A Törökországot sújtó gazdasági problémák ellenére Recep Tayyip Erdogan török elnök május 14-re kiírta az általános választásokat az országban. Erdogan már húsz éve van hatalmon az országban, most viszont a gazdasági válság a bukását is okozhatja.
A parlamenti és az elnökválasztást ugyanazon a napon tartják Törökországban, és az eddig készült felmérések szerint
mindkét választáson nagyon szoros eredmény várható.
Erdogan nemrég rekordszintű költekezésbe kezdett, annak reményében, hogy felpörgetheti a gazdaságot. A tervben szerepelnek energiatámogatások, a minimálbér megduplázása, nyugdíjemelések, valamint annak lehetősége, hogy több mint kétmillió ember azonnal nyugdíjba vonulhat.
Egy, a BBC által megszólított idős férfi – aki az isztambuli utcai piacon vásárolt – azonban azt mondta, hogy a kormányzati lépések ellenére sincs lenyűgözve .
Ebben az évben hirtelen jóval szegényebbek lettünk. Azt hiszem, hogy az infláció, amit a mindennapokban érzünk, 600 százalékos, de a nyugdíjak emelkedése csak 30 százalékos
− mondta.
Egyes elemzők szerint az, hogy előre hozták a választások időpontját, segíthet Erdogan elnöknek abban, hogy a gazdaságélénkítő intézkedéseiből tőkét kovácsoljon. Atilla Yesilada, a Global Source Partners törökországi tanácsadója azonban úgy véli, hogy az infláció túl hamar felemészti a fizetésemeléseket.
Hacsak nem történik újabb bér- és nyugdíjkorrekció [...akkor] az elégedettség, amelyet egyes választók jelenleg emiatt éreznek, gyorsan el fog párologni
− mondta a BBC-nek a szakértő.
Erdogan elnök fő ellenzéke a balközép és jobboldali pártok szövetsége, a Hatok Táblája. Arra tettek ígéretet, hogy visszafordítják Erdogan gazdaságpolitikáját, szigorúbb monetáris politikát vezetnek be és visszaállítják a központi bank függetlenségét. Elnökjelöltet azonban még nem választottak.
A döntést valószínűleg február 13-án hozzák meg, és sokan arra számítanak, hogy Kemal Kilicdaroglut, a legnagyobb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetőjét fogják indítani. A másik név, amely sokat forog a sajtóban, az Ekrem Imamoglu isztambuli polgármesteré.
Utóbbit a múlt hónapban a bíróság a polgármestert három év börtönbüntetésre ítélte és eltiltotta a közügyektől, mert állítólag megsértette a választási tisztviselőket.
Mivel a polgármester fellebbezett az ítélet ellen, ezért még mindig hivatalban van.
Soner Cagaptay, a The Washington Institute nevű think-tank munkatársa úgy véli, hogy az isztambuli polgármester politikai életből való eltávolítására tett kísérletek visszafelé sülhetnek el. A szakértő rámutatott, hogy Erdogan elnök maga is nagyon hasonló helyzetben volt az 1990-es években − Isztambul népszerű és sikeres polgármestere volt, akit a török világi bíróságok eltiltottak a politikától.
Ez mártírrá tette őt, és lehetővé tette, hogy megerősödve térjen vissza
− mondta Cagaptay.
A kurdbarát Népi Demokratikus Párttól (HDP) januárban a legfelsőbb török bíróság megvonta az állami finanszírozást, és akár be is tilthatják a kurd fegyveresekkel való állítólagos kapcsolatai miatt. A párt korábbi társelnöke, Selahattin Demirtas 2016 óta börtönben van „terrorista propaganda terjesztésének” vádjával.
A párt alelnöke, Hisyar Ozsoy elismerte, hogy a hatóságok betilthatják őket, de azt mondja, hogy ez nem fogja megállítani a pártját, vagy a támogatóikat.
Még ha be is tiltanak minket, a jelöltjeink meg fogják találni a módját, hogy más politikai pártok segítségével részt vegyenek a választásokon
− mondta.
Ha az elnökválasztásnak második fordulója is lesz, a HDP nagy valószínűséggel eldöntheti, ki lesz Törökország következő elnöke.
Hivatalosan még senki, Erdogan sem jelentette be, hogy jelölteti magát. Vita folyik arról, hogy egyáltalán indulhat-e, hiszen már kétszer megválasztották. A török alkotmány 101. cikke kimondja, hogy „egy személy legfeljebb két ciklusra választható köztársasági elnökké”.
Ha Erdogan indulni akar, akkor indulni fog. Mivel az ő brandje az elit ellen harcol, valójában segítene neki, ha valaki felállna, és azt mondaná, hogy nem indulhat
− mondta Cagaptay.
A közelgő választásokon sok minden forog kockán, az ellenzéki szereplők szerint a választás eldönti, hogy az autokrácia fog erősödni vagy visszaáll a demokrácia. A kormányzó AKP azt mondja, hogy csak ők tudják csökkenteni az emberek megélhetési költségeit és fenntartani a stabilitást.
Erdogan számára – aki 2003 óta vezeti Törökországot: először még miniszterelnökként, illetve (később) közvetlenül megválasztott elnökként –, ez a szavazás dönti el, hogy beléphet-e uralma harmadik évtizedébe.
(Borítókép: Recep Tayyip Erdogan 2022. november 23-án. Fotó: Adem ALTAN / AFP)