Index Vakbarát Hírportál

Ezért nem tudnak a szakiskolások olvasni

A szakiskolások jórésze aggasztóan gyenge alapkészségekkel végez. Nem csak azért, mert eleve gyenge készségekkel kezdenek. Lemaradásuk jelentősen nő a hozzájuk hasonló középiskolás diákokhoz képest is, sugallva, hogy a gyenge teljesítmény egyik oka maga a szakiskola.

Az elmúlt években jelentősen csökkent a közismereti tárgyak (például: matematika, irodalom, idegen nyelv) oktatása a szakiskolákban. A döntéshozók szerint amit 8 évig nem sikerült elsajátítani, a közismeretis tanár nem fogja tudni pótolni. Szókimondóbb vélemények szerint a mélyebb közismereti képzés felesleges: „szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson”.

Vajon tényleg felesleges a szakiskolások közismereti oktatása?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Ha Babitsra nincs is szüksége egy szakiskolásnak, azért írni, olvasni és számolni valószínűleg érdemes tudnia. (E képességek munkaerőpiaci jelentőségéről írtunk már mi is és mások is.) Első ábránkon az Országos Kompetenciamérés adatai alapján mutatjuk be matematikából és szövegértésből a későbbi gimnazisták, szakközépiskolások és szakiskolások három különböző évfolyamon mért átlagos eredményeit.

graph1_kicsi.png

A szakiskolások nem állnak jól. Tizedikben átlagos teljesítményük szövegértésből és matematikából sem haladja meg a 0-7-es skálán a gyenge közepes, harmadik tudásszintet. A részletesebb adatokból az is kiolvasható, hogy szövegértésből a diákok 35%-a, matematikából pedig 45%-a van a második tudásszinten vagy az alatt.

Illusztrációképp: a második tudásszinten a diák képes a szövegben explicit módon megfogalmazott egyszerű információk visszakeresésére, de nem képes egyszerű következtetések levonására a szöveg és a mindennapi élet információinak integrálásával (3. szint) vagy a szövegben elszórtan megjelenő információk összekapcsolására, összefüggések felismerésére (4. szint). (Példafeladatok itt.)

Az is látszik, hogy a különbségek döntő része már az általános iskola végére kialakul. Ebben a képességek és az iskolák közötti különbség mellett valószínűleg szerepet játszik a családi háttér is, hiszen a szakiskolában magas a szegény és képzetlen szülők gyerekeinek aránya.

Az ábra fő üzenete azonban az, hogy a szakiskola alatt a teljesítmény romlik! Nyolcadik és tizedik között a középiskolások eredménye javul, a szakiskolásoké viszont visszaesik, szövegértésből és matematikából is.

Vajon a szakiskola rontja a diákok képességeit, vagy pedig a szakiskolások egyszerűen kevésbé tehetségesek, és nyolcadikra kihozták magukból a maximumot?

Hogy ezt eldöntsük, vessünk össze hasonlóan tehetséges szakiskolás illetve szakközépiskolás diákokat! A tehetséget a diákok általános iskolai teszteredményeivel mérjük. Második ábránkon a szakiskolások és a szakközépiskolások három-három, az általános iskolai teszteredmények szerinti csoportjának teljesítményét mutatjuk be.

graph2_kicsi.png

Látszik, hogy hatodikban és nyolcadikban a közepes szakközépiskolások (középső kék vonal) és a jó szakiskolások (felső piros vonal) eredeményei körülbelül ugyanolyanok. Vagyis ezek a diákok valószínűleg hasonlóan tehetségesek. Azonban tizedikre megnő a különbség: a szakiskolások visszaesnek a hasonlóan tehetséges szakközépiskolásokhoz képest. Ugyanez látszik a rosszabb szakközépiskolások (alsó kék vonal) és a közepes szakiskolások (középső piros vonal) összehasonlításából.

Vagyis a kezdetben hasonlóan erős tanulók közül jellemzően tovább fejlődik a középiskolás, és lemarad a szakiskolás. Ez azt sugallja, hogy a rosszabb teljesítmény oka részben maga a szakiskola.

A szakiskolában tanulók létszáma alapján úgy becsüljük, hogy évente 7-12 ezer ember lép a munkaerőpiacra nagyon gyenge, elemi szintű alapkészségekkel. A Defacto szerint fontos lenne a szakiskolás tanulók közismereti oktatását bővíteni és a képzés minőségét javítani, hogy ezzel segítsük a diákok alapkészségeinek fejlődését.

Közkeletű érv, hogy a diákok hozzáállása a szakiskola kudarcának oka. A tények azonban azt sugallják, hogy nem egyszerűen a fiatalok motiváltságával van baj. Egyfelől, a szakiskolás diákok egy része első helyen középiskolába jelentkezett, csak nem került be, vagyis motivált volt. Másfelől, ha kizárólag a motiváció a probléma, akkor hatodik és nyolcadik között a későbbi szakiskolás diákok teszteredményei miért nőnek hasonló ütemben, mint a későbbi középiskolásoké? Persze lehet, hogy maga a szakiskolába kerülés rontja a motivációt - például azért, mert a tanuló úgy érezheti, elzárult előtte mindennemű későbbi tanulás lehetősége. Aligha független az oktatás minőségétől, illetve az oktatási rendszerbe épített korlátoktól az, ha kilencedikben hirtelen elpárolog a motiváció.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!



Rovatok