Németországban a járvány kitörése óta tiltakoznak a korlátozások ellen. Ma már a tiltakozók a náci rendszer zsarnoki vezetéséhez hasonlítják a szövetségi kormányt, önmagukat pedig a nácik áldozataihoz. A tüntetők egy része a szélsőséges nézetek széles skáláját vallja.
Rendszeresen tartanak Németországban tiltakozásokat a járványügyi intézkedések szövetségi szintre emelése ellen, amivel a berlini kormány hatékonyabbá akarja tenni a védekezést. Az egyik tiltakozáson egy magát Janaként azonosító, 22 éves nő a náci rezsimmel szembeni ellenállási mozgalom egyik kulcsalakjához hasonlította magát.
Úgy érzem magam, mint Sophie Scholl, mert hónapok óta aktívan veszek részt az ellenállásban
– mondta.
Egy másik tiltakozáson pedig egy 11 éves lány a holokauszt leghíresebb gyerekáldozatához hasonlította magát. Állítása szerint titokban ünnepelte születésnapját, nehogy feljelentsék a szomszédok.
Úgy érzem magam, mint Anna Frank, amikor csöndben kellett maradnia, mint egy kisegér, nehogy lelepleződjön
– idézte a lányt a Deutsche Welle (DW) német közszolgálati hírportál.
Ugyanezen a tüntetésen pedig több transzparensen az volt olvasható:
ANNA FRANK A MI OLDALUNKON ÁLLT VOLNA.
Egyes tiltakozók Dávid-csillagot viseltek, amelynek közepére azt írták:
„ungeimpft”, azaz be nem oltott.
Mások koncentrációs tábori rabruhába öltöztek, kezükben
az oltás szabaddá tesz feliratú transzparenseket tartottak. ez az auschwitzi haláltábor kapujának feliratára utal: a munka szabaddá tesz.
A járványügyi korlátozások érezhető nyomást gyakorolnak a társadalomra, olykor a legrosszabbat hozva ki az emberekből. Sophie Scholl és bátyja, Hans alapította a Fehér Rózsa mozgalmat 1942-ben, amely békés módszerekkel állt ellen a náci rezsimnek. Sophie-t 1943-ban letartóztatták és kivégezték, miután náciellenes röpiratok terjesztésén kapták. Anna Frank pedig hónapokat bujkált Amszterdamban, míg elárulták, majd a bergen-belseni koncentrációs táborba hurcolták, ahol meggyilkolták.
Ugyanakkor a korlátozásellenes Jana – ha Sophie Scholl helyében lett volna –, aligha tudott volna nyíltan beszélni a kormány intézkedéseivel szemben, és különösen nem egy rendőri védelem alatt álló, előre bejelentett tüntetésen. El sem hurcolták sehová.
A sárga Dávid-csillag viselése a náci korszakban a zsidóság megbélyegzését szolgálta, üzenete pedig az volt: akin látható, az a nép ellensége.
A DW-nek nyilatkozó Jens-Christian Wagner német történész szerint az ilyen hasonlatokkal azt sugallják, hogy az alapvető jogok korlátozásával egyfajta „koronadiktatúra” alakulhat ki, amely a nácikéhoz fogható zsarnokságot eredményez.
A járványügyi korlátozások nyomán megerősödött, úgynevezett Querdenken 711 (rendhagyó gondolkodás 711) csoport mozgósította; a szám annak a városnak, Stuttgartnak a telefonos előhívójára utal, ahol alapították. A szervezet magát demokratikusnak nevezi, amelyben nincs helye a szélsőséges gondolkodásnak, és saját bevallása szerint a társadalom elnyomott, elfelejtett részét képviseli. Ezért kész szembehelyezkedni az alkotmányban biztosított alapvető jogok korlátozásával, ami – szemlélete szerint – egyenes út a diktatúrához.
A mozgalom által szervezett tiltakozások platformként szolgálnak szélsőséges nézeteknek: szélsőjobboldali szimpatizánsokat és az összeesküvés-elméletek híveit vonzzák be, akik megragadják a lehetőséget, és saját követőiket is mozgósítják. Online felületeiken pedig összekapcsolják a különböző nézetű csoportokat, amelyek óhatatlanul hatnak is egymásra. Wagner szerint a
Querdenken 711 heterogén ernyőszervezet, tagjai jellemzően nyitottak a jobboldali eszmékre és az összeesküvés-elméletekre.
Stephen Kramer, a türingiai alkotmányvédelmi hivatal vezetője állítja: a szövetségi kormány lenácizása és az áldozati szerepe elbitorlása részben az „új jobboldal” értelmezésének megfelelő, önkényes történelmi revízió eredménye.
Jens-Christian Wagner szerint a náci korszakkal való példálózás Németország emlékezetkultúrájából származik: talán túl sokáig azonosították magukat a náci rezsim rémtetteivel, ahelyett, hogy a miértekre összpontosítottak volna. Felveti a kérdést:
Miért váltak oly sokan a nácik áldozataivá? Mi motiválta az elkövetőket?
A német szövetségi kormány járványügyi intézkedéseit az állampolgárok életének védelme motiválja. Nem a kisebbségek, a másként gondolkodók és a „nép ellenségeinek” elpusztítása. A Querdenken által összefogott összeesküvések azonban alternatív valóságot képviselnek, ahol a kijárási tilalom, de akár az 5G telepítése is diktatórikus berendezkedéshez vezet. Ebben az alternatív valóságban a szövetségi kormány lenácizása és a nácizmus áldozataival való azonulás is elfér.
(Borítókép: Koronavírus- járvány-korlátozások ellen tüntetők Frankfurtban 2020. november 28-án. Fotó: Adam Berry / AFP)