Az elmúlt időszakban az üzemanyagok régiós átlagára a benzin esetében 4 forinttal nőtt, a dízel esetében pedig 8 forinttal csökkent – derült ki a Magyar Ásványolaj Szövetség péntek délutáni adatközléséből. A szövetség adatai jelentősen eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli számaitól, igaz, teljesen más számítást is alkalmaznak. Mindenesetre a nemzetgazdasági miniszter ultimátuma továbbra is érvényes: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre pedig két hetet adott a kormány a kereskedőnek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden pénteken publikálja a régiós üzemanyagárakat. Ahogy arról beszámoltunk, a számításuk szerint
A 95-ös benzin magyarországi átlagára 8 forinttal nőtt az előző heti adathoz képest. Ezzel párhuzamosan a régiós átlag is emelkedett, 3 forinttal. A szomszédos országokban a benzin átlagára szintén 3 forinttal nőtt. A gázolaj magyarországi átlagára 5 forinttal csökkent egy hét alatt. A régiós átlagár kisebb mértékben – 1 forinttal –, de szintén csökkent. A szomszédos országokban a dízel átlagára stagnált az előző héthez képest – összegezte a KSH.
Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) pénteken szintén közölte a saját számítását. A KSH-val ellentétben a szövetség ugyanakkor Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát nem számítja bele a régiós árakba. A MÁSZ számítása szerint
Az elmúlt időszakban az üzemanyagok régiós átlagára a benzin esetében 4 forinttal nőtt, a dízel esetében 8 forinttal csökkent.
Az üzemanyagárakat döntően az alábbi tényezők befolyásolják: a nyersolaj ára, a makrogazdasági folyamatok, a geopolitikai konfliktusok és a forint árfolyama. (Idén 6,3 százalékkal gyengült a forint a dollárral szemben, a környező országok devizái esetében viszont csak 3,2 százalékos volt a gyengülés). A szövetség szerint a napokban az olaj árára – pénteken tőzsdenyitáskor a Brent olajfajta hordónkénti ára 89,46 dolláron állt – hatással volt, hogy
Ahogy azt korábban Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Indexnek részletezte, a benzin esetében a nyári specifikációra való áttérés szezonális hatása, a tervezett finomítói karbantartások és az ukrán dróntámadások miatti oroszországi finomítói kiesések voltak a fő mozgatórugók. A szövetség szerint az elmúlt időszakban a gázolajnál a gyenge kereslet ellensúlyozta a folyamatos finomítói karbantartások okozta kínálat-visszaesést.
Eközben növekszik az európai dízelimport is, amely – a forintárfolyam jelenlegi stabilitása mellett – ugyancsak kedvező hatást gyakorolt a hazai és régiós üzemanyagárakra. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a kelet-közép európai régió tengeri ellátással is rendelkező országai továbbra is helyzeti előnyben vannak, mivel így szélesebb körű ellátási forrásaik lehetnek, tehát alacsonyabb beszerzési áron tudnak hozzájutni feldolgozandó nyersolajhoz és az üzemanyag-késztermékekhez
– részletezte az adatokat a Magyar Ásványolaj Szövetség.
A KSH és a MÁSZ adatai eltérhetnek a mintavétel időpontja, illetve az adatbázis miatt is. Másrészt a különbséget érdemben befolyásolja, hogy hány országot vesznek figyelembe a régiós ár meghatározásánál. Így érdemes inkább a két statisztika folyamatát figyelni. Mivel a kormány feltett szándéka, hogy az üzemanyagok árát csökkenteni kell, így a mérséklődést csak úgy lehet megállapítani, ha az újabbnál újabb adatokat ugyanahhoz a statisztikához hasonlítjuk.
A szövetség adatai szerint uniós összehasonlításban a magyarországi benzinárak a 18., a dízelárak pedig a 12. helyen állnak, a régión belül pedig továbbra is a középmezőnyben van Magyarország:
a benzin esetében a negyedik, a dízel esetében pedig a harmadik helyen.
Ha az árversenyt vizsgáljuk a KSH adataiban, akkor Magyarországhoz képest a régiós országok közül Ausztriában, Szerbiában és Szlovákiában volt kissé magasabb a benzin átlagára – tehát szintén a negyedik helyen áll Magyarország. A dízelolajnál csak Ausztria és Szerbia heti átlagára haladta meg a magyar értéket – tehát a KSH szerint is hasonló a helyezés, és harmadik helyen áll Magyarország.
Végezetül érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a kormány narratívája egyértelmű: „háború van, és háborús árak vannak az üzemanyagpiacon, ami jelentős terheket ró a családokra”. Valamint a kormány arra törekszik, hogy a „háborús árakat” visszaszorítsa, mert „nem a családoknak kell megfizetnie a háború árát”. A kabinet a családok védelmében gyakorol nyomást az üzemanyagárakra. A kormány kommunikációban megoldotta a kérdést, azonban jól látható, nem mindegy, hogy a régiós vagy a szomszédos országok árait vizsgáljuk.
A kormányéval ellentétes narratíva szerint az árakkal az a baj Magyarországon, hogy extrém magasan adóztatják az üzemanyagokat. Azonban ez sem igaz. Az EKR-díjjal és a kiskereskedelmi adóval korrigált adószint mértéke a Magyar Ásványolaj Szövetség adatforrása alapján 49,1 százalékos, ami szinte pontosan megegyezik a régiós átlaggal.
Mindenesetre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán bejelentést tett az üzemanyagárakkal kapcsolatban. A tárcavezető közölte: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre két hetet adnak a kereskedőnek, ha ez nem történik meg, akkor beavatkoznak. Végezetül fontos összegezni is az eseményeket: az üzemanyagárakról már régóta vita folyik a közéletben.