajnában, hogy segítsen elhelyezni azokat, akik elmenekültek otthonukból – írja a Sky News.

    Az Oroszországgal vívott háború kitörése óta emberek milliói hagyták el az országot, és számtalan ember kényszerült elhagyni otthonát, illetve kényszerült lakóhelye elhagyására Ukrajnán belül.

    Az Egyesült Királyság most 10 millió fontot ígért az ideiglenes falvak finanszírozására.

    Eddig mintegy 118 ezer ukránnak nyújtottak otthont brit családok az Egyesült Királyságban, de néhányuknak egyre nehezebb állandó otthont találniuk.

    A brit kormány szerint a két falu – Lvivben és Poltavában – mintegy 700 embernek ad majd otthont.

  • Moszkva továbbra is próbálja elfoglalni az ukrajnai Donyeck régióban lévő keleti Avdijivka városát − közölte napi hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium. 

    Azonban csak „csekély előrehaladást” ért el − és a jelentések szerint ez is „nagy páncélozott járműveszteségek árán” történt.

    A minisztérium hozzátette, hogy a veszteségek valószínűleg

    taktikailag hibás frontális támadásoknak köszönhetőek, hasonlóan más, a közelmúltban kudarcot vallott orosz páncélos támadásokhoz, például Vuhledar város körül.

    Ahogy fogalmaznak, „az orosz 10. páncélos ezred valószínűleg elvesztette harckocsijainak nagy részét, miközben megpróbálta délről bekeríteni Avdijivkát.

    A jelentés szerint

    az ezred a 3. hadtest része, amely az első nagyobb új alakulat, amelyet Oroszország 2022 augusztusa óta állított fel az ukrajnai invázió támogatására.

    Számos, nyílt forrásból származó beszámoló szerint a 3. hadtestet különösen sújtották fegyelmezetlenséggel és a rossz morállal kapcsolatos problémák.

  • Öt, Oroszországgal szomszédos ország is sürgeti az olimpiai döntéshozókat, még ma (kedden) döntsenek arról, hogy eltiltják az orosz sportolókat a párizsi ötkarikás játékokon való részvételtől – írja a Sky News.

    Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Ukrajna kormányának kérése valószínűleg süket fülekre talál.

    Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke az elmúlt hetekben kitartott amellett, hogy az oroszokat nem szabad megkülönböztetni nemzetiségük miatt – függetlenül attól, hogy Vlagyimir Putyin jelenleg is háborút folytat Ukrajna ellen.

Rovatok