Ma már a horvátokkal, a szlovákokkal, sőt közvetve a lengyelekkel és a norvégokkal is össze vagyunk kötve, így nem állja meg a helyét az orosz függőségről szóló kormányzati narratíva – mondta Holoda Attila. Az energetikai szakértő az energiatrilemmáról, valamint a debreceni akkumulátorgyár elhibázott koncepciójáról is beszélt egy interjúban.
Ma már nagyon nem igaz az a folyton ismételgetett kormányzati narratíva, hogy az oroszokhoz vagyunk kötve energiaellátás szempontjából – mondta a szeretlekmagyarország.hu portálnak adott interjújában Holoda Attila. Úgy fogalmazott: „Ma már geográfiai szempontból nem lényeges kérdés, hogy egy országnak van-e tengeri kijárata, vagy nincs, az Európai Unió pont arról szól, hogy ez ne okozzon problémát. Egy közösség tagjai vagyunk, tehát például, ha Horvátországnak van tengeri kijárata, és nekünk van vezetékes kapcsolatunk Horvátországhoz, akkor használjuk azt”.
„Ma már ott tartunk, hogy Szlovákiával is össze vagyunk kötve, ők meg a lengyelekkel. A lengyelek összekötötték magukat a norvégokkal, továbbá van LNG-termináljuk is. Tehát ma már eljutottunk oda, hogy a jól szervezett energiainfrastruktúrának köszönhetően akár lengyel, litván vagy norvég LNG-ből is tudunk vásárolni.
A kormány folyamatosan azt ismételgeti, hogy márpedig mi az oroszokhoz vagyunk kötve, de ez ma már nagyon nem igaz
– fogalmazott az energetikai szakértő, aki korábban is beszélt már az Indexnek az oroszokról való leválás kérdéséről.
Holoda Attila az energiatrilemmáról is szót ejtett, vagyis arról, hogy melyik a fontosabb: az energiafüggőség, az ellátásbiztonság, vagy a klímavédelmi célok?
„Tudomásul kell venni, hogy az emberek nem szeretnek megfagyni. Márpedig, ha nem szeretnek megfagyni, akkor energia kell. Ha az energiát csak részlegesen tudjuk biztosítani abból, ami eddig volt, akkor valamilyen pótlólagos energiaforrást kell bevetni. Ha ez szennyezőbb, akkor nyilván mindent el kell követni a következmények mérséklésére, de tudomásul kell venni, hogy a nulla kibocsátású energiatermelést Európa még nem képes megoldani” – mondta.
A szakértő Lantos Csaba energiaügyi miniszter azon – Indexnek adott – szavaira is reagált, amely arról szólt, hogy 8 év alatt 44 terawattóráról 68-ra, tehát több mint 50 százalékkal kellene növelni az elektromos energiatermelést. Jelenleg az áramfelhasználás 70 százalékát itthon állítjuk elő, a fennmaradó 30 százalékot importáljuk.
„A miniszter interjújában is van utalás arra, hogy a hazai erőmű-kapacitást fejleszteni kell. Igaz, ennek egyelőre nem nagyon látom a nyomát. Pedig azok a gazdaságfejlesztési irányok, amiket a kormány erőltet, például nagy összeszerelő üzemek és nagy energiaigényű gyárak betelepítése, nincs összhangban a mostani energiaellátási képességeinkkel. Nagyjából 50 százalékkal növelnünk kellene a villamosenergia-termelő képességünket, vagy legalábbis a behozatalt” – mutatott rá Holoda Attila.
Az energetikai szakember szerint a debreceni akkumulátorgyár nagyjából 400-500 megawattnyi pluszteljesítményt igényel.
Jelenleg ez a villamoskapacitás nemhogy a környéken nem áll rendelkezésre, de még úgy általában Magyarországon sem. A választott helyszín energiaellátási szempontból nem optimális választás. Sokszor azt látom, hogy születik egy politikai döntés valamilyen gazdasági irányról, majd utána kiadják az alattuk levőknek, hogy oldjátok meg hozzá a szükséges energiát, vizet és sok egyéb mást
– mondta.
Holoda szerint két nagyon lényeges kérdésben (is) komoly lemaradása van a kormánynak. Az egyik az épület-energiahatékonyság, amiben nem léptünk előre, pedig a megtakarítási lehetőségek 60 százalékát fedi le.
„Magyarországon sem a csoknál, sem a többi állami támogatásnál vagy kedvezményes hitelnél nem volt hangsúlyos követelmény, hogy hatékonyabb energiafelhasználású házak épüljenek, vagy hogy javuljon a régi házak energiahatékonysága. Pedig nem az a kérdés, hogyan tud Szijjártó Péter 10 milliárd köbméter gázt megszerezni az oroszoktól, hanem az, hogyan tudjuk az ország éves energia-, vagy földgáz-fogyasztását csökkenteni. A kevesebb energiafelhasználás viszont nem azt jelenti, hogy fázzunk a lakásban, hanem, hogy úgy takarítsunk meg energiát, hogy közben a komfortérzetünk ne csökkenjen” – mondta.
Megemlítette a távhőt is, mint a jelenlegi lakossági, illetve közintézményi energiaellátás legkritikusabb elemét.
Nem mernek hozzányúlni, miközben a távhőben egyértelműen nagyon erős a gázfüggőség. Ezt talajszondás hőszivattyúkkal, vagy például geotermikus energiával lehetne kiváltani, viszont ehhez sokkal nagyobb kormányzati támogatás kellene. Azoknál a nagyobb önkormányzatoknál, ahol ezt sikerült megvalósítani, bizonyos időszakokban akár 100 százalékig is képesek kiváltani a földgázfelhasználást. Ez az igazi megtakarítás. Ráadásul a megújuló energiák közül a geotermikus energiából nekünk sokkal több van, mint másoknak
– hangsúlyozta a szakember.
(Borítókép: Holoda Attila 2023. január 9-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)