Index Vakbarát Hírportál

Megduplázódott a külföldi munkát kereső magyarok száma

2024. április 24., szerda 17:54

Világszerte a dolgozók 63 százaléka nyitott arra, hogy más országban vállaljon munkát, több mint 20 százalékuk aktívan keres így állást. A magyarok esetében jelenleg kisebb, 15 százalék az aktívan külföldi állást keresők aránya – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), valamint a Profession.hu közös globális tanulmányából.

A 2023-ban készült nemzetközi felmérésben 188 ország több mint 150 ezer munkavállalója vett részt. A válaszokból kiderült, hogy a külföldi munkát keresők között Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Németország a legnépszerűbb célország, a városok között pedig London, Amszterdam, Dubaj, Abu-Dzabi és New York. Magyarország a korábbi, 2018-as felmérés óta 18 helyet csúszott vissza a népszerű célpontok rangsorában, így 2023-ban a 74. helyre került.

Öt év alatt dupláztak a magyarok

A 2018-as felmérés idején a magyarok mindössze 7 százaléka keresett aktívan külföldi munkát, ez az arány két évvel később már 9 százalék, 2023-ban pedig 15 százalék volt.

Ezzel párhuzamosan a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is megnőtt azok száma, akik virtuálisan vállalnának munkát külföldön: a 2020-as felmérés óta globálisan 57-ról 66 százalékra nőtt, hazánkban pedig a 60-ról 67 százalékra azok aránya, akik hajlandóak távoli munkáltatónál dolgozni.

A felmérés szerint

a külföldi munkavállalásban gondolkodók legfőbb motivációját a pénzügyi és gazdasági okok jelentik: a magyarok 76 százaléka (globálisan 64 százalék) ezt említette elsőként.

Szintén a költözés melletti szempont lehet a jobb életminőség, ezért a magyarok 72 százaléka (globálisan 55 százalék) menne külföldre dolgozni. Globálisan a válaszadók 55 százaléka, a magyarok 32 százaléka említett karriercélokat, például munkatapasztalat-szerzést. A nemzetközi átlagnál (35 százalék) jóval nagyobb arányban (58 százalék) sorolták fel a magyarok a külföldi munkavállalás indokai között a jobb szociális ellátó- és egészségügyi rendszereket.

Minden második diák kacsingat külföldre

Magyarországon leginkább a diákok (minden második) érdeklődnek a külföldi munkavégzés iránt, a közszférában dolgozók harmada, az IT-területen dolgozók negyede dolgozna más országban. A magyarok leginkább Ausztriában, Németországban és Svájcban vállalnának munkát, de az első 10 célország között szerepel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Olasz- és Spanyolország, Hollandia, Dánia, valamint Horvátország is.

Bár a magyarok a globális átlagnál kevésbé nyitottak a külföldi munkavállalás iránt, magyar munkaerőpiac szempontjából rossz hír, hogy azok, akik külföldi munkavállalásban gondolkodnak, döntően a fiatalok és a magasan képzettek közül kerülnek ki

– mondta Kotsis Ádám a BCG partnere. Szintén kedvezőtlen, hogy a magyarok a terveik szerint 65 százalékban hosszú vagy közepesen hosszú időre mennének más országba dolgozni, míg globálisan csak 54 százalék tervezi a külföldi munkát ilyen időtávra.

Mi az oka a röghöz kötöttségnek?

A magyar és a globális válaszok alapján a legtöbben (54 százalék) azért nem mennének külföldre dolgozni, mert nem tudnák magukkal vinni a családtagjaikat, partnerüket. Globálisan 33 százalék, Magyarországon 37 százalék a maradás okaként a szülőhazájához való erős kötődést említette. Magyarországon e két tényező mellett 43 százalék (globálisan 27 százalék) mondta, hogy a maradás oka a nyelvtudás hiánya.

„Kutatásunkban rákérdeztünk arra is, hogy mit várnak el a munkáltatójuktól, ha külföldre költöznek álláskeresés céljából. Legnagyobb arányban a lakhatási támogatást jelölték meg a válaszadók itthon (73 százalék) és nemzetközi szinten is (79 százalék). Míg azonban a magyarok a nyelvi támogatást és képzést várják el másodikként (69 százalék), addig a globális minta esetében ez csak a negyedik helyen szerepel a vízum és munkavállalási engedély, illetve a költözési támogatás után” – mondja Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. A gyakorlati támogatásokat, segítségnyújtást követően a magyaroknak a nemzetközi átlagnál jóval fontosabb, hogy legyen egy helyi mentoruk: ezt 54 százalék említette, míg a nemzetközi összesítésben 39 százalék.

Praktikus kérdések döntenek

Globálisan a munkalehetőségek, az életminőség, valamint az adózási és megélhetési költségek a legfontosabbak a külföldi munkahelyválasztásban. A Magyarországon munkát keresőknek az életminőség az elsődleges szempont, a második a munkalehetőség, és a harmadik tényező pedig a biztonság és a stabilitás. Magyarországi munkát a legnagyobb arányban szerb, román, osztrák, török és holland, valamint német, szlovén, jordán, pakisztáni és kenyai állampolgárok keresnek.

A tanulmány szerint általánosságban megállapítható, hogy a külföldi munkát keresők nem az országimázs, hanem az elérhető munkalehetőségek, valamint az ismerősök ajánlásai és a nyelvtudás alapján választanak. A magasabb születési arányok miatt munkaerő-felesleggel rendelkező országok polgárai általában mobilabbak, mint azok, akik olyan területeken élnek, ahol a munkaerő fogyóban van. Más szóval a mobilitási trendek azt mutatják, hogy az emberek a növekvő társadalmakból a zsugorodó társadalmakba költöznek.

Rovatok