Kényszermunkára fogtak milliónyi koreait, megerőszakolták a lányainkat és még a köztünk levő tengert is Japán-tengernek nevezik. Ebből elég - zúdul fel időről időre Szöul. Ebben speciel, Phenjan is támogatja.
Japán és Dél-Korea jó szokásukhoz híven veszekednek, ezúttal a köztük fekvő tenger nevén. A két viszonylag picike ország történelme másról sem szól, mint a katonailag sokkal sikeresebb és elég erőszakos Japán és az örök vesztes, és emiatt rengeteg sérelemmel bíró Korea (Koreák) kölcsönös utálatáról. A koreai frusztráltságot jól jelképezi, hogy Szöul központjában például egy méretes szobor emlékezik meg Korea nagy hadvezéréről, aki ugyan háborút nem, de csatát egyszer nyert japán ellen.
Ha az ember megnézi a környék térképét, rögtön rájön, hogy az előbb használt furcsa jelző, a "picike" nem is túlzás. Dél-Korea csak akkora, mint Magyarország, ráadásul az ország kétharmada lakatlan a magas hegyek miatt. Így az 54 millió ember egyharmad-Magyarországnyi területen él, nem véletlenül érzi az ember, hogy
egyetlen hatalmas lakótelep ez az ország.
Igaz, nagyon fejlett lakótelep, elektronikai, kereskedelmi nagyhatalom, ami már sok mindenben előzi a frusztráltságot okozó közeli nagyhatalmat, japánt.
Japán négyszer nagyobb, de még így is nagyon picinek tűnik a közelben felbukkanó Kína, Oroszország, vagy éppen Mongólia méreteihez képest. A 3 millió mongol például ötször akkora országban él, mint Japán.
Ha egy magyar térképen, vagy akár a Google Maps magyar verziójában megnézzük a két ország közötti vizet, vagy a Japán-tenger, vagy a Keleti-tenger elnevezésekkel találkozunk.
A tenger elnevezése látszólag tök mindegy, de régóta vitatott. Nem nehéz kitalálni, Japán hívja Japán-tengernek, illetve érvelése szerint a világ is így ismeri évszázadok óta a vizet.
Dél-Korea pedig más nevet szeretne, például a Keleti-tenger elnevezést, amiről Japán némi külső nyomásra, most hajlandó is tárgyalásokat folytatni, de azt rögtön kikötötte, hogy a koreaiak által használt Keleti-tenger számára nem elfogadható, például azért nem, mert a tenger tőle nyugatra fekszik.
Japán lépése az IHO (Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet) nyomásának köszönhető. A monacói székhelyű IHO (központot tudni kell választani) jó hely lehet, az a feladata, hogy néha közgyűlést tart és az óceánok és a tengerek elnevezéséről, határairól szavaz.
Most tehát nála lobbiznak a felek, ha esetleg nem jutnának konszenzusra. Tokió rámutat, hogy a száz éve alapított IHO pontosan tudhatja, hogy a "japán" az évszázados elnevezés, miért kellene ezt bolygatni, japán és kész - hajtogatják.
Szöul azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a Japán-tenger fogalmát Tokió a gyarmati megszállásai során vezette be, és az ma is rossz emléket ébreszt az elnyomottakban. Ebben a kérdésben Észak-Korea is teljesen osztja a dél véleményét.
,japán szerint ez csak "picsogás", ott van a környéken a Koreai-szoros is, amit mi Tsushima-szorosként ismerünk, mégsem nyavalygunk ezen - mondta a vitáról cikket író South China Morning Postnak egy japán professzor. ha lesz konszenzus, juhé, ha ne, 2020-ban az IHO dönt.