A kínai távközlési óriás már a harmadik beruházását hozza el Magyarországra.
Kiváló az időzítés: miközben Budapesten éppen együtt ünnepelt a magyar kormány, a Huawei és a budapesti kínai nagykövetség, Stockholmban a kínai telekommunikációs vállalat kiszorításáról döntöttek. A svéd távközlési hatóság ma közölte honlapján, hogy nemzetbiztonsági okokból megtiltják a kínai Huawei és a ZTE termékeinek használatát a jövő hónapban esedékes 5G-tenderen részt vevő cégek számára.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eközben a Huawei magyarországi jelenlétének tizenötödik évfordulóját ünnepelte.
Jó hír, hogy a koronavírus-járvány alatt sem keseregni járunk össze
– mondta a külügyminiszter, rámutatva arra, hogy az évforduló alkalmából a Huawei már a harmadik beruházást hozza el Magyarországra. A kínai vállalat ráadásul kutatás-fejlesztési központot létesít Budapesten. A budapesti Haris-parkban tartott sajtóeseményen kiderült az is: a K+F központban mintegy száz magyar mérnök részvételével mesterséges intelligenciával, illetve médiastreaming-technológiák innovációjával foglalkoznak majd.
A Huaweijel kapcsolatos friss sajtóhírek jól mutatják a kínai vállalat körüli politikai zűrzavart. A konfliktus hátterében az Egyesült Államok és Kína rivalizálása áll. Washington már 2012-ben lépéseket tett a kínai vállalat kiszorítására az amerikai piacról. Donald Trump amerikai elnök megválasztását követően, az elmúlt csaknem négy évben pedig a washingtoni külügy nemzetközileg is kiterjesztette tevékenységét, egyre nagyobb nyomás alá helyezve a szövetséges országokat.
Ebben kiemelt célpont volt Közép-Európa. Mike Pompeo még tavaly februárban látogatott el térségünkbe; ahogy az amerikai külügyminiszter Budapesten, úgy Pozsonyban és Varsóban is a Huawei okozta veszélyekre figyelmeztetett. Az amerikai fellépésnek voltak következményei: Lengyelországban kémkedés gyanújával letartóztattak egy Huawei-alkalmazottat, Csehországban pedig a kiberbiztonsági ügynökség egy jelentésben igazolta a washingtoni aggályokat.
Magyarország azonban kitart a Huawei és a kínai kapcsolat mellett. Ma Szijjártó a magyar kormány álláspontjára fókuszált, kiemelve a tíz éve épített kapcsolat anyagiakban is kifejezhető hatását. Mint elmondta, a keleti nyitás stratégiájával tíz év alatt 22 százalékkal nőtt a keleti magyar export.
Tavaly a Magyarországra érkezett beruházási érték 60 százaléka Keletről érkezett, és az új munkahelyek 40 százaléka keleti cégekhez kötődik
– tette hozzá a miniszter, hozzátéve: az elmúlt tíz évben ötmilliárd dollárnyi kínai beruházás érkezett az országba, a távol-keleti országból idetelepült cégek pedig 15 ezer magyar dolgozót foglalkoztatnak.
Annak ráadásul politikai üzenete is lehet, hogy a Huawei ezúttal K+F központot nyitott Magyarországon. A kínai vállalat üzletpolitikájában a helyi gazdaság szempontjából fontos, az innovációval foglalkozó központok költöztetése több alkalommal is összefüggött politikai döntésekkel. 2019 például Ausztráliából, majd az Egyesült Államokból költöztette el a Huawei K+F központjait a kellemetlen politikai klímára hivatkozva.
Szunomár Ágnes Kína-szakértő az Index megkeresésére elmondta, a magyar kormány évek óta lobbizott a kínai vállalatnál, hogy a globális termelési láncban magasabb értéket képviselő tevékenységet is idetelepítsen.
Ez 2010-től biztosan, de valószínűleg már azt megelőzően is téma volt
– mondta a szakértő. Szunomár szerint a kínai vállalat döntése mögött valószínűleg a nemzetközi lehetőségek beszűkülése állhatott. „Az innovációt mindig oda viszik, ahol annak van bázisa″ – állítja, vagyis olyan országokat keresnek a multik, ahol a felsőoktatás felkészült az együttműködésre egy ilyen tevékenységhez. A szakértő elmondta, pár évvel ezelőtt még ennek hiányára hivatkozva hárította el a Huawei a magyar kormány erre irányuló kérését.
(Borítókép: Trenka Attila / Index)