Index Vakbarát Hírportál

Salvini mindent visz, Spanyolország a balos bezzeg gyerek

2019. május 27., hétfő 02:36

Hengerelt Salvini, a spanyoloknál és a portugáloknál nyert a kormányzó baloldal, a görögöknél ellenben akkorát bukott, hogy Ciprasz már be is jelentette az előrehozott választásokat. A mediterrán országokban változatos eredmények születtek, ki-ki ízlése és saját érdeke alapján beszélhet déli baloldali hullámról és az új jobboldal történelmi sikeréről.

Miközben látható a kísértés a nagy európai megfejtésekre, az EP-választások dél-európai eredményei önmagukban is jelzik, hogy egyetlen átfogó trend helyett inkább országonként élesen eltérő politikai mozgások zajlanak. A szavazók most is mindenekelőtt nemzetállami keretekben, a helyi politikai dinamika szerint adták le a szavazatukat.

Olaszország: Salvini mindent visz

Az új jobboldali populizmus előretörése miatt mostanra Olaszország európai szinten is izgalmas terep lett: Salvini a kemény kéz politikájával, migránsellenes harcias szövegével és intézkedéseivel egy év alatt vezető párttá tette a Ligát, miközben az európai színtéren az új jobboldal szövetségkeresésének egyik fő figurája lett, akit már országokban is a populizmus vezéralakjaként ünnepelnek az elitellenes közegekben.

Idáig is lehetett tudni, hogy a 2018-as olasz parlamenti választások óta nagyot fordult az azóta is kényszerkoalícióban kormányzó két új párt, az inkább délen népszerű 5 Csillag és a hagyományosan északi beágyazottságú Liga népszerűsége. Egy éve az Öt Csillag még 32, a Liga 17 százalékot kapott, azóta viszont a Salvini uralta Liga előre tört, míg a mérsékeltebb politikát folytató Di Maióék jelentősen visszaestek.

A megváltozott erőviszonyok első igazi nagy megmérettetése a mostani EP-választás volt, és bár hétfő hajnalban a feldolgozottság Olaszországban még csak 14 százalékos volt, az már látszik, hogy a Liga valóban nagyon előre tört.

Olaszország egészében fölényesen nyert Salvini pártja, annyira, hogy még délen is ők végeztek az élen. Az Öt Csillag ugyanakkor bezuhant 20 százalék alá (lehet, hogy nem is kicsit), megelőzte őket a balközép Demokrata Párt is.

Az exit pollok 27-31 százalékot mértek Salviniéknak, a részeredmények ennél is jobb eredményt, 32,7 százalékot jeleznek nekik. Ez azt jelenti, hogy a Ligának akár 28 EP-képviselője is lehet, amivel az egyik legnagyobb képviselői csoportot adhatják Európában.

Az 5 Csillag nem sokkal több, mint fele annyi szavazatot kapott, mint a koalíciós partnere 16,9 százalékon állnak. A részvételi adatokból már napközben sejteni lehetett a gyenge szereplésüket, az ő bázisuknak számító Dél-Olaszországban jóval kevesebben mentek el, mint északon – de úgy tűnik, a sokáig északi regionális pártként működő Liga még délen is megeklőzte őket.

Elképzelhető, hogy Salviniék mozgósítása ellenreakcióként a másik oldalon is növelte valamennyire a szavazási kedvet, de egyrészt ez nem sokra volt elég, másrészt ha ebből most inkább a régi baloldal profitált. Az 5 Csillagot ugyanis megelőzte a balközép Demokrata Párt is, méghozzá nem is kicsit (24,8%) is. volt kormányfő Matteo Renzi pártjának ez egyértelmű siker: tavaly még 10 százalékkal kikaptak az új párttól, azóta viszont elkerülték a pusztulást, és egyértelműen a fő ellenzéki erőként politizálhatnak a következő években – már ameddig kitart a Liga és az 5 Csillag közötti koalíció.

Negyedik a Forza Italia lett 7,5 százalékkal. A listájukon a kórházi kezelése után szavazó, 83 éves Berlusconi is befutó helyen van, azt állítja, valóban be is ül a brüsszeli parlamentbe. Ötödik a posztfasiszta Fratelli d'Italia, ők Mussolini dédunokáját is bejuttatnák az EP-be.

„Ez nem csak rólunk szól, itt van Marine Le Pen és Nigel Farage is” – mondta a győzelem után rózsefüzérrel a kezében Salvini. „Itt az idő a változásra, Európa meg fog változni.”

Spanyolország

Ha Olaszország az új jobboldal mintaállama, az európai baloldal reményeit az Ibériai-félsziget tartja életben. Spanyolországban alig egy hónapja győztek az aktuális előrehozott választásokon a szocialisták, most pedig még egyértelműbben ismételték meg a sikerüket. 32 százalékos eredményükkel tízzel növelték a képviselői helyeik számát, ezzel ők lehetnek a legnagyobb létszámú nemzeti csoport az európai baloldalon. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek ezzel megnő a nemzetközi súlya, különben is azt ambicionálták, hogy Spanyolországnak nőjön a befolyása az EU-ban, lehetőleg éppen Olaszország rovására.

Az ősi rivális Néppárt ehhez képest alig tornázta magát fel 20 százalékra. A jobboldali liberális Ciudadamos 12, a baloldali Podemos 10, a jobboldali populista új sztár, a Vox pedig 6 százalékot kapott.

Az EP-választás mellett önkormányzati és regionális választásokat is tartottak vasárnap Spanyolországban, a szocialisták itt is jól szerepeltek: 24 év után visszaszerezték Madridot és máshol is előretörtek. Barcelonában nagyon szoros a verseny a függetlenségi erők és a Spanyolrszágban maradni akarók pártjai között.

Portugália

A spanyolhoz hasonló helyzet azzal a különbséggel, hogy Portugáliában nincs éremi jobboldali populista erő, amivel Európában is a ritka kivételek közé tartoznak. Ennek fő oka valószínűleg a gazdasági boom, amiért a választók ezúttal is a kormányzó szocialistákat jutalmazták. António Costa miniszterelnök legalábis úgy állította be, hogy az EP-választás valójában a „kormánya sikereiről szóló népszavazás”, és kaptak is 33 százalékot, miközben a jobbközép ellenzék (hogy ne legyen egyszerű az élet, őket hívják szociáldemokratáknak) ellenzék csak 22 százalékot ért el.

Az európai szocialisták között különben a portugál miniszterelnököt még Juncker utódjai között is emlegették lehetséges titkos befutónak. Ennél esélyesebb, hogy Portugália rámegy a regionális politika biztosi székére, ami nekünk azért is érdekes, mert a Fidesz is ambicionálja a posztot, Trócsányi Lászlónak nézték ki. A regionális politikáért felelős biztoshoz tartoznak a kohéziós pénzek, ami úgyis óriási szelet a fejletlenebb régiók számára, hogy ezeket a következő költségvetési ciklusban 12 százalékkal megvágják. A pénzek elosztásánál Dél-Európa a jövőben némileg előtérbe kerül a keleti blokkhoz képest, a portugálok pedig Pedro Marquesnek szeretnék megszerezni a biztosi helyet.

Görögország

Görögországban viszont bukik a baloldal, a nemzetközi újbalos körökben is sokáig népszerű Sziriza. Miután a pártja közel tíz százalékkal kikapott a jobboldali Új Demokráciától, Ciprasz miniszterelnök bejelentette, hogy előrehozott választásokat tartanak, igaz, ez sokat nem jelent, hiszen szeptemberben úgyis voksolni kellett volna. Tsipras az elmúlt hónapokban egy új szövetséget próbált meg formálni a „progresszív” erők részvételével, de a görög jobboldalt évtizedek óta domináló Új Demokrácia előnyét nem tudta csökkenteni.

A baloldali Sziriza 24 százalékot szerzett az előzetes eredmények szerint, az Új Demokrácia 33-at. A 2015-ben megszorításellenes programjával hatalomra jutó Ciprasz elismerte, hogy ez az eredmény rosszabb annál, mint amit reméltek. A neonáci Arany Hajnal és a kommunisták egyaránt hat százalék körüli eredményt értek el a vasárnapi EP-választásokon. Ezzel egy-egy képviselőt küldhetnek majd Brüsszelbe.

Rovatok