A választások után felerősödik majd a megszorítási politika, ráadásul az idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül – írja elemzésében a GKI gazdaságkutató szervezet. Emellett azt is állítják, hogy elhibázott a kormány újraiparosítási programja. A kritikákra Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza reagált az Indexen, aki szerint van, amit a GKI szándékosan elhallgat.
A GKI szerdán közölt elemzésében azt írja, hogy „a kormányzat szerint a magyar gazdaságpolitika kihívásai külső okokra vezethetők vissza. Így továbbra sem kerül sor új gazdasági stratégia kidolgozására az elhibázott újraiparosítási program helyett.” Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza reagált az állításokra.
Az iparpolitika és az újraiparosítás nem elhibázott, Szegeden éppen a világ egyik legmodernebb és legversenyképesebb elektromosautó-gyártója fog gyártóegységet létrehozni, miközben hazánkba települnek a legmodernebb, high-tech akkumulátorgyárak
– válaszolt az újraiparosítási programot ért kritikára. Hozzáfűzte, hogy „pontosan a sikeres iparpolitikának köszönhető, hogy a beérkező külföldi működőtőke (FDI) sokféle és leginkább a jövőt alkotó iparágakban, diverzifikált szerkezetben jelenik meg hazánkban”. Ezt a megállapítást több adattal támasztotta alá:
Exportunk high-tech tartalma és komplexitása a világelsők közé emel minket, exportkomplexitásunk a 11. legjobb a világon és a hatodik legjobb Európában,
„Sokan irigykednének, ha ez jelentené az elhibázott újraiparosítást” – szúrt oda a nemzetgazdasági tárca vezető közgazdásza. „Mindenkinek azt tudjuk tanácsolni, hogy lehetőség szerint látogasson el a gyárakba, tájékozódjon, és látni fogja, hogy a magyar ipari dolgozók a legmodernebb gyárakban dolgoznak, okkal vagyunk rájuk büszkék.”
A GKI azzal folytatta, hogy „a kormány a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához, miután erősen beszűkült mozgástere”, és felrótta, hogy „továbbra sem kerül sor új gazdasági stratégia kidolgozására”.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn mutatta be a kormány új versenyképességi stratégiáját, amely kapcsán megfogalmazta, nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő gazdaságstratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni
– kontrázott Suppan. A szakértő szerint az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány elsődleges célja 2024-ben, hogy újraindítsa a gazdasági növekedést. A háború miatt energiaválság volt Európában, ami súlyosan érintette Magyarországot, mivel importenergiára szorul. „Elkezdtük a napenergia-telepek létesítését és felgyorsítjuk a paksi atomerőmű bővítését. A kormány célja változatlan, azon dolgozik, hogy Magyarország fejlettsége 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát” – ismertette a közgazdász.
A tárca szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2–3 százalék közötti növekedéssel indul újra, 2025-től pedig várhatóan 4 százalék körül lesz a bővülés, azaz két év alatt megtörténik a helyreállítás.
Suppan hangsúlyozta, hogy a magyar gazdasági növekedés újraindításában több kihíváson is felül kell kerekedni, ezek:
„Azonban a kivitel és az ipari termelés bővítésében, az újraiparosításban nem csupán a külföldi nagyvállalatokra szeretnénk támaszkodni, hanem a hazai közepes cégeket is képessé kell tenni a külpiacokon való aktív megjelenésre” – hangsúlyozta a közgazdász.
Ennek érdekében szeretnénk elősegíteni a nemzeti bajnok nagyvállalatok létrejöttét, amire több kormányprogram is épül, ezt a célt szolgálja a hazai gazdaság kitörési pontjainak meghatározása, azon iparágak támogatása, amelyekben versenyelőnyünk lehet
– részletezte a kormányzati terveket. Elmondta, hogy a meghirdetésre kerülő, uniós finanszírozású GINOP Plusz pillérei – és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram – is szintén ezt célozzák, a hazai kis- és középvállalatok (kkv) versenyképességének, hatékonyságának és exportképességének előmozdításán keresztül.
„Azt már csak zárójelesen jegyzem meg, hogy a magasnyomású gazdaságpolitika a hatékonyság, a hozzáadott érték növekedésén keresztül hozzájárul a GDP hosszú távú, dinamikus növekedéséhez, az ipar érdemi fejlődése mellett” – fogalmazott.
A GKI azzal folytatta, hogy „a kormány a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához, miután erősen beszűkült a mozgástere”. Suppan erre úgy reagált, hogy a kormány célja a tavalyi évben egyértelmű volt, vissza kell szorítani az inflációt. Ennek érdekében többek közt bevezették az online árfigyelő rendszert, a kötelező akciózást, továbbá kínálati oldalon segítették a gazdasági szereplőket, például az energiaintenzív vállalkozások támogatásán, a rossz energiaszerződések kimentésén keresztül.
A kutatóintézet 5,5 százalékos idei inflációs várakozása túlzottan pesszimistának tűnik, egyrészt az alapvető fundamentális folyamatok és a legutóbbi hónapok inflációs fejleményei alapján is, valamint szembemegy a piaci szereplők inflációs várakozási konszenzusával is, ami idén márciusban már csak 4,0 százalékos átlagos várakozást mutat
– kontrázott Suppan a GKI inflációs előrejelzésére. „Mostanra világosak az eredmények, a kormány 2023. októberre teljesítette a vállalását és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, amely januárra 3,8 százalékra, majd februárban 3,7 százalékra mérséklődött. Ennek köszönhetően újra növekedési pályára álltak a kulcsfontosságú reálbérek, decemberben 10,3 százalékkal nőtt a fizetések vásárlóereje” – emlékeztetett a közgazdász.
A GKI a kritikái között megfogalmazta, hogy „hiába akarná a kormány pörgetni a vállalkozói szférát, ezt a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják”.
„A tavaly elindult és jelenleg is zajló kamatcsökkentési ciklus semmiképp nem nevezhető erőltetettnek” – vágott vissza Suppan, aki szerint erre mutat rá az is, hogy a hazai vállalkozók, szakmai szövetségeik és kamarák – akik a hazai munkahelyek fenntartásáért felelnek – egyöntetűen alacsonyabb kamatot szeretnének, ami mind a túléléshez, mind a továbblépéshez szükséges lenne, és az alacsonyabb kamatszint a családoknak is pozitív változást jelent.
Az MFB által a közelmúltban készített felmérés szerint a beruházásokat akadályozó tényezők közül a túl magas hitelköltség szorosan a harmadik helyen követi a beruházások magas árát, valamint a romló környezet megtérülést rontó hatását. A negyedik helyen azonban a rövid távú túlélést találjuk, az ötödiken pedig a saját forrás elégtelenségét, ami alátámasztja az alacsony hitelkamatok iránti igényt
– sorolta a közgazdász. Hozzáfűzte, hogy a bankszektor szintén az alacsonyabb kamatokban érdekelt, annak ellenére, hogy igen jelentős többleteredményre tettek szert a magas kamatok időszakában. Kifejtette, hogy a bankok bőséges forrásellátottsága, európai szinten is magasnak mondható tőke- és likviditási helyzete képessé teszi a hitelezési aktivitás fokozására.
A magas kamatok azonban a hitelkereslet szűküléséhez vezettek, nem is beszélve a magas kamatok által okozott ügyfélkockázat emelkedéséről, valamint arról, hogy a prudenciális szabályok, így a JTM (jövedelemarányos törlesztési mutató) számos ügyfelet kiárazott a piacról
– fogalmazott Suppan, hozzátéve, hogy „a hitelezés erőltetettnek nem nevezhető növekedését az is indokolná, hogy hazánkban a hitelpenetráció, azaz a hitelállományok GDP-aránya messze elmarad az uniós átlagtól, de még a legtöbb régiós országétól is, és bőven van tér az organikus, természetes növekedésre ebben a szegmensben is”.
„A kutatóintézet szerint az idei évben a beruházások további csökkenése várható, ami annak fényében megkérdőjelezhető, hogy az építőipar váratlanul robusztusan kezdte az idei évet, a beruházások nagyobb hányada pedig az építési beruházásokhoz kapcsolódik, ez kedvező előjelnek tekinthető az idei első negyedévi teljesítményre nézve” – világított rá a közgazdász.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a GKI e kérdésben tudatosan elhallgatja, hogy az állam jelentős programokat dolgozott ki és jelentős lépéseket tett a kedvezményes finanszírozási környezet megteremtése érdekében
– mutatott rá Suppan, emlékeztetve, hogy a vállalkozások finanszírozását segíti a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogram, de ehhez járul hozzá a kereskedelmi bankok önkéntes kamatplafonja, valamint akciója is, amely alacsonyabb kamatokat és a BUBOR feletti kamatfelár nullára csökkenését jelenti az akciós időszakban.
A szakértő hozzátette, hogy a várhatóan a régiós átlagszintig tovább csökkenő kamatok a második félévtől már javíthatják a hitelfelvételi kedvet. A beruházásokat a némileg gyengébb kereslet visszafogja, ehhez kulcsfontosságú a belső kereslet élénkülése és a vállalkozások jelenleg alacsonyabb kapacitáskihasználtságának növelése. A várhatóan pozitívabb beruházási képet szerinte több tényező is erősíti majd:
Szerinte mindez a vállalkozások beruházási élénkülése mellett elvezethet a lakásépítések volumenének bővüléséhez is, hozzájárulva a beruházási dinamikához.
A GKI azt is írja az elemzésben, hogy „a választások után felerősödik majd a megszorítási politika, ráadásul idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül”.
Tisztázzuk: bármennyire is erőlteti a balliberális gazdasági elit, hiba lenne elővenni az egyszer már csúfosan megbukott és bizonyítottan eredménytelen megszorításokat, amelyek nem csak csírájában fojtanák el a kibontakozó újraindulást, hanem ismét elmaradó bevételeket és magasabb deficitet okoznának, ráadásul családokat tenne tönkre
– húzta alá Suppan Gergely, aki szerint éppen ezért a deficit csökkentéséhez a gazdasági növekedés újraindítása, majd helyreállása elengedhetetlen. A közgazdász úgy gondolja, hogy a növekedés járul hozzá ahhoz, hogy a deficit fenntarthatóan csökkenni tudjon az adóbevételek növekedésén és az automatikus stabilizátorokon keresztül. „A költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés kéz a kézben jár” – ezzel zárta gondolatait.
(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)