A paksi bővítéshez szükséges két nagy tömegű nukleáris berendezés egyike, a zóna-olvadékcsapda már elkészült, és mostanra a reaktortartálynak is megkezdődött a gyártása Szentpéterváron, ami igazi mérföldkő a paksi bővítés szempontjából – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Szijjártó Péter a cseh kollégájával, Jan Lipavskyval közös sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre reagálva arról számolt be, hogy a két legkritikusabb elem közül a zóna-olvadékcsapda már elkészült, amit az előzetes várakozásokat felülmúlva már a nyáron Magyarországra szállítanak.
„Maga a művelet nem lesz egyszerű, mivel a berendezés tömege tizenhat darab Airbus utasszállítóéval egyezik meg” – ismertette a miniszter. Emellett jó hírnek, és a paksi bővítés szempontjából igazi mérföldkőnek nevezte, hogy csütörtökön a másik hosszú gyártási idejű nukleáris berendezés, a reaktortartály készítése is megkezdődött Szentpéterváron.
A reaktortartály az atomerőmű azon része, ahol maga a láncreakció lezajlik, tehát a szíve az erőműnek, és Európa egyik legnagyobb automatizált kovácsüzemében, Szentpéterváron tegnap el is kezdődött a gyártás
– mondta.
Hozzátette: „Ez hatalmas eszköz 11 méter magas, 4,5 méter az átmérője, a falvastagsága 30 centiméter és 330 tonnás lesz a tömege, 600 tonna az öntvények tömege, tehát óriási munka. 12 ezer tonna nyomás alatt formálódik maga az eszköz, 60 évig minimum működőképesnek kell lennie 330 Celsius-fokban és 162 bar nyomás alatt.”
A miniszter szerint ez is tanúsítja: a paksi beruházás munkálatai menetrend szerint haladnak annak érdekében, hogy a következő évtized elején mindkét új blokkot a hálózatra lehessen kapcsolni. Kiemelte, hogy ezzel Magyarország hatalmas lépést fog tenni energiaellátásának biztonsága terén.
Csütörtökön számoltunk be arról, hogy elkészült a Paks II. beruházás első nagyberendezése, az 5. blokk zónaolvadék-csapdája. A 730 tonnás berendezés vízi úton érkezik a paksi telephelyre. A berendezés egy harmadik generációs speciális biztonságnövelő megoldás, amit az orosz mérnökök fejlesztettek ki.
A tárcavezető Jan Lipavskyval közös sajtótájékoztatóján arra is rámutatott, hogy a mostani vizitre rendkívüli időszakban kerül sor, amikor súlyos kihívásokkal néz szembe a világ, de remélhetőleg mindez meg tudja erősíteni a közép-európai sorsközösséget, minthogy a térség országai szembesülnek leginkább a szomszédságban pusztító háború következményeivel.
Kiemelte, hogy a közelgő magyar európai uniós elnökség egyik legfőbb célja a közösség hanyatlásának megállítása, a másik pedig, hogy a kormány igazi közép-európai elnökséget vigyen végig. Szavai szerint utóbbi alatt azt értik, hogy Közép-Európa számára lényeges témákat kívánnak fókuszba állítani.
Közölte azt is, hogy az illegális migrációval szembeni harc eredményességére, az EU nyugat-balkáni bővítésének felgyorsítására és az energiabiztonság szavatolására fognak koncentrálni. Majd kifejtette, hogy Közép-Európa közvetlenül tapasztalja a migrációs hullámok drámai hatásait 2015 óta, a bevándorlási áradat megállításához pedig komoly régiós összefogásra volt szükség.
Cseh, szlovák és lengyel rendőrök is segítettek és segítenek minket Magyarország déli határán abban, hogy kívül tartsuk az Európára veszélyt jelentő illegális bevándorlókat. A négy közép-európai ország miniszterelnökeinek együttes és folyamatos erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy a kvóták ügyét féken tartsuk, és ne engedjük, hogy itt illegális migránsok ezrei, tízezrei grasszáljanak kontroll nélkül. Tehát a kvótanyomásnak a jövőben is ellen fogunk állni
– mondta.
Szijjártó Péter a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban méltatlannak nevezte, hogy a térségbeli tagjelöltek átlagosan 14 éve és 11 hónapja várakoznak a belépésre, ami egyúttal az EU politikájának a hitelességét is aláássa.
Ezt követően az energiabiztonság témáját is érintette. Mint mondta, mindkét állam tervez nukleáris fejlesztéseket, ezért ezután is kiállnak Brüsszelben az atomenergiával szembeni negatív diszkrimináció ellen. „A nukleáris energia fenntartható energia-előállítási forma, biztonságos, környezetkímélő, olcsó módja a nagy mennyiségű elektromos áram előállításának” – jelentette ki.
A miniszter a kétoldalú kapcsolatokról szólva úgy vélekedett, hogy a magyar–cseh együttműködés jóval szorosabb, mint ahogy az a köztudatban él. Hangsúlyozta, hogy Csehország Magyarország hatodik legfőbb kereskedelmi partnere, s tavaly megdőlt a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordja is, amelynek értéke mára meghaladta a 14 milliárd eurót.
(Borítókép: Jan Lipavsky és Szijjártó Péter. Fotó: Szijjártó Péter / Facebook)