Az elmúlt években – az elektronikus fizetési forgalom emelkedésével párhuzamosan – folyamatosan nőtt az elektronikus pénzügyi műveletekhez kapcsolódó visszaélések értéke is.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nem kártyás elektronikus fizetési forgalomban – vagyis az átutalásoknál, beszedéseknél – okozott károk értéke 2023 negyedik negyedévében megközelítette az 5,8 milliárd forintot, de a bankkártyás műveleteknél is több mint 2,3 milliárdos kárt regisztráltak.

– világított rá közleményében a CIB Bank. Mindezek mellett majdnem 14 ezer visszaélési kísérlet történt 4,8 milliárd forint értékben.

Ugyanakkor jó hír, hogy a sikeres visszaélési kísérletek száma és értéke a negyedik negyedévben már érezhetően csökkent a megelőző három hónaphoz képest. A jegybanki statisztikákból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a visszaélések döntő része az ügyfelek adatainak megszerzésén alapul, vagyis a csalók a valamilyen módon eltulajdonított azonosítók segítségével tudnak hozzáférni a károsultak pénzéhez.

„A technológia fejlődésével és a digitális pénzforgalom gyors ütemű növekedésével a bűnözők is egyre kifinomultabb módszereket használnak a csalások elkövetéséhez, ezért kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra: semmiképp se adjunk másoknak hozzáférést a banki azonosítóinkhoz” – mondta Bártfai Gábor, a CIB Bank információbiztonsági vezetője.

A biztonságos bankolás aranyszabályai

A CIB Bank a biztonságos bankolás szabályait is megosztotta a közleményben:

• A pénzügyi szolgáltatók telefonos vagy e-mailben történő megkereséseik során soha nem kérik el többek között a következő adatokat a szolgáltatások használatához: tranzakciók végrehajtásához szükséges jelszó, belépési azonosító, helyreállítási kód –, tehát bárki bármilyen indokkal kéri tőlünk ezeket, ne tegyünk eleget a felszólításnak. 
• Az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások alkalmával mindig alaposan ellenőrizzük, hogy milyen felületen (például weblapon), kinek és mekkora összeget utalunk vagy fizetünk. 
• Soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközeinkhez, és ne is telepítsünk alkalmazásokat, távoli hozzáférést lehetővé tevő programokat a számítógépünkre vagy a mobilunkra.
• A gyanús e-maileket a csatolmányok megnyitása nélkül töröljük, az adathalászatra utaló telefonhívásokat bontsuk, ha pedig sikeres visszaélés gyanúja merül fel, azonnal forduljunk a bankunkhoz, és tegyünk rendőrségi feljelentést. 

Több olyan módszer is létezik, amelyeket a csalók előszeretettel használnak. Az egyik, hogy telefonon hívják az ügyfelet a bankja nevében – gyakori, hogy ha netán eltévesztik a pénzintézet nevét, átkapcsolást színlelnek –, és gyanús pénzmozgásokra hivatkozva próbálják megszerezni az azonosító adatokat.

A másik elterjedt módszer az, hogy – szintén gyanús számlamozgásokra történő hivatkozással – a pánikba esett ügyfelet képernyőmegosztó program telepítésére bírják rá, így könnyedén hozzájutnak a számlaazonosító adataihoz

– figyelmeztetnek a közleményben.

Jelentős károkat okoznak a pszichikai ráhatás módszerével elkövetett csalások is, amikor a csalók magukat valamilyen segélyszervezet vagy nemes célokat támogató alapítvány munkatársainak, esetleg bajba került rokon barátainak kiadva próbálnak hozzáférést szerezni az áldozat számlájához.

Kiemelték, hogy a legtöbbet maguk az ügyfelek tehetik a megelőzés érdekében: néhány egyszerű szabály szem előtt tartásával hatékonyan kiszűrhetők ezek a kísérletek.