Erősödni tudott a forint a héten, az euróval szemben kisebb, a dollárral szemben nagyobb mértékben. A hetet a magyar deviza az euróval szemben a 394-es szint felett kezdte, majd péntekre a 392-es szintet érte el. A múlt héthez képest a magyar tőzsde is jól teljesített, ebben kiemelt szerepe volt az OTP-nek és a Richternek. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a bank történetének legnagyobb akvizíciójára készülnek, azonban a felvásárolni kívánt pénzintézet nevét még nem árulta el. A héten csökkent a gáz ára, azonban az olaj drágult. Heti összefoglalónk.
A hetet a forint az euróval szemben a 394-es szint felett kezdte. A forint kedd délelőtt kezdett el erősödni az euróval szemben, amely irányon a délutáni kamatdöntés sem változtatott. A jegybank a piaci várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát, emellett viszonylag szigorú hangnemet ütött meg a további kamatcsökkentéseket illetően.
A forint eztután egészen a 393-as szintig erősödött az euróval szemben. Szerdán ugyanakkor a kurzus ismét 394 közelében alakult, majd csütörtök délelőtt próbálkozott ismét erősödéssel az árfolyam. A jegyzés szerda dél körül már 393 alatt is járt, azonban az Egyesült Államok első negyedéves GDP-adata délután fordulatot hozott – jelezte az Indexnek Molnár Dániel.
A Makronóm Intézet szenior elemzője rámutatott, hogy az amerikai gazdaság a várt 2,5 százalék helyett csupán 1,6 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az évesített negyedéves adatok alapján.
A magas kamatszintek a vártnál jobban terhelik a gazdaságot, amely alapvetően a Fed kamatvágás-előrehozását kellene hogy eredményezze.
Molnár szerint azonban ennél fontosabb, hogy a fogyasztói árak, a Fed által kiemelten figyelt PCE-árindex a vártnál gyorsabban emelkedett, ami tovább fűti azon piaci várakozásokat, hogy csak az év végén léphet az amerikai jegybank. A dollár így ismét erősödni kezdett az euróval szemben, ami az euró-forint kurzust is a 394-es szint fölé lökte. A piaci reakciók ugyanakkor csak átmenetinek bizonyultak, az euró rövid időn belül visszakorrigált a dollárral szemben, és a forint is visszaerősödött a 393-as szint alá, innen
pénteken összességében kismértékben tovább erősödött a forint 392-ig az euró ellenében.
Tehát a héten erősödött a forint az euróval szemben, igaz, kisebb mértékben, mint a dollárral szemben. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője rávilágított, hogy bár az MNB kamatdöntése volt a legfontosabb hazai gazdasági esemény a héten, a döntésre nem mozdult nagyobb mértékben a forint. Ezt követően elsősorban az amerikai makroadatok hatottak a devizapiaci árfolyamokra.
Több fontos adat, esemény is lesz a jövő héten, amit Varga Zoltánnal vettünk végig:
A szakértő szerint biztosan kijelenthető, hogy nem lesz kamatvágás, a jegybanki kommunikációban pedig azt kell figyelni, hogy a döntéshozók hogyan reagálnak az elmúlt időszakban beérkezett gyengébb növekedési és magasabb inflációs adatokra. A piaci szereplők már csak szeptemberre árazzák az első amerikai kamatvágás időpontját.
Amennyiben szigorú hangvételt üt meg a Fed, és a magas kamatszint tartós fenntartását hangsúlyozzák, erősödhet a dollár, ez pedig gyengítheti a feltörekvő piaci devizákat, köztük a forintot
– jelezte Varga. A két szakértő szerint az euró-forint árfolyam a 390–400-as, míg a dollár-forint jegyzése szélesebb tartományban, 360 és 375 között mozoghat a következő időszakban.
A múlt heti esést követően összekapták magukat a tőzsdék az izraeli–iráni konfliktus eszkalálódásának elkerülését szem előtt tartva.
A kedvező nemzetközi befektetői hangulat a budapesti parkettre is átragadt, a BUX-index a pénteki zárásra 67 ezer pont fölé emelkedett, ezzel visszahozva az előző heti esésének tetemes részét
– jelezte lapunknak Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. A Magyar Telekom az osztalékszelvény levágásának okán összeszedett a heti csúcsáról az egy részvényre jutó osztalékkal lényegében megegyező esést, így végül még a 900-as szint alatt is zárt pénteken. Ettől függetlenül alapvetően a blue chipek adták ezen a héten a budapesti börze húzóerejét:
a Richter, valamint az OTP részvényárfolyamai emelkedtek jelentősebb mértékben.
A Richter esetében a hét folyamán növekvő trendet figyelhettünk meg a részvényárfolyam tekintetében. A szakértő szerint említésre méltó, hogy a csütörtökre összehívott közgyűlésen megszavazásra került a 423 forintos osztalékfizetési javaslat, valamint hogy elfogadásra került egy, a saját részvények visszavásárlására feljogosító határozat. Ez utóbbi a társaság javadalmazási politikájának, illetőleg esetleges jövőbeni felvásárlási ügyleteinek részvényszükségletét hivatott biztosítani.
Az OTP részvényárfolyama a pénteki közgyűlésen elhangzottakra reagálva lőtt ki jelentős forgalom mellett,
Csányi Sándor bejelentette ugyanis, hogy a bank történetének legnagyobb akvizíciójára készülnek
– a céltársaság kilétét illetően azonban még csak találgatni lehet, annyi bizonyos, hogy uniós bankról van szó. A midcapek körében figyelemre méltó esemény a Waberer’s esetében történt, a Mol ugyanis a csütörtöki kereskedési nap során megvásárolta a logisztikai cég részvényeinek 15 százalékát, teljesítve ezáltal a két társaság között tavaly év végén köttetett megállapodás erre vonatkozó részét. A Waberer’s-részvények árfolyama a héten 2,5 százalékkal került feljebb.
A Standard and Poor’s pénteki jelentése stabil kilátással továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azt jelenti, hogy a magyar gazdaság biztos alapokon áll. „Magyarország iránt erős a bizalom a jelentős hitelminősítők mindegyikénél, így a Standard and Poor’s mellett a Moody’s és a Fitch Ratings szerint is befektetésre ajánlott kategóriába tartozik hazánk” – fogalmaz közleményében a tárca.
Mint írják, Magyarország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, az erős befektetői és piaci bizalmat a sikeres kötvényaukciók és a külföldi működőtőke-befektetések folyamatos beáramlása is alátámasztja:
„Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz” – ígéri a tárca. Ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal növekedik majd – vetíti előre az NGM.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, májusi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 31 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 29 euróra csökkent.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 28,84 EURÓN, EGY ÉVE 55,34 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 87,26 dollárról e hét péntek délutánra emelkedett – 89,25 dollárra.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán bejelentést tett az üzemanyagárakkal kapcsolatban. A tárcavezető közölte: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre két hetet adnak a kereskedőknek, ha ez nem történik meg, akkor beavatkoznak. Végezetül fontos összegezni is az eseményeket: az üzemanyagárakról már régóta vita folyik a közéletben.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Csányi Sándor 2019. március 29-én. Fotó: Huszti István / Index)