A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi döntése értelmében az alapkamat mértéke szerdától 7,75 százalékra változik. A kamatfolyosó felső szélét a korábbi 9,25 százalékról 8,75-re módosították, alsó szélét pedig 7,25 százalékról 6,75-re változtatták. A döntéssel 50 bázisponttal csökkentették az alapkamatot.
A Monetáris Tanács döntése értelmében 7,75 százalékra módosul az alapkamat mértéke. Az Economxon korábban megírtuk, hogy a meghatározó elemzők többsége 50 bázispontos kamatcsökkentésre számított.
Virág Barnabás jegybanki alelnök korábban így fogalmazott a márciusi, 75 bázispontos kamatdöntés után: „A mai döntéssel lezárult a monetáris politika gyors lépésekkel operáló szakasza. A monetáris politika új szakaszba lép, a második negyedévben a kamatcsökkentés üteme lassul.” A keddi 50 bázispontos kamatcsökkentéssel valóra is vált ez a jóslat.
„Tekintve, hogy az USA-ban és az Egyesült Királyságban is a vártnál ragadósabb az infláció, tehát a nagyobb gazdaságoknál beragadni, sőt növekedni látszik az árak emelkedésének üteme, a Magyar Nemzeti Bank mindenképpen óvatos marad a kamatcsökkentésnél” – jelezte a kamatdöntést megelőzően Pásztor Szabolcs. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója rámutatott, hogy a márciusi éves inflációs adat ugyan alacsonyabb a februárinál, azonban havi szinten 0,8 százalékos növekedés figyelhető meg. A szakértő felsorolta, hogy a keresleti oldalon milyen tényezők gyakorolnak nyomást az inflációra:
„Ki kell továbbá emelnünk, hogy a geopolitikai feszültségek miatt a jövőben nagyon könnyen 100 dollár fölé mehet a kőolaj világpiaci ára, még akkor is, ha az utóbbi napokban némi megnyugvás volt megfigyelhető” – világított rá Pásztor Szabolcs, megjegyezve, hogy a hazai fogyasztói kosárban az üzemanyagok 20 százalék körüli részarányt képviselnek, így a kínálatoldali inflációs nyomás is jelen van. Szerinte így racionális érvek sorakoztak fel a 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett is, de nagyobb esélyt látott az 50 bázispontos kamatvágásra, amely be is következett.
Hétfőn nagyjából a 394-es szint körül fejezte be a kereskedési napot az euró–forint kurzus. A jegybank kamatdöntését erősödéssel várta a magyar deviza, az euróval szemben már 11 óra magasságában benézett a 394-es szint alá. A kamatdöntés után a 395,5-ös tartomány körül mozog a jegyzés.
Áprilisban a monetáris politika új szakaszba lépett – kezdte a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetést Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Kiemelte, hogy a magyar gazdaságban továbbra is erős dezinflációs hatás érvényesül. Ugyanakkor rámutatott, hogy a piaci szolgáltatások inflációja lassan csökken a magas szintről, amit a Monetáris Tanács tagjai kiemelten fognak figyelni.
A visszatekintő árazás rossz, téves gyakorlat a magyar gazdaságban
– fogalmazott Virág Barnabás, aki szerint világos képet kaptunk arról, hogy a magas inflációnak milyen következményei lehetnek. Minél gyorsabban csökken az infláció – amely megtörtént a tavalyi évben – annál gyorsabban tér vissza a gazdaság a normális kerékvágásba.
Ha a gazdasági szereplők egy része 17 százalék feletti áremelést hajt végre, akkor azzal az inflációcsökkenés lassítja
– hangsúlyozta a jegybanki alelnök. Szerinte minél tovább marad fenn ez a téves gyakorlat, annál kevésbé tartható alacsonyan az infláció.
Elmondta, hogy a historikusan magas devizatartalék és a folyó fizetési mérleg tartós javulása az ország kockázati megítélésének erősítése irányába hatott, ugyanakkor a romló nemzetközi hangulatban a magyar eszközök kockázati felára is emelkedett az elmúlt időszakban. A Fed kamatpályája a piaci várakozások alapján ismét felfelé tolódott, miközben az EKB kamatpályájával kapcsolatos várakozások érdemben nem változtak.
Az inflációs kilátások és a növekvő piaci kockázatkerülés az alapkamat korábbinál lassabb ütemű mérséklését indokolják
– mondta. „A változékony kockázati környezet óvatos és türelmes megközelítést tesz szükségessé. Ezért döntött az előző havinál kisebb mértékű, 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett a Monetáris Tanács”.
Virág Barnabás kiemelte, hogy márciusban a fogyasztói árak 3,6 százalékban növekedtek éves összevetésben. Ezzel Magyarországon folytatódott a dezinfláció és a jegybank toleranciasávjában van. A maginfláció 4,4 százalékra mérséklődött. A szolgáltatások esetében – világszinten is megfigyelhetően – átmenetelig emelkedett az infláció. A folyó fizetési mérleg historikus csúcson van.
Az Egyesült Államok gazdasága változatlanul stabil növekedést mutat. A kínai gazdaság a várakozásokat meghaladó mértékben bővült 2024 első negyedévében, elsősorban a gazdaságpolitika keresletösztönző intézkedéseinek hatására. Az eurozóna gazdasága továbbra is visszafogottan teljesít. A bizalmi indikátorok javultak 2024 első negyedévében, de a rövidtávú európai kilátásokat főként lefelé mutató kockázatok övezik – olvasható a jegybank hivatalos elemzésében, amelyben hangsúlyozták:
az eurozóna inflációja tovább mérséklődött.
Nemzetközi kitekintésükben hangsúlyozták, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalálódása az olaj- és gázárak növekedését okozta, továbbá fennakadásokhoz vezethet a globális értékláncokban, amely újból megemelheti a szállítmányozási költségeket. A világgazdaságban általánosan megfigyelhető a szolgáltatások tartósan magas inflációja, ami fékezi a dezinflációt.
Majd Virág Barnabás az inflációra visszatérve annak adott hangot, hogy a széleskörű dezinflációt erősíti az élelmiszerárakban látható csökkenés, amire hosszú távon is szükség lesz. Csak így lehet fenntartható az inflációs szint. Az infláció szerkezetéről azt mondta, hogy a szolgáltatások magasabb szinten alakulnak.
Virág Barnabás szerint idén a reálgazdaságban élénkül a konjunktúra, a gazdaság teljesítménye fokozatos emelkedik. Ez már az első negyedéves adatokban is látható lesz és 1,5 százalékos növekedést jelenthet (év/év). „A januári bérdinamika meghaladta az elemzői várakozásokat” – szögezte le. Majd az érdemi reálbéremelkedésre hívta fel a figyelmet.
Az elemzésükben ezt így összegezték: a hazai gazdaságban a 2023. évi visszaesést követően 2024 elején lassú fellendülés kezdődött, a növekedés az év második felében dinamizálódhat. Az idei év februárjában az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom is kismértékű bővülést mutatott. A lakossági bizalmi indikátor lassú javulása az óvatossági motívum fokozatos oldódására utal.
A munkaerőpiac feszessége az elmúlt hónapokban enyhült.
A foglalkoztatás magas szintje mellett a munkanélküliségi ráta enyhén, 4,6 százalékra emelkedett februárban. A jegybank előrejelzése szerint a költségvetés hiánya 2024-ben mérséklődik, az elsődleges egyenleg öt év után újra egyensúlyba kerül. A bruttó államadósság a GDP 73,5 százalékára csökkent 2023 végére.
Mint korábban említette, nem csak az infláció mértékében, annak szerkezetében is átalakulás volt. A szolgáltatások inflációja egy magasabb szinten alakul. A piaci szolgáltatások magasabb szintje nem független attól, ami a munkaerőpiacon is megfigyelhető: Globálisan feszesebb munkaerőpiac, magasabb kiáramlás figyelhető meg. Egy visszafogottabb importált inflációs közeggel lehet csak elérni a koronavírus előtti inflációs számokat. Virág Barnabás kiemelte, hogy élénkül a hazai konjunktúra.
Ez éves összevetésben az első negyedévben 1,5 százalékos gazdasági növekedést jelenthet majd.
Elmondta, hogy fontos eleme a makrogazdasági folyamatoknak, hogy a munkaerőpiacon egy kétszámjegyű bérnövekedést láthatunk. Ez a kétszámjegyű nominális bérdinamika (10,5 százalékos növekedés) találkozik 4-5 százalékos éves átlagos inflációval, akkor 6 százalék körüli reálbérnövekedést okozhat.
A meghatározó indikátorok jelzik, hogy a fő kereskedelmi partnerek kereslete elhúzódóan gyengélkedik. Februrár hónapban nagy, csaknem egymilliárdos többelet a folyó fizetési mérlegben. A folyó fizetési mérleg kiemelkedő egyenleg mögött az áruforgalmi egyenleg rekordszintű többlete áll.
(Borítókép: Matolcsy György 2023. június 21-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)