Index Vakbarát Hírportál

Theresa May bejelentette lemondását

2019. május 24., péntek 11:08 | aznap frissítve

Theresa May brit kormányfő bejelentette, hogy június 7-én lemond a Konzervatív Párt vezetéséről. Addig marad miniszterelnök, amíg a toryk kiválasztják utódját. Ez a folyamat akár másfél hónapig is tarthat, de ha egyértelmű lenne a többség egy jelölt mögött, akkor sokkal rövidebb is lehet.

May azt mondta, hogy megpróbálta leszállítani a brexitet, de ez nem sikerült, és ezt örökre bánni fogja. Szerinte mindent megtett, hogy meggyőzze a képviselőket, hogy támogassák az EU-val kialkudott kilépési megállapodását, de nem jutott eredményre.

„Világos számomra, hogy az Egyesült Királyságnak az a legjobb, hogy egy új miniszterelnök próbálkozzon"

– mondta. Az utódja kiválasztási folyamata már jövő héten megkezdődik. A leendő kormányfőnek azt üzente, hogy konszenzusra kell jutnia, ehhez pedig minden oldalon kompromisszumokat kell kötni. „A Konzervatív Párt meg tud újulni a következő években" – jelentette ki. Végül könnyek között fejezte be a beszédét, miközben azt mondta, hogy hálás, hogy a szeretett országát szolgálhatta.

May azután tartott sajtótájékoztatót a Downing Street 10 előtt, hogy találkozott a befolyásos tory 1922 Bizottság vezetőjével, Graham Bradyvel.

May nagyon sokáig úgy tudott lavírozni, és talpon maradni, hogy közben saját pártján belül is sok képviselő látványosan rendre ellene szavazott a brexitről szóló döntéseknél az alsóházban. Ezekből a pofonokból folyamatosan látszott, hogy nincs már meg a kellő többség mögötte. Azonban a kormányfő körül az elmúlt napokban fogyott el teljesen a levegő.

Minden oldalról támadták az új javaslatait

Ugyan ő is maradáspárti volt eredetileg, de May azzal az eltökéltséggel lett kormányfő, hogy az ő feladata lesz kivezetni az Egyesült Királyságot az EU-ból, végrehajtani a brexitet. Azonban túlságosan bízott abban, hogy rá tud erőltetni egy olyan megállapodást a megosztott torykra, ami mögött kezdettől nem volt meg a kellő többségi támogatás, ráadásul a 2017-es előrehozott választásokon a párt parlamenti többségét is eljátszotta (azóta az északír unionisták (DUP) támogatására szorult).

Noha 2016-ban népszavazáson győztek a brit kilépés hívei, és a brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján 2019. március 29-én szűnt volna meg, a kilépés feltételrendszeréről az EU-val kialkudott brexitmegállapodása alsóházi visszautasításai miatt Theresa May kétszer is kezdeményezte a határidő elhalasztását. Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet, ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kellett vennie az európai parlamenti választásokon, amit csütörtökön tartottak. A brexit aktuális állásáról és az idáig vezető útról itt írtunk bővebben>>>

May előbb azzal érvelt – persze eredménytelenül –, hogy még a május 23-i EP-választás előtt el lehetne fogadni az alsóházban a kilépési megállapodását, ezzel pedig el lehetne kerülni a szavazás megtartását. Utána azzal állt elő, hogy a szavazást ugyan megtartják, de ha június elején elfogadják a dealt, akkor még azelőtt távozhatnak az EU-ból, hogy július 2-án felállna az új Európai Parlament. 

May kilépési megállapodását saját pártjából is sokan leszavazták, ezért próbált áprilistól az ellenzékkel kiegyezni, amivel viszont még jobban magára haragította párton belüli ellenfeleit. Közben pedig a Labourrel sem jutottak eredményre, a Munkáspárt múlt pénteken mondta fel a brexitügyi tárgyalásokat, amelyekkel May a parlamenti patthelyzetet próbálta feloldani.

May ennek ellenére kedden, két nappal a briteknél tartott európai parlamenti választások előtt bejelentette, milyen változtatásokkal szeretné a brexit feltételeit törvénybe iktatni, és ezzel lényegében elfogadtatni a már háromszor leszavazott kilépési megállapodását. Ezeket a változtatásokat szerdán az alsóházban is bemutatta, a törvénytervezetet pedig pénteken akarta nyilvánosságra hozni.

A javaslatot azonban minden oldalról támadták, az ellenzék mellett több kemény brexitpárti tory különösen dühös volt, amiért egy újabb népszavazásról szóló alsóházi szavazás is bekerült volna a törvényjavaslatba. 

Szerda este tiltakozásul lemondott egy nagyon fontos kabinettag, az alsóházi ügymenetért felelős Andrea Leadsom, miközben a korábbinál is többen követelték nyilvánosan May távozását.

Párton belüli ellenfelei már azt megbocsáthatatlannak tartották, hogy a Munkáspárttal kezdett tárgyalásokat az ő megkerülésükhöz. May ennek ellenére olyan változtatásokkal próbált előállni, amikről azt gondolta, hogy meggyőzhetnek munkáspárti képviselőket – Jeremy Corbyn, a Labour vezetője azonban élesen elutasította a javaslatokat.

May a június 3-án kezdődő héten akarta az alsóház elé terjeszteni a brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. Az ellenkezés hatására azonban csütörtökön a kormány kénytelen volt bejelenteni, hogy június első hetében biztosan nem lesz ilyen szavazás.

Decemberben túlélte a bizalmi szavazást

A Downing Street próbálta hangsúlyozni, hogy semmi sem változott lényegesen, May továbbra is küzdeni fog a brexit-megállapodása áterőltetéséért. Azonban az elmúlt napokban már egyre több brit lap írt arról, hogy pénteken előállhat távozása menetrendjével. Állítólag több miniszter is arról beszélt, hogy May nem maradhat a helyén, és Jeremy Hunt külügyminiszter is csak annyit erősített meg, hogy Donald Trump amerikai elnök június 3-5-i látogatása alatt még May lesz a miniszterelnök.

May már felajánlotta korábban márciusban, hogy távozik, de csak azzal a feltétellel, ha az alsóház elfogadja a kilépési megállapodását. Azonban ennek ellenére harmadszor is elutasították a kialkudott dealjét, így May a helyén maradt, akkor még működött a túlélőtaktikája.

May decemberben már túlélt egy bizalmi szavazást a párton belül, és ennek értelmében egy éven belül nem lehetett ellene újabbat beadni a torykon belül. A kormányfő ellen a Munkáspárt is előterjesztett az alsóházban egy bizalmatlansági indítványt, de Maynek azt is sikerült átvészelnie. Ilyet bármikor újra kezdeményezhettek volna a kormányfő ellen, azonban a Mayjel rivális toryknak sokkal inkább az volt az érdeke, hogy párton belül tartsák a konfliktust.

Párton belül bizalmatlansági indítványt azonban még sokáig nem nyújthattak volna be újra. A héten viszont már odáig jutott a szembenállás, hogy egyre többen a szabályok megváltoztatását akarták elérni a tory pártvezetői szavazásokat lebonyolító 1922 Bizottságnál. Csütörtökön az is kiderült, hogy a bizottság tagjai szerda este titkos szavazást tartottak arról, hogy megváltoztassák-e a pártszabályokat.

A lezárt borítékokat állítólag akkor nyitották volna fel, ha May nem egyezik bele a Graham Bradyvel tartott pénteki találkozóján, hogy június 10-ig lemondjon.

May kormányfői mandátumával így is megelőzi a Munkáspárt legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnökét, Gordon Brownt. (May 2 év 315 napnál tart, szemben a Tony Blairt 2007-ben követő, 2 év 319 napig jutott Brownnal.)

Az EP-választáson is leszerepelhettek

Mayre az is nyomást helyezett, hogy a toryk nemrég óriásit buktak a helyhatósági választásokon, és az nem vígasztalhatta őket, hogy a Munkáspárt is szenvedett el veszteségeket. A csütörtöki EP-választás eredményét csak vasárnap este ismertetik, de a toryk várhatóan ezen is siralmas eredményt érnek el. Több tory választó, és állítólag még a párt képviselői közül is többen tiltakozásul Nigel Farage Brexit Pártjára szavazhattak, ami a brexit tologatása miatt megtartott EP-választás legnagyobb nyertese lehet. Könnyen lehet, hogy több szavazatot szerez, mint a kormányzó konzervatívok és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt együttvéve.

Ki jön most?

A nagy politikai túlélő May tehát végül távozik, így most már a legnagyobb kérdés, hogy a sok jelentkező közül ki veheti át a helyét a párt, és ezzel a kormány élén. May maga is azután került hatalomra parlamenti választások nélkül, hogy a brexitnépszavazás után David Cameron kormányfő bejelentette lemondását.

Miután megnyitják hivatalosan is a jelölést a június 10-vel kezdődő héten, egy rövid ideig léphetnek elő a potenciális indulók. Utána már csak szavazni lehet. A tory parlamenti képviselők addig rostálják majd a jelölteket, amíg két név marad, akik közül aztán a szélesebb párttagság választja ki az új pártvezetőt és egyben miniszterelnököt. A toryk most úgy tervezik, hogy június végéig biztosan lezárulna az új vezető kiválasztása. Ennek a folyamatnak azonban nem kell feltétlenül végigmennie, May esetében a riválisok rövid időn belül visszavonulót fújtak.

Eddig hárman jelentkeztek be hivatalosan is. Boris Johnson volt külügyminiszter a múlt héten egy üzleti fórumon erősítette meg, hogy elindul majd a Konzervatív Párt vezetéséért, ha May távozik a posztjáról. Johnson már ki is írta a Twitterre, hogy össze kell fogni, és végre kell hajtani a brexitet. A nemzetközi fejlesztésekért felelős miniszter, Rory Stewart, és Esther McVey volt munkaügyi miniszter is bejelentette már, hogy ringbe szállna a toryk vezetéséért, a többiek az elkövetkező napokban várhatóak.

Továbbra is a brexit körül forog majd minden

Nyilvánvalóan a következő miniszterelnök kiválasztásánál is a legfontosabb kérdés az lesz, hogyan áll a brexithez, és mit akar, és főleg tud kezdeni a megörökölt helyzettel. Ahogyan a Sky News is írta: új vezető, ugyanaz a brexit.

May ugyan kikerült a képből, de a párton belüli ellentétek nem szűnnek meg. Képviselők egy jelentős csoportja a kemény brexit mellett van, köztük Boris Johnson és több potenciális utódjelölt is. Nekik az sem feltétlenül lenne probléma, ha az október 31-i határidő kifutásával, vagy akár előbb egy megállapodás nélküli kilépés következne. Ezt azonban a maradáspártiak, és a puha brexit hívei el akarják kerülni.

Az sem mellékes, hogy az új tory miniszterelnöknek ugyanúgy nem lesz meg önmagában a konzervatív képviselőkkel együtt a parlamenti többsége, ahogy Maynek sem volt. A 2017-es előrehozott választással ugyanis May elkalkulálta magát, elbukta a toryk többségét, és szüksége volt az északír unionistákra is. May utódjának feltehetően velük is ki kell tudni egyeznie.

A Munkáspártnak pedig ebben a helyzetben az az érdeke, hogy a korábban is hangoztatott célja, az előrehozott választások felé terelje az eseményeket, miutána a felmérésekben előnybe kerülhet a belső harcokkal szembenéző torykkal szemben.

Az EU-ban kedden beszélik át

Az EU részéről korábban többször is kihangsúlyozták, hogy nem nyitják újra a May által kialkudott megállapodásról szóló tárgyalásokat, amiben többek között az ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára kitalált tartalékmegoldás szúrta sok kemény brexitpárti képviselő szemét. Ezzel ugyanis határozatlan időre a vámunióban ragadhatnának a britek.

Azonban May távozása mindenképpen új helyzetet jelent, és az majd az EU-s reakciókból derül ki, hogy az ő oldalukról milyen mozgástere lehet az új brit kormányfőnek.

Az EP-választás után kedden tart újabb ülést az Európa Tanács, ott beszélhetik át az új brit fejleményeket is. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a német ARD-nek adott csütörtöki interjúban azt mondta May lemondásának lehetőségéről: „Hogyan tudná bárki elérni, amit ő nem tudott?" Juncker egyik szóvivője pénteken bejelentette, hogy az Európai Bizottság álláspontja változatlan a kilépési megállapodásról.

Angela Merkel német kancellár azzal reagált, hogy mindig is jól együtt tudott működni Mayjel, és ez így marad, amíg még ő a kormányfő. Emmanuel Macron francia elnök is támogató üzenetet küldött Maynek, de azt is jelezte, hogy Franciaország minél előbb tisztázni akarja, mi lesz a brexittel. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint a kialkudott, de a brit alsóházban sorozatosan leszavazott megállapodás továbbra is képben van.

(Borítókép: Theresa May bejelentette lemondását 2019. május 24-én Londonban. Fotó: Hannah McKay / Reuters)

Rovatok