Villámgyorsan nyílik Kínában a társadalmi olló, ami a politikai vezetést is aggasztja - erre utal mások mellett az, hogy Thomas Piketty francia közgazdász témában írt könyvét cenzúrázni akarták a hatóságok. A jelenség a biztonsági szektorban is megjelent, Kínában a személyvédelem egyre jövedelmezőbb terület.
Sajátos társadalmi indikátorrá vált egy kínai testőrök kiképzésével foglalkozó vállalkozás. A magánszemélyek védelmére szakosodott Genghis Biztonsági Akadémia 2017-ben még azzal került a Time magazin hasábjaira, hogy a kínai gazdaságban, társadalomban zajló változások miatt a jövőben inkább testőrből, semmint dúsgazdag ügyfélből lesz sok. A napokban a Japan Times írt újabb cikket a cégről, cáfolva az amerikai lap hipotézisét. Nem csak arra térnek ki, hogy a Genghis Biztonsági Akadémia alig bírja testőrökkel ellátni a megrendelőket, de a munkáért járó bérezés is jelentősen megemelkedett.
Ez pedig nem csak arra utal, hogy a védelmet igénylő kínai milliárdosok köre szépen gyarapodik, de a rájuk leselkedő veszélyek elhárításához is új készségek kellenek.
A Peking szomszédságában fekvő Tiencsin városban létesített kiképzőközpontban már nem csak fizikai támadások ellen készítik fel a testőrjelölteket, az önvédelmet, kimenekítést, vagy épp autós üldözést szimuláló foglalkozások mellett a kibertérből érkező fenyegetés is a kiképzés részét képezik.
A Japan Times cikkében megszólal a vállalat alapítója is, Csen Jongcsing (Chen Yongqing) elmondása szerint a jelentkezők több mint fele a Kínai Népi Felszabadító hadseregből kerül ki. A három ezer dollár értékű kurzus jó befektetés lehet a veteránoknak, a legjobb kvalitásokkal rendelkező testőr ugyanis akár évente közel huszonkétmillió forintnak megfelelő jüent is kereshet.
Fizetőképes keresletből pedig Kínában és Ázsiában sincs hiány. A Credit Suisse svájci pénzintézet tavalyi kimutatása szerint a világ leggazdagabb 10 százalékában már százmillió kínai név szerepel, az ázsiai ország ezzel megelőzte az Egyesült Államokat is. A Kínában egyre nyíló társadalmi ollóval egyébként a világhírű francia közgazdász, Thomas Piketty is foglalkozott. A Tőke és ideológia című, tavaly megjelent könyvében rámutat, hogy
az ország jövedelméből a felső 10 százalék részesedése az 1970-es években tapasztalt 27 százalékról 41 százalékra nőtt 2015-ig.
A könyv kínai kiadását kisebb botrány övezte, miután az ázsiai országban működő kiadó egy az egyben kivágta volna a Kínát tárgyaló fejezetet, ebbe azonban a szerző nem egyezett bele.
A Genghis Biztonsági Akadémia története azért is érdekes, mert éppen a társadalmi egyenlőtlenségben különösen érintett PLA veteránokkal foglalkozik. Miközben a szerencsésebb, fiatal katonák stabil megélhetésre számíthatnak a biztonsági vállalat képzésétől, az idősek helyzete évek óta megoldatlan szociális problémának számítanak Kínában.
A The Economist cikke szerint mintegy 57 millió veterán él Kínában, ami megterheli a társadalmi rendszert.
Korábban az idős katonák tüntetései felkeltették a nemzetközi sajtó érdeklődését, legutóbb 2018-ban tettlegességig fajult egy felvonulás, a South China Morning Post szerint a veteránok vonulásának rohamrendőrök vetettek véget. De előkerült a téma az indiai határon, nyáron történt határincidens kapcsán is. A vitatott himalájai szakaszon összecsaptak a két ország katonái, aminek a hírek szerint mindkét oldalon voltak áldozatai. A pekingi álláspont szerint azonban kínai egyenruhás nem vesztette életét, ami a társadalomban és a politikai elitben is vitákhoz vezetett. Csienli Jang (Jianli Yang), az Egyesült Államokban élő kínai politikai aktivista egy nem rég megjelent cikkében például arról ír, hogy az incidensben elhunyt hősi halottak, így a katonaság megítélése körüli konfliktus a Kínai Kommunista Párt vezetését is megosztja.
(Borítókép: Oktatás a Genghis Biztonsági Akadémián Tianjinban 2020. szeptember 8-án. Fotó: Wang Zhao / AFP)