Index Vakbarát Hírportál

Elfogadták a brexitmegállapodást a tagországok vezetői az EU-csúcson

2019. október 17., csütörtök 18:15 | aznap frissítve

Az uniós tagországok vezetői két héttel a brexit október 31-i határideje előtt elfogadták az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről azt a megállapodást, amiről a brit kormány és az EU tárgyalódelegációja az utolsó pillanatban, csütörtök délelőtt megegyezett.

Miután Boris Johnsonnak sikerült elérnie, hogy az EU sokáig hangoztatott álláspontja ellenére mégis újranyissák a tárgyalásokat a kilépési megállapodásról, és a tagországok vezetői egyhangú döntéssel támogatták a kialkudott új dokumentumot a csütörtökön kezdődött EU-csúcson, azt még az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek is ratifikálnia kell. Theresa May előző brit kormányfő EU-val kialkudott, a tagországok által szintén elfogadott megállapodását háromszor is visszadobták a brit képviselők.

A torykat a brit parlamentben támogató északír unionisták pedig csütörtök reggel bejelentették, hogy nem támogatják Boris Johnson brexitmegállapodását, mert nem értenek egyet az abban foglalt, ír–északír határra vonatkozó vámszabály- és áfatervekkel. Johnsonnak egyébként még az északírek támogatása esetén is mindenképpen szüksége lenne ellenzéki és az általa a pártból kitett toryk szavazataira is, mivel nincs többsége az alsóházban. Az ellenzéki vezetők mind elutasították a megállapodást.

Szombaton rendkívüli ülésnapot tervez a kormány a brit parlamentben. 1939 óta csak négyszer ültek össze szombaton. Ezen dőlhet el, hogy mi lesz Boris Johnson brexitmegállapodásának sorsa.

Johnson bízik benne, hogy a brit alsóházon is átmegy

„Egy Egyesült Királyságként távozunk az unióból – Anglia, Wales, Skócia, Észak-Írország – együtt vesszük vissza az irányítást” – jelentette ki a 2016-os népszavazási kampány szlogenjére utalva az EU-s vezetők döntését követő sajtótájékoztatóján Boris Johnson. Szerinte a megállapodás nemcsak az Egyesült Királyságnak, hanem az EU-nak is nagyszerű.

Azt mondta, hogy a kiválás időszaka nem volt mindig egyszerű, ez a folyamat mélyen megosztotta az országot, de a brit parlament véget vethet ennek, ha megszavazza a megállapodást. Nem érzi úgy, hogy a megállapodással elidegenítené az északír unionistákat vagy a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot. Meggyőződése, hogy a brit képviselők is megszavazzák majd, ha tanulmányozták a szöveget. Szerinte most jó esélyük van a képviselőknek, hogy kifejezzék az emberek demokratikus akaratát, és véghezvigyék a brexitet, ezzel szemben nem szól semmi az október 31-i kilépési határidő újabb halasztása mellett.

Tusk örül a megállapodásnak, de a szíve mélyén szomorú

„Ami tegnap letehetetlen volt még, ma valóra vált" – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a döntés után. Szerinte azért tudtak egyezségre jutni, mert az Európai Bizottság is úgy ítélte meg, hogy az európai állampolgárok érdekeit szolgálja a megoldás, Írország is rábólintott, és Boris Johnson is hajlandó volt engedményt tenni. „Így nem lesz határellenőrzés, és az egységes piac is rendben működhet" – értékelte a megállapodást. A megállapodás elfogadásával „el tudjuk kerülni a káoszt", tette hozzá. A CNN szerint azzal zárta, hogy személy szerint szomorúságot érez: „A szívem mélyén mindig is maradáspárti leszek." Azt is kijelentette, hogy az EU ajtaja mindig nyitva fog állni, ha a britek úgy döntenek a jövőben, hogy újra csatlakoznának.

Jean-Claude Junker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke három nyelven – franciául, angolul és németül – szólalt meg, kiemelte, hogy az alku tiszteletben tartja a Nagy-Britanniában maradó 5 millió uniós állampolgár és az EU-ban élő 5 millió brit érdekeit is. Emellett  a délután előző sajtótájékoztatón elmondott gondolatait is megismételte arról, hogy az új megállapodás békét és stabilitást hoz az Ír-szigetre. Hozzátette, hogy a kilépési megállapodáshoz kapcsolt, a jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat „egy nagyszabású szabadkereskedelmi megállapodást" tesz majd lehetővé a jövőben. Erről egyébként csak a brexit után kezdenek el tárgyalni.

Leo Varadkar ír miniszterelnök az EU egységének fontosságára hívta fel a figyelmet: „együtt megálljuk a helyünket, de megosztva elbukunk", és a Törökország és Kína jelentette politikai kihívásokra utalt. Varadkar megköszönte az EU támogatását, amit az „ő kis országának" nyújtott. Azt is elmondta, hogy az ír határról szóló korábbi megállapodás helyett újat kötöttek, amelyet csak az északír parlament változtathat meg. 2020 végéig átmeneti időszak segíti majd az átállást Észak-Írországban az új vámrendszerre, és ezt 2022-ig is meg lehet hosszabbítani. Varadkar azt mondta, őszintén reméli, hogy a brit parlament elfogadja a megállapodást, „hogy mindannyian továbbléphessünk a kapcsolatok következő szakaszába."

Az EU főtárgyalója, Michel Barnier egyszerre tekintett a jövőbe és a múltba, Winston Churchill brit miniszterelnököt dicsérte, és azt is kiemelte, hogy most jön az igazán fontos szakasz, amelyben a Nagy-Britannia és az EU elválás utáni kapcsolatát rendezik majd.

Az ír-északír kérdés volt, és marad is a kulcs

A megállapodás délelőtti bejelentése után Barnier beszélt az új elemekről a megállapodásban. Az új megállapodás nagyrészt a Theresa May által megkötött egyezségen alapul, azonban Johnson célja az volt, hogy kiváltsa benne a brit képviselők többségének elfogadhatatlan ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára kitalált tartalékmegoldást (backstop), amivel határozatlan időre a vámunióban ragadhattak volna a britek. Az EU végül elvetette a backstopot, de Johnson is tett engedményeket.

„A brit hatóságok a brit vámokat fogják kivetni azokra a harmadik országokból származó termékekre, amelyek Nagy-Britanniában is forgalomba kerülnek. Azoknál viszont, amelyeknél fennáll annak a lehetősége, hogy tovább értékesítik ezeket az egységes európai piacra, az európai vámrendszer fogják alkalmazni”, magyarázta el az alku lényegét. Az árukat már akkor meg fogják vizsgálni, amikor belépnek az Ír-sziget területére, nem pedig akkor, amikor Észak-Írországba szállítják őket. Vagyis nem Írország és Észak-Írország között lesz az ellenőrzés. Barnier szerint

„ÉSZAK-ÍRORSZÁG NAGY-BRITANNIA VÁMRENDSZERÉHEZ TARTOZIK MAJD, DE AZ EGYSÉGES EURÓPAI PIAC BELÉPŐPONTJA MARAD”.

Négy év múlva pedig az egyébként éppen felfüggesztett északír parlament dönthet majd arról egyszerű többséggel, hogy folytatják-e ezt a vámrendszert, vagy újat fogadnak el helyette. „Az észak-ír parlament jelentette demokratikus kontroll azért olyan fontos, mert ezt a szabályt többé nem lehet az EU és Nagy-Britannia közötti alkuval felváltani”, hangsúlyozta Barnier. A főtárgyaló arra is kitért, hogy az északír kérdésben nem csak a technikai szempontokat vették figyelembe: „fontos számunkra, hogy megőrizzük az Ír-szigeten a békét és a stabilitást”.

Az unionisták elutasítják a megállapodást

Johnson már az EU-val folytatott tárgyalások alatt is próbált támogatást szerezni már a brit parlamentben is a tervezett megállapodás mögé. Három nap alatt háromszor tárgyalt az északír unionisták vezetőjével, Arlene Fosterrel, nem sikerült azonban meggyőznie őket. Az EU-s tagországok jóváhagyása után az eddiginél is komolyabb nyomás nehezedik a korábbi tárgyalások alatt is fontos szereplő északírekre.

A DUP tíz képviselőjének megnyerését ugyanis kulcsfontosságúnak tartották ahhoz, hogy bármilyen megállapodásnak esélye legyen átmenni a brit alsóházon. Egyrészt több keménybrexit-párti tory is jelezte korábban, hogy hozzájuk kötné a saját szavazatát. Másrészt pedig komoly politikai következményei lehetnének, ha megpróbálnák megkerülni őket, és az északír politikai erők legalább egy részének beleegyezés nélkül dönteni Észak-Írországot érintő ilyen súlyú ügyekről.

A DUP viszont nem akart belemenni olyan megállapodásba, sem Theresa May, sem most Boris Johnson alatt, amit aztán nem tud a saját szavazói felé képviselni. Csütörtök este is jelezték, hogy szerintük az EU-val elfogadott megállapodás káros lenne Észak-Írországnak, ami egyébként is gazdasági nehézségekkel küzd. Az unionisták attól is tarthatnak, hogy az említett, az északír nemzetgyűlésre bízott felülvizsgálat azt is eredményezhetné, hogy a nacionalisták tartósan inkább Írország és az EU, nem pedig London felé fordítanák Észak-Írországot.

A brit parlament jön

 Pénteken vitát tartanak a brexitmegállapodásról a brit parlamentben,

BÁRMILYEN SZAVAZÁS MAJD A SZOMBATI ÜLÉSNAPON JÖHET.

Egyelőre nem tudni, hogy kitartanak-e álláspontjuk mellett azok a keménybrexit-párti toryk, akik korábban a DUP-hoz kötötték volna támogatásukat. Ráadásul nekik nemcsak az ír-északír résszel volt gondjuk a megállapodásban May idején, márpedig a nagyrésze a dokumentumnak nem változott. Viszont Johnsonék az elmúlt napokban már próbálták győzködni a korábban a pártból pont a kormányfővel szembefordulásuk miatt kizárt volt konzervatívokat is. Közülük Churchill unokája, Nicholas Soames azt mondta a BBC-nek, hogy ő és a kizárt toryk többsége beáll a megállapodás mögé, mert az alapvető vitájuk a rendezetlen brexit miatt volt Johnsonnal.

Miközben a Johnson mögött kiálló toryk szerint itt az esély, hogy lezárják a brexitdrámát, az ellenzők szerint az új megállapodás sokkal rosszabb, mint Mayé volt. Erről beszélt Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője is, és arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy utasítsák el a megállapodást. A skót nacionalistákat vezető Nicola Sturgeon is ellene van, és újra megismételte, hogy Skóciának újabb függetlenségi népszavazást kellene tartania.

A parlamenten kívülről, de Nigel Farage, a Brexit Párt vezetője is bírálta a megállapodást, ami szerinte csak újabb tárgyalásokat hoz a jövőbeli kapcsolatokról. „Ez nem a brexit."

Egyelőre nem tudni, hogy a brexit kérdésében azért megosztott Munkáspárton belül mennyire lesz szigorúan megkövetelve, és főleg betartva a pártfegyelem, de a különböző forgatókönyvek abban megegyeznek, hogy a brexitpártiak közül néhányan kiszavazhatnak majd. Ha azonban a DUP kitart az álláspontja mellett, akkor jelentős számú átszavazó ellenzékire is szüksége lenne a korábban a pártból kitett toryk mellett Johnsonnak.

Közben viszont több ellenzéki javaslat mögé is próbálnak támogatókat gyűjteni. Az egyik változat szerint módosítóval a megállapodáshoz akarnák kapcsolni, hogy egy megerősítő népszavazást is tartani kelljen róla, míg a skót nacionalisták csütörtök este arról beszéltek, hogy azt akarnák elérni, hogy mindenképpen kérjen halasztást Johnson január végéig, azzal a céllal, hogy előrehozott választást lehessen tartani.

Ha nem megy át a deal, akkor törvény kötelezi a halasztási kérelemre

Mint korábban is írtuk, a  brit képviselők korábban törvényben kötelezték arra Johnsont, hogy az október 31-i kilépési határidő újabb halasztását kérje az EU-tól, ha a szombati nap végéig nem szavaznak meg az alsóházban is egy EU-val elfogadott megállapodást, vagy az alsóház nem szavaz kifejezetten a rendezetlen brexit támogatásáról, amit már többször elutasított. Stephen Barclay brexitügyi miniszter szerdán kijelentette, hogy a kormány tartani fogja magát a törvényhez. Azonban hozzátette, hogy az elsődleges céljuk az október 31-i kilépés biztosítása.

Erről Juncker még a csúcs elején azt mondta, hogy kizártnak tartja az újabb halasztást, „a britek vagy elfogadják ezt a megállapodást, vagy rendezetlenül távoznak az EU-ból." Viszont egy újságírói kérdésre Tusk azt válaszolta a csütörtök esti sajtótájékoztatón, hogy

ha ez bekövetkezik, és Nagy-Britannia hosszabbítást kér, akkor egyeztetni fog a tagállamokkal.

Bármilyen hosszabbításról a tagországok vezetői dönthetnek, a megállapodás elfogadásához hasonlóan egyhangú döntéssel.

(Borítókép: Boris Johnson és Xavier Bettel 2019. október 17-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)

Rovatok