Szabadság, boldogság, hosszú élet: ezeket adta útravalóul az idősebb Bush elnök egy hatéves kislánynak. A hidegháború két éve, 94 évesen elhunyt amerikai győztesének bronzszobrát ma avatta fel Orbán Viktor kormányfő és David Cornstein, távozó amerikai nagykövet. Máté István alkotása a Szabadság téren látható. Az ötletgazda Schmidt Mária volt.
Mától már három amerikai elnöknek van köztéri szobra a magyar fővárosban.
Washingtonnak, Reagannek és most már Bushnak is. Utóbbi volt az első amerikai elnök, aki nálunk járt.
Ha magyar vagy, csak két lehetőség között választhatsz: vagy a megszállók, vagy a szabadság mellé állsz... A magyarok mindig is a szabadság hazájaként gondoltak Amerikára... George Bush nagy áldás volt
– mondta ma Orbán Viktor kormányfő, idősebb George Bush szobra, Máté István szobrászművész alkotása felavatásán, egyébként mentorát, Helmut Kohl volt német kancellárt idézve. Emlékeztetett, a szabadság mellett a német és a szovjet megszállásnak is emlékműve látható ezen a belvárosi téren. Az Egyesült Államok 41. elnöke (1989–93) 94 évet élt, 2018-ban hunyt el.
Freedom, happiness and have a long life , azaz szabadság, boldogság és hosszú élet
– idézte a miniszterelnök George Busht, akivel 1989-ben még ellenzéki vezetőként találkozott Budapesten. A republikánus politikus e szavakat egy hatéves kislánynak mondta útravalóként.
Országaink minden eddiginél szorosabban állnak egymás mellett
– hangsúlyozta az eseményen David Cornstein, a Budapestről a napokban távozó amerikai nagykövet, aki Bush elnököt is idézve hozzátette, „miközben folyamatosak a bizonytalanság hullámai, beleértve a koronavírus-pandémiát is, a szabadság referenciaként szolgál számunkra”.
Az idősebb Bush fia, George W. Bush elnök (2001–09) levélben mondott köszönetet, hogy Budapesten szobrot avattak apjának.
A szabadság eljövetele késhet, de nem lehet azt megtagadni
– üzente a magyaroknak az ifjabb Bush elnök, felidézve 2006-os budapesti látogatását is, amelyet az 1956-os forradalom 50. évfordulóján tett nálunk. Testvére, Jeb Bush volt kormányzó videóüzenetet küldött.
A magyarok voltak az elsők, aki rést ütöttek a vasfüggönyön
– idézte fel Dan Quayle, Bush egykori alelnöke. Eljött George Pataki, New York állam magyar származású egykori republikánus kormányzója, valamint April Foley volt amerikai nagykövet is.
A politikus 1989 júliusában – Kádár János halála után egy héttel – első hivatalban lévő amerikai elnökként jött Magyarországra. Futott a Vasas-pályán, és amikor esőben kellett beszédet mondania a Kossuth téren, az elázott papírjait széttépte, és fejből kezdett beszélni, „tiszta szívből” köszöntve a zuhogó esőben őt ünneplő tömeget. Egy fázó nőnek a kabátját is átadta.
Idősebb George Bush 1989-es magyarországi látogatása mélyen beivódott a magyar köztudatba. Ő volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki hazánkba látogatott, de főleg azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy látványosan széttépte az előre megírt felszólalásának szövegét, és rögtönzött beszédet tartott
– mondta az Indexnek Frank Tibor. Az ELTE BTK Amerikanisztika Tanszékének professzor emeritusa emlékeztetett: George Washington 1906-ban állított városligeti szobra volt az első, amelyet a magyar polgárok amerikai elnöknek állítottak Budapesten.
Ezt Ronald Reagan elnök (1981–89) szobrának, szintén Máté István alkotásának 2011-es felavatása követte a Szabadság tér és a Zoltán utca sarkán, az amerikai nagykövetség közelében. Az idősebb Bush Reagan alelnöke volt a '80-as években.
Mindketten éles és erőteljes szovjetellenes politikájukról váltak ismertté. Bush szobrának felavatása a hidegháború lezárásának, a Szovjetunió feletti amerikai győzelemnek, egy korszakváltásnak a jelképe is
– mondta Frank Tibor akadémikus.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és David Cornstein amerikai nagykövet (b) a George H. W. Bush az Amerikai Egyesült Államok 41. néhai elnökének tiszteletére emelt szobor ünnepélyes avatásán a budapesti Szabadság téren 2020. október 27-én.
MTI/Máthé Zoltán)