Nem lett volna dolga a Grúziából Mozambikba tartó, orosz tulajdonban lévő hajónak Bejrútban, ahol a robbanásveszélyes szállítmány hatalmas pusztítást okozott augusztus 4-én. Már hat éve is úszó bombaként írt a hajóról az orosz hajózási portált, a Maritimebulletin.net-et üzemeltető Mihail Vojtenko. A felelősség azonban minden bizonnyal a libanoni hatóságoké.

A 2750 tonna ammónium-nitrát akkor robbant fel, amikor a közelben kisebb tűz ütött ki.

A jelenleg Cipruson élő orosz tulajdonos, Igor Gresucskin a műtrágyagyártáshoz használt ammónium-nitrátot 2013 októberében indította útnak a mozambiki kormány megrendelésére, csak azért ugrott be a hajó a libanoni kikötőbe, hogy egy útközben érkezett megrendelést elfogadva mezőgazdasági gépeket vegyen fel a fedélzetre, amit Ciprusra kellett volna juttatni – írta a Cyprus-mail.com.

A gépek azonban nem fértek el a hajón, a munka elhúzódott, közben pedig a bejrúti hatóságok vizsgálódni kezdtek és több technikai szabálytalanságot látva nem engedték tovább a moldáv zászló alatt közlekedő Rhosust.

Hét éven át csak ültek a bombán

A 2750 tonna ammónium nitrátot a hajóról raktárba vitték a hatóságok, ám nem gondoskodtak a veszélyességének megfelelő biztonságos őrzésről. Az éveken át ott veszteglő szállítmány biztonsági okokból való elszállítása többször felmerült – a vámhatóság 2014 és 2017 között állítólag öt alkalommal kérte fel a hadsereget, hogy helyezze biztonságba a veszélyes anyagot –, ám az ügyben nem volt előrelépés.

A koronavírus által súlyosbított, de egyébként is nehéz gazdasági helyzetben lévő, mélyen eladósodott, több évtizedes polgárháborújából csak lassan kikászálódott, a síita és szunnita muszlimok és a keresztények között megosztott ország vezetése a felvetődött hatósági felelősség miatt az eddigieknél is súlyosabb társadalmi elégedetlenséggel nézhet szembe.

A tüntetők a bejrúti kikötői negyedet romba döntő keddi robbanásban a kormány alkalmatlanságának bizonyítékát látják. Ez a vélemény – hírügynökségek szerint – széles körben elterjedt a libanoni lakosság körében. Már a robbanás előtt is jó pár megmozdulás volt a libanoni vezetés ellen, Libanon évtizedek óta nem látott gazdasági válsággal küszködik, amelyet a koronavírus-járvány az utóbbi hónapokban tovább mélyített – írta az MTI.

A bejrúti robbanás után két nappal kormányellenes tüntetők csaptak össze biztonsági erőkkel csütörtökön a libanoni fővárosban, írja az MTI a helyi hírügynökségre hivatkozva.

Nem az felel, aki hozta

A 43 éves Gresucskint – aki a hajót 2012-ben vette egy ciprusi üzletembertől – már kihallgatták Cipruson. A kelet-oroszországi Habarovszkból származó férfi 2014-ben csődöt jelentett, miután a szállítmányt lefoglalták, és a hajót elkobozták. Nem teljesítette a mozambiki megrendelést, és a Ciprusra szállítandó mezőgazdasági gépek sem jutottak el, noha a szállítmányért előleget vett fel. Eközben a legénység is jelezte, hogy hónapok óta nem kaptak fizetést. Az orosz kapitány és az ukrán legénység egy évig vesztegelt a hajón Bejrútban, Gresucskin nem lépett velük kapcsolatba. A férfi jelenleg egy Marshall-szigeteken bejegyzett szállítmányozási céget vezet.

A hajózási szakértő Vojtenko szerint azonban Gresucskint valószínűleg nem terheli felelősség, hiszen a hajót elkobozták, a szállítmányt a bejrúti hatóságok lefoglalták, évek teltek el, így nekik kellett volna gondoskodniuk a megfelelő elhelyezésről.

Önmagában az, hogy lefoglalnak egy szállítmányt, ebben az iparágban nem ritka. „Főleg a kezdő, kis- és közepes szállítmányozási cégek járnak így. Eleinte gyakran kockáztatnak, hogy jövedelmező megrendeléshez jussanak, hogy utána megbízhatóbb hajóhoz és legénységhez jussanak, nevet szerezzenek” – idézte a Znak.ua Vojtenkót, akit megdöbbentett, hogy a szállítmány hosszú éveken át nem került biztonságos helyre.

(Borítókép: Robbanás Bejrútban 2020. augusztus 4-én. Fotó: Social Media / Reuters)