Ellentmondásos, de őszinte megbeszélés alakult ki a sok vitát kiváltó magyar pedofiltörvényről – jelentette ki Angela Merkel német kancellár péntek hajnalban Brüsszelben, a tagállami vezetők kétnapos csúcstalálkozójának első munkanapját követően. A megbeszélésen Luxemburg homoszexuális miniszterelnöke, Xavier Bettel egy olyan vallomást tett, amely könnyeket csalt a jelenlévők szemébe.
Angela Merkel tájékoztatása szerint átfogó, nehéz vita zajlott arról, hogy az Európai Unió miként kezdje újra korábban rendszeres találkozóit Oroszországgal, de a tagállami vezetők ezt egyelőre elutasították. A MTI információi alapján a megbeszélés addig jutott, hogy az állam-, illetve kormányfők meghatározták, az EU milyen feltételekkel legyen hajlandó szorosabb együttműködésre és a párbeszédre Oroszországgal.
Angela Merkel szerint fontos, hogy megmaradjon a párbeszéd Moszkvával, de a találkozó további munkát igényel.
Az Európai Tanács úgy tájékoztatott, hogy a tagországok vezetői következtetéseket fogadtak el Oroszországról, és kiemelték: elvárják Moszkvától, hogy haladást szolgáló politikát folytasson az Európai Unióval kapcsolatban, és hagyjon fel a tagállamok, illetve az unión kívüli országok elleni agresszív fellépésével. Azt is hangsúlyozták, hogy nagyobb ellenálló képességre van szükség a rosszindulatú, illegális és bomlasztó orosz tevékenységekkel szemben, ugyanakkor megerősítették, hogy folytatják az együttműködést Moszkvával az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a klímaváltozás, az egészségvédelem vagy a biztonságpolitika.
Az orosz ügyön kívül – utalva a sok vitát kiváltó pedofiltörvényre – a német kancellár beszámolt arról is, hogy a tagállami vezetők között ellentmondásos, ugyanakkor őszinte megbeszélés alakult ki. Szavai szerint a tanácskozáson világossá tették, hogy az unió milyen alapelveket követ.
Úgy gondolom, hogy még több ilyen megbeszélésre van szükségünk, hogy valamit megtudhassunk az Európai Unió lényegének kölcsönös megértéséről
– fogalmazott.
Nagyon különböző elképzelések vannak Európa jövőjéről, nem csak Magyarország esetében, és ez azt jelenti, hogy a vitát folytatni kell – mondta, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság folytatja a magyar szabályozás vizsgálatát.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök már az uniós csúcs előtt is a saját tapasztalatai alapján beszélt arról, hogy milyen nehézséget jelenthet a homoszexuálisok számára a magyar törvény. A megbeszélésen aztán személyesen is elmondta ugyanezt Orbán Viktornak.
Édesanyám gyűlöli, hogy meleg vagyok. Ezzel együtt kell élnem. De most Önök egy törvényt is hoztak ezzel kapcsolatban. Tisztelem Önöket, de ezt a vörös vonalat, amely az alapvető emberi jogokról, a mássághoz való jogról szól, most átlépték
– mondta Xavier Bettel az ülésen jelen lévő diplomaták beszámolója szerint.
Mark Rutte holland kormányfő – aki a minap azt nyilatkozta, hogy térdre kell kényszeríteni Magyarországot a törvénnyel kapcsolatban – a találkozó után azt mondta, hogy Bettel vallomása megindította a jelenlevőket.
Mindenki könnyes szemmel hallgatta őt
– mondta riportereknek az ülés után.
Rutte azt is megerősítette, hogy ő maga valóban azt mondta az ülésen Orbán Viktornak: hagyják el az Európai Uniót, ha nem akarják tiszteletben tartani annak értékeit. A holland miniszterelnök szerint olyan mértékű és erősségű kritika zúdult Orbánra a megbeszélésen, amilyet az utóbbi 10 évben egyik uniós vezető sem kapott az Európai Tanács ülésein.
Alexander de Croo belga miniszterelnök péntek reggel úgy összegezte az elhangzottakat, hogy szerinte a kritikák eredményre vezethetnek „Úgy érzem, hogy ez egy döntő pillanat volt” – mondta a megbeszélésről.
A politikust arról is megkérdezték, hogy szerinte a történtek után van-e még helye Magyarországnak az Európai Unióban
Bízom benne, hogy Orbán úr is ezzel a kérdéssel a fejében megy haza, vagy legalábbis az ágyba. Szerintem ő sem számított arra, hogy ez a találkozó így fog elsülni
– fogalmazott Alexander de Croo.
A belga miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a vita nem Kelet és Nyugat szembenállása mentén szerveződött, mivel több balti, illetve kelet-európai ország is csatlakozott a magyar törvénnyel szemben megfogalmazott kritikához. „Ez volt az első alkalom, hogy a résztvevők többsége konfliktusba került az egyik tagállammal” – mondta.
Hozzátette: a megbeszélés abból a szempontból is egyedi volt, hogy míg a Tanács ülésein rendszerint hivatalos, kimért hangnemben beszélnek egymással a politikusok, most nem ez volt a helyzet. „Ez nem egy száraz diplomáciai megbeszélés, hanem egy konfrontatív vita volt” – számolt be a kormányfő.
A tagállami vezetők az Európai Unió és Törökország kapcsolatairól is megbeszélést folytattak. Ennek eredményeképp kijelentették: az EU hajlandó részt venni az Ankarával fenntartott kapcsolatok fokozatos, arányos és visszafordítható fejlesztésében, például egy közös vámunió modernizálásában. Kereskedelmi tárgyalások előkészítésébe kezd, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy előbb az országgal fennálló gazdasági kapcsolatokat kell rendezni. A vezetők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat a Törökország által befogadott szíriai menekültek finanszírozásának folytatására.
Angela Merkel rövid beszédében ezzel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy az EU hárommilliárd eurós támogatást javasolt a migráció okozta kiadások fedezésére Ankara számára.
A vezetők következtetéseket fogadtak el a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban is. Üdvözölték az átoltottság terén elért előrehaladást és a járványügyi helyzet általános javulását, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy folytatni kell a lakosság beoltását, valamint követni kell a fejleményeket, különösen a koronavírus új variánsainak megjelenését és terjedését. Kijelentették, hogy az uniós digitális Covid-igazolvány megkönnyíti majd a határátlépéssel járó biztonságos utazást. A tagállamok úgy fogják alkalmazni a tanúsítványt, hogy biztosított legyen a szabad mozgáshoz való teljes visszatérés, amint azt a népegészségügyi helyzet lehetővé teszi.
A vezetők megerősítették elkötelezettségüket a nemzetközi szolidaritás mellett, ennek jegyében leszögezték: gyors ütemben kell haladni az oltóanyagok globális gyártásával, valamint az oltóanyagokhoz való egyetemes hozzáférés biztosításával. Felkérték az Európai Unió Tanácsának soron következő szlovén elnökségét, hogy folytassa az unió jövőbeni válságokkal szembeni felkészültségének, reagálási képességének és ellenálló képességének fokozását célzó munkát.
Az Európai Tanács megvitatta a különböző útvonalakon fennálló migrációs helyzetet is. A tagállami vezetők következtetéseikben leszögezték: noha az EU és a tagállamok intézkedései révén az elmúlt évek során sikerült csökkenteni az illegális migrációs áramlatokat, az egyes útvonalakon újra jelentkező migrációs nyomás súlyos aggodalomra ad okot, és sürgős fellépést igényel.
(Borítókép: Xavier Bettel az Európai Unió csúcstalálkozójának második napján Brüsszelben 2021. június 25-én. Fotó: JOHANNA GERON / POOL / AFP).