Az omikron gyors terjedésével sokan teszik fel a kérdést, vajon a koronavírus-fertőzéssel kiváltott immunitás nyújtja-e a legjobb védelmet a folyamatosan mutálódó vírus ellen, amelyiknek most már az omikron-változata tarol világszerte.
A legtöbb kormány – néhány kivételével, mint például Ausztrália, amint azt a napokban a teniszsztár Novak Djokovics beléptetése, majd kiutasítása körüli dráma is bizonyította – elfogadja a felépült státuszt a koronavírussal szembeni védettség egyik formájaként. Egyszóval ha valaki nemrégiben fertőződött meg, és azóta meggyógyult, akkor immunizáltnak tekintik.
Magyarországon február 15-től csak a beoltottak minősülnek védettnek. Ők jogosultak védettségi igazolványra, a fertőzésen átesettek azonban nem.
De vajon mennyire védenek a fertőzéstől a természetes antitestek a vakcina által kiváltott antitestekhez képest? És milyen szerepet játszik az omikron a feltevésben?
Egyértelmű válasz egyelőre nem adható a kérdésekre. Az eddigi kutatások szerint ez leginkább attól függ, hogy a beteg melyik variánssal fertőződött meg, és mikor volt pozitív a tesztje.
Az omikron-hullám előtt az volt az általánosan bevett tudományos szabály, hogy bármely mutáns okozta fertőzés hasonló védettséget biztosít, mint egy oltás – idézte a Deutsche Welle Julian Schulze zur Wiescht, a Hamburg–Eppendorfi Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó osztályának vezetőjét.
Az omikron megjelenése előtt a kutatások általában azt igazolták, hogy a fertőzéssel immunitást szerzett személyek az elkövetkező hónapokban védettek voltak. Az immunitás általában négy-hat hónap elteltével kezdett csökkenni.
Az viszont még mindig nem világos, hogy az omikron megjelenése előtti, úgynevezett természetes immunitás nagyobb védelmet nyújtott-e, mint a védőoltás.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ által 2021. október végén közzétett egyik tanulmány szerint a három–hat hónappal korábban pozitív vírustesztet felmutató oltatlan felnőttek ötször nagyobb valószínűséggel lesznek fertőzöttek, mint a korábban tünetmentes, oltott felnőttek.
A szerzők azonban leszögezték: a kutatásba kizárólag olyan betegeket vontak be, akik kórházi kezelésre szorultak. A kutatási eredmények ezért talán nem terjeszthetők ki azokra, akik nem kerültek kórházba.
Az amerikait egy augusztusi izraeli tanulmány előzte meg, szögesen ellentétes eredménnyel – de egy másik mutáns esetében. Az izraeli vizsgálatok szerint a Pfizer-oltóanyagot kapott, de korábban fertőzésen nem átesettek tizenháromszor nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg a delta-változattal, mint a korábban fertőzött, de nem oltott emberek.
Az amerikai vizsgálat 7000 kórházi beteg bevonásával készült, az izraeli tanulmány pedig az állami egészségügyi rendszer több mint 30 ezer biztosítottját vizsgálta.
Az eredmények különbségének magyarázata az immunválasz bonyolultsága, amit sok tényező befolyásol, köztük a fertőzés időpontja, a vírus változata, a kapott oltóanyag és az emlékeztető oltás típusa, valamint a szervezet általános védekezőképessége.
A kutatások viszont kétségtelenül igazolják, hogy az életkor szerepet játszik az újrafertőződésben.
Egy amerikai háborús veteránok bevonásával készült, még szakértői véleményezés alatt álló tanulmány szerint az idősek körében az mRNS-vakcinák erősebb védelmet nyújtottak a fertőzés, a kórházi kezelés és az elhalálozás ellen, mint a fertőzés által kiváltott természetes védettség.
Ugyanakkor a 65 év alattiak esetében az oltóanyagok kiváltotta védelem többé-kevésbé megegyezett a korábbi fertőzésekkel szerzett immunitással – állapította meg a tanulmány. Szerzői beszámoltak arról is, hogy a kutatást részben a Pfizer finanszírozta.
Ez a szeptemberben közzétett tanulmány alátámasztja egy márciusi, népességszintű dániai tanulmány megállapításait. Ez a tanulmány a világjárvány második hullámának idején, 2020 végén gyűjtött adatokon alapult – még mielőtt a vakcinák széles körben elérhetővé váltak volna. Az első hullámban megfertőződött fiatalabbak körében az ismételt fertőzéssel szembeni védelem 80 százalék körüli volt. A 65 éves és idősebb emberek körében azonban a korábbi fertőzés során szerzett védettség 47 százalékosra csökkent.
A világelső, 34 éves szerb teniszező példáját nézve ez azt jelenti, hogy ha – esetében ugyanis gyakori a feltételes mód – valóban fertőzött volt december közepén, akkor nagy valószínűséggel védett az ausztrál bajnokság idején is.
A magyar Alkotmánybírósághoz egyébként negyven panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy a természetes immunitást szerzetteket egy kormányrendelet kizárja a védettségi igazolványra jogosultak köréből. A panaszok közül egyet érdemi elbírálás nélkül utasított vissza a testület.
Az omikron-hullám annyira új, hogy még nem állnak rendelkezésre végleges adatok a fertőzés révén szerzett immunitás minőségéről. Vélhetően azonban hasonló lesz, mint a többi mutánsnál – mondta Schulze zur Wiesch. Magyarán: ha az elmúlt néhány hétben omikronnal fertőződött valaki, akkor a következő néhány hónapban valószínűleg védett az újrafertőződéstől.
Mivel azonban az omikron terjedése gyorsabb, mint a korábbi törzseké, a fertőzés megelőzéséhez több antitestre van szükség. A csak két oltással vagy korábbi mutánsokkal, például a delta- vagy az alfa-fertőzéssel szerzett immunitás nem feltétlenül akadályozza meg az omikron-fertőzést – állítja a szakértő. A korábbi fertőzéstől vagy kétszeres oltástól függetlenül az emlékeztető oltás a legjobb védelem az újrafertőződés ellen.
A londoni Imperial College december végi vizsgálata szerint a többi Covid-változat által szerzett természetes immunitás hatásossága az omikron esetében 19 százalékra csökkenhet.
Ezzel együtt a korai eredmények általánosságban véve arra utalnak, hogy bármilyen természetes vagy oltással szerzett védettség esetén az omikron-fertőzés valószínűleg enyhe lefolyású lesz.
A jelek szerint a szervezet egy vegyes immunitáskoktélra reagál a legjobban – hangoztatta Schulze zur Wiesch arra a tanulmányra hivatkozva, amit kutatói 2021-ben végeztek német egészségügyi dolgozók körében.
A legnagyobb védelmet azok élvezték, akik különböző típusú vakcinákat kaptak: például az AstraZeneca után egy Modernát, majd egy emlékeztető oltást.
A kivétel erősíti a szabályt elve alapján azonban – igaz, enyhe tünetekkel – kórházba került Kunhalmi Ágnes, a szocialisták társelnöke, aki két AstraZeneca után egy Pfizert kapott.
Más tanulmányok szerint a legvédettebbeknek azok számítanak, akik átestek a fertőzésen, majd két különböző oltást kaptak. Az immunológusok őket a hibrid vagy szuperimmunitásúak csoportjába sorolják.
A sok ismeretlen dacára Schulze zur Wiesch egy dolgot biztosnak tart: amennyiben valaki nem az elmúlt egy-két hétben fertőződött meg omikronnal, védőoltással vagy emlékeztető oltással van a legjobb esélye arra, hogy elkerülje a koronavírus-fertőzést, illetve hogy másokat is fertőzzön.
(Borítókép: Covid–19-oltóközpont Belfastban 2021. március 29-én. Fotó: Liam McBurney / PA Images / Getty Images)