Legalább 3000 tüntetőt vettek őrizetbe, és legalább százan megsérültek a fehérorosz tüntetésekben az AFP hírügynökség szerint. Több ezer ember azután vonult utcára, hogy Alekszandr Lukasenko - az exit poll szerint - elsöprő választási győzelmet aratott. A 65 éves Lukasenko 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Az idei választást több ország bírálta, mivel a kampányidőszakban két ellenzéki jelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét is bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt.
Az ellenzék szerint ugyanakkor csalás történt. Az államtól független felmérések is a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkóra mindössze 10 százalék szavazott.
Azt, hogy tüntetések robbannak ki a belorusz fővárosban, ugyanúgy garantálni lehetett a választások előtt, mint ahogy azt is, az ellenzék vitatni fogja az eredményeket. A tüntetők végül a hatóságokkal csaptak össze. A belügyminisztérium szerint az összecsapásokban 39 rendőr sérült meg, de halálos áldozata nem volt. A háromezer őrizetbe vett ember egyharmada a fővárosból van, a többi Fehéroroszország több mint 30 településén történt.
A tüntetésekben Minszkben egy tüntető mászott egy tömegbe hajtó rendőrségi teherautóra. A maszkos férfi pár méteren keresztül kapaszkodott a szélvédőbe, majd a teherautó jobbra-balra rángatásától a kocsi elé esett. Minderről több videó is kering a Twitteren.
Oldalról:
Szemből:
A Twitteren egyébként több erőszakos összecsapásról is keringenek felvételek, és az Interfax hírügynökség is arról számolt be, hogy több mentőautó is érkezett a tüntetések helyszínére. A Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt.
Az mellékes, mennyivel nyert papíron az országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko. Bár korábban azt közölték, hogy hétfő hajnali 2 órára részletes eredmények lesznek a választásról, ez reggelig nem történt meg, és akkor is csak előzetes eredmény közöltek. Eszerint a szavazatok 80,23 százalékával a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenko győzött, az ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja 9,9 százalékot szerzett. A többi három jelölt kevesebb mint 2 százalékot kapott. A választási részvételi arány 84 százalékos volt.
A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt. Az államtól független felmérések pont az ellenkezőjét mondják annak, amit az ország választási bizottsága: Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkóra mindössze 10 százalék szavazott.
Az ellenzék is kétségbe vonja a választás tisztaságát. Lukasenko legnagyobb ellenzéki ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja - akinek férjét a kampány alatt bebörtönözték - az állami exit poll eredményének ismertetését követően újságíróknak úgy nyilatkozott, biztos abban, hogy a többség őt támogatja. "Azt hiszem el, amit a saját szememmel látok, és én azt látom, hogy a többség velünk van" - mondta.
Cihanouszkaja még hétfőn is úgy nyilatkozott az AFP szerint, nem fogadja el a választási eredményeket, és arra szólított fel Lukasenkót, hogy adja át a hatalmat.
Az eredmény mellett az is meghatározó lesz, milyen mértékű tiltakozó tüntetések lesznek még a vitatott eredmények láttán, és hogy azt milyen erőkkel igyekszik felszámolni a hatalom. Az ellenzék szerint az elmúlt három évtized legnagyobb tüntetési sorozata várható.
Az újonnan újra megválasztott Alekszandr Lukasenko is megszólalt hétfőn. Az MTI szerint azt mondta,
a fehéroroszországi hatóságok nem fogják engedni, hogy az instabilitás szétszakítsa az országot.
Az választási győzelmét kétségbe vonó ellenzéknek Lukasenko azt üzente, "illő választ fogunk adni. (...) Figyelmeztettem, hogy itt nem lesz Majdan, hiába is akarja bárki" - utalt a 2014-es ukrajnai forradalom egyik fő helyszínére, a kijevi Függetlenség terére (Majdan Nezalezsnosztyi).
Ezután azt állította, hogy a vasárnap esti erőszakos tüntetéseket külföldről – Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból – irányították.
Cseh bábmesterek utasították az ellenzéket, hogy szólítsa utcára a népet, és követelje a hatalom átadását
– mondta erről.
Táviratban gratulált Vlagyimir Putyin orosz államfő Alekszandr Lukasenko újraválasztásához, közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata az MTI szerint.
Arra számítok, hogy az ön állami tevékenysége minden téren hozzájárul majd a kölcsönösen előnyös orosz-fehérorosz kapcsolatok további fejlődéséhez, az együttműködésnek a Szövetségi Állam keretei között való elmélyítéséhez, az integrációs folyamatoknak az Eurázsiai Gazdasági Unión és a Független Államok közösségén belüli, valamint a katonai-politikai kapcsolatoknak a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén belüli megerősítéséhez
– írta Putyin a táviratban.
A választás küszöbén az orosz-fehérorosz kapcsolatok kiéleződtek, miután július 29-re virradóra Minszk közelében őrizetbe vettek 33 orosz állampolgárt. A fehérorosz fél előbb a Wagner katonai magáncég embereinek, majd katonáknak nevezte őket, akik szerinte arra készültek, hogy provokációkkal befolyásolják a kampányt. Az ügyben Putyin és Lukasenko telefonon tárgyalt egymással. A fehérorosz elnök vasárnap közölte, hogy orosz hivatali partnerétől ötoldalas levelet kapott az incidens hátteréről. Az orosz sajtóban péntek óta kiszivárogtatott részletek szerint Moszkva Kijevet gyanúsította meg a "provokációval".
A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenkónak elsőként Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált és jókívánságait fejezte ki Kszim-Zsomart Tokajev kazah államfő is. A kínai államfő Putyinhoz hasonlóan állást foglalt az együttműködés és a két ország közötti stratégiai partnerség erősítése mellett.
Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök a demokratikus elvek betartására szólította fel a minszki hatóságokat abban a közös nyilatkozatban, amelyet vasárnap éjjel a fehéroroszországi urnazárást követő tüntetések feloszlatása kapcsán adtak ki, írja az MTI.
A Fehéroroszországgal határos két állam elnöke arra szólította fel a minszki hatóságokat, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, és tartsák tiszteletben az emberi, az állampolgári és a kisebbségi jogokat, valamint a szólásszabadságot.
A lengyel külügyi tárca hétfő reggel kiadott nyilatkozatában ugyanakkor "mély nyugtalanságot" fejezett ki a választásokat követő tüntetések "brutális feloszlatása" miatt. Elfogadhatatlannak nevezték a tüntetők "önkényes letartóztatását, a békés tüntetőkkel szembeni erőszak alkalmazását." A lengyel külügyminszter-helyettes azt mondta, Varsó szorgalmazni fogja, hogy az Európai Unió "nagyon határozott lépéseket" tegyen Fehéroroszország ügyében.
A lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti. Erről írt levelet az Európai Tanács elnökének és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Ebben azt írja, a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után "a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárok számára". A kormányfő szerint "szolidárisan támogatni kell" Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.
Fehéroroszország varsói nagykövetsége előtt vasárnap este több százan tüntettek, mindenekelőtt azok a fehérorosz állampolgárok, akik egész napos sorban állás után nem tudtak szavazatukat leadni. Sajtóértesülések szerint Varsóban mintegy 250 szavazásra jogosult járulhatott urnához a mintegy 600 várakozó közül.
A német kormány is élesen bírálta a választást követő fejleményeket, az erőszakot és a tömeges őrizetbe vételeket.
a német kormányszóvivő szerint szavahihetők a választási szabályok szisztematikus megsértéséről szóló jelentések.
A kormányszóvivő szerint sajnálatos, hogy a minszki vezetés nem tett eleget az Európai Unió kérésének, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőket küldhessen Fehéroroszországba.
A cseh kormányfő, Andrej Babiš is elítélte a tüntetők elleni erőszakos fellépést. Babiš szerint a fehéroroszoknak is joguk van a szólásszabadságra és a demokráciára, a rendőri túlkapás pedig "olyan eljárás, amelynek semmi keresnivalója sincs a mai Európában".
Az ügyben az Európai Bizottság is megszólalt.
Ursula von der Leyen elnök arra szólította fel az illetékes hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják és tegyék közzé.
Elítélte a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot, és azt is mondta, az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani. "A békés tüntetők elleni erőszakos fellépésnek nincs helye Európában" - mondta.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös közleményt adtak ki, amiben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a "békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot", majd arra szólították fel a vezetést, hogy az őrizetbe vett embereket engedjék szabadon. Hozzátették, hogy az unió figyelemmel kíséri a fejleményeket, értékeli azokat, és a kialakult helyzetre tekintettel alakítja Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait.