Ahogy Magyarországon mondják: majd meglátjuk – fűzte magyarul az Indexnek adott, angol nyelvű interjúba a brit nagykövet arról, mire számít a brexit átmeneti időszakának véghajrájában zajló kereskedelmi tárgyalásokon. Egyelőre nem világos például, milyen feltételekkel rendelhetünk majd termékeket a szigetországból. A karrierdiplomata Paul Fox két hónapja dolgozik Budapesten, és szorgalmasan tanulja nyelvünket; interjúnk előtt is magyarleckét vett.
Hogyan állnak a koronavírus-járvánnyal? Milyen karácsonyuk lesz a briteknek?
A miniszterelnökünk nemrég jelentette be, hogy az általános karantént egy háromosztatú rendszer váltja fel a jövő héten, amelybe kockázati fok szerint soroljuk be az egyes térségeket. A helyzet ugyanakkor továbbra is komoly – nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem másutt is. Nem csupán közegészségügyi válságról van szó, hanem olyan járványról, amelynek komoly gazdasági következményei is vannak. Szigorú intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy felvegyük a harcot a vírussal.
A karácsony az idén sem marad el, de legfeljebb három különböző háztartás tagjai gyűlhetnek csak össze.
Ez olyan családokban, ahol például van három felnőttkorú gyerek, aki már saját családot alapított, igen nehéz döntést jelent. Még ez a szabályozás is csak pár napig lesz érvényben.
Egy további akadály is tornyosul éppen önök előtt. A hétvégén is folytatódtak a brexittel kapcsolatos kereskedelmi tárgyalások. Az év végén lejár az átmeneti időszak, és továbbra sem világos, mi következik januártól. Mi forog kockán, és mire számít személy szerint?
Nem akadálynak nevezném, hanem folyamatnak: országunk január végén elhagyta az Európai Uniót. A mostani tárgyalások arról szólnak, és az is a tétjük, hogyan alakul a további kapcsolatunk az EU-val. Igaza van: fogy az idő, döntésre van szükség.
Valószínűleg mindkét oldalnak kompromisszumkészséget kell mutatnia.
Remélem, egyezség születik, és úgy vélem, lehetséges is ez. Elhagyjuk a vámuniót és az egységes európai piacot, de annyit szeretnénk kereskedni európai barátainkkal, amennyit csak tudunk. Vannak még nézeteltérések, a decemberi EU-csúcsig talán tisztábban látunk. Ahogy Magyarországon mondják, majd meglátjuk (ezt magyarul mondja – a szerk.). Megállapodást akarunk látni, de akkor sem fogunk eltűnni az Atlanti-óceánban, ha nem lesz ilyen.
Több információs portálon is tájékozódhatnak a polgárok azzal kapcsolatban, mit jelent januártól a brexit az ő életükben. Az Index is készített ilyen kérdezz-feleleket az olvasóinak. De látjuk-e már például azt, milyen feltételekkel rendelhetünk az interneten Nagy-Britanniából Magyarországra termékeket?
Fontos a polgárok jogainak kérdésköre. A kilépési egyezmény garantálja az Egyesült Királyságban élő magyarok és a Magyarországon élő britek jogait. A cél az, hogy az emberek az átmeneti időszak leteltével is ugyanúgy élhessék az életüket, dolgozzanak, tanuljanak, mint jelenleg. Az átmeneti időszakban lehetővé tettük például, hogy azok a magyar állampolgárok, akik már most is az országunkban élnek, december 31-e előtt ott letelepedtek, 2021. június végéig letepedési engedélyt kérjenek.
Százezer magyar állampolgár már be is jelentkezett.
Azoknak, akik már január 1-je után akarnak letelepedni, dolgozni vagy tanulni, egy pontrendszer alapján kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek a bevándorlási feltételeknek. A Magyarországról kiutazó látogatók továbbá legfeljebb három hónapig vízummentesen tartózkodhatnak kint. Ami az online vásárlásokat illeti, ez a kérdés nagyban függ attól, hogy eredményre vezetnek-e – és ha igen, milyenre – a jelenleg is zajló tárgyalások. Ha igen, akkor nagy a valószínűsége, hogy nem lesz nagy változás a mostani helyzethez képest.
Említette, hogy vízummentesen utazhatunk majd ezután is. De októbertől útlevélre lesz szükségünk, a személyi igazolványunkat már nem fogadják el. Miért nem?
Nálunk ez a gyakorlat. Mi mindig is útlevéllel utaztunk külföldre, a személyi nálunk nem terjedt el. Ugyanaz vonatkozik majd az EU polgáraira, mint a világ bármely tájáról érkezőkre.
Már nem vagyunk tagtársak az EU-ban. Hogyan változtatja meg ez a magyar–brit kapcsolatok dinamikáját?
Ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy kétoldalú alapon erősítsük a kapcsolatainkat. Az egyik fő terület a kereskedelem; elég csak olyan brit vállalatokra gondolni, mint a Tesco vagy a Vodafone. Egy további a külpolitikai és védelmi együttműködés a NATO-ban vagy a Nyugat-Balkánon, a harmadik pedig a népeink közötti kapcsolatok. Idetartoznak az oktatási csereprogramok vagy a kutatás. Az elmúlt két hónapban, amióta itt vagyok, azt látom, kölcsönös a törekvés a kapcsolatok elmélyítésére.
A távközlésben is ez-e a helyzet? A Huawei kínai óriást igen eltérően ítéli meg Magyarország és az Egyesült Államok. Európa valahol a kettő között van, de mi a brit álláspont?
Nincs egységes EU-álláspont, az egyes országok a saját álláspontjukat alakítják ki. Mi nem akarunk kizárólagosan egy szolgáltatóra támaszkodni – ezalatt a Huaweit értem. 2027-re kivezetésre kerül ez a cég a kritikus brit telekommunikációs infrastruktúrából. A cél a diverzifikáció, hogy több csúcstechnológiai vállalat kapjon szerepet ezen a területen. Döntésünket az Öt Szem-együttműködésben részt vevő többi állam – Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada és Új-Zéland – véleményét is kikérve hoztuk meg; ennek a fórumnak a tagjai hírszerzési értesüléseket is megosztanak egymással. Az, hogy az uniós országok milyen álláspontot alakítanak ki, az ő dolguk.
A világ már készül Joe Biden elnökségére. Mire számítanak Londonban az új amerikai kormánytól?
Nehéz megmondani, hiszen még nem foglalta el a hivatalát, noha természetesen vannak iránymutató jelzések. A lényeg, hogy az Egyesült Királyság minden egyes amerikai adminisztrációval szoros együttműködésre törekszik attól függetlenül, ki az úr a Fehér Házban.
Az USA az egyik legszorosabb szövetségesünk, és ez nem változik. Mi úgy látjuk, szabad és tisztességes választásokat tartottak Amerikában, és számítunk az együttműködésre Bidennel.
Számos területen szeretnénk szorosan együttműködni az új adminisztrációval, különösen a COP26-ot, az ENSZ 26. éghajlatvédelmi csúcstalálkozóját megelőző időszakban. A csúcsot az Egyesült Királyság rendezi jövőre Olaszországgal társszervezésben.
(Borítókép: Isza Ferenc / Index)