Áprilisban 4 millió 688 ezer volt a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma. A KSH szerint a mérvadónak tekintett elmúlt három hónapos időszakban ez a szám 4 millió 684 ezret tett ki, ez 109 ezerrel több, mint egy évvel korábban volt. Jelenleg óriási az országban a munkaerőhiány, rengeteg a betöltetlen állás.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 100 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké minimálisan, 5 ezerrel csökkent. A 15–64 évesek közül 4 millió 580 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,1 százalékos volt – ahogy arról korábban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján beszámoltunk.
ÁPRILISBAN A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 176 EZER, A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA 3,6 SZÁZALÉK VOLT.
A 15–74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent. A 15–24 éveseknél 2,5 százalékponttal, 10 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 17,5 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott: 3,2 százalék volt.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 100 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 5 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest – erősítette meg a lapunknak Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki úgy folytatta, hogy 28,8 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási hivatalnál.
2022 I. negyedévében stabil képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektorok szerint is. Suppan Gergely szerint a kialakult piaci helyzet egy tempós „béremelési hullámot fog kiváltani”:
Már 500 ezres bruttó bérekkel csábítják az embereket. Ebben a piaci környezetben az a cég diktál, amelyik komolyan fizetőképes. Most azt tapasztaljuk, hogy ágazatok között is komoly a vándorlás
– nyilatkozta az Indexnek a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint ez az óriási munkaerőhiány a piacon elindíthat egy képesítési folyamatot. Azok az iparágak, mint a mezőgazdaság vagy a logisztika, komolyan technológiai újításokon eshetnek át. Szerinte „a magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába. A rendelkezésre álló hazai munkaerő mennyisége – ismét – a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, ami egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi a hazai munkaerőpiacon”.
Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) alelnöke szerint most azt látjuk, hogy 5-10-szeresét is el kell költeni arra, hogy a munkáltatók megtalálják a szakképzett dolgozókat.
Most egy olyan helyzet alakult ki a munkaerőpiacon, hogy több az eszkimó, mint a fóka
– nyilatkozta lapunknak az MMOSZ alelnöke. Viszont szerinte nem minden esetben sikerül rögtön az álomszakmát megtalálni a képzettségnek megfelelően. A szellemi területeken jelenleg túlképzettség van, a fizikai területen pedig jelentős munkaerőhiány van. Ezen az sem enyhít, hogy egyes multinacionális vállalatoknál már nem is abban az országban dolgoztatnak, ahol ténylegesen működik a cég. De szerinte az nagy vonalakban elmondható – ha az aktív munkaképes állományt vesszük figyelembe –, hogy tényleg csak az nem dolgozik, aki nem szeretne.
80 ezer felett van a betöltetlen állások száma, de ezt nagyon nehéz megbecsülni –Suppan Gergely szerint ez a szám akár 3-4-szeres is lehet.
A fiatalok esetében azt lehet elmondani, hogy közel 40 éves múltra tekint vissza a diákfoglalkoztatás, és ez egy kuriózum az Európai Unióban.
Ez azt jelenti, hogy pályakezdőként úgy kerülnek ki a munkaerőpiacra, hogy gyakornoki álláson keresztül már munkatapasztalatot is szereztek. A gyakornoki foglalkoztatottak 40-50 százalékának végül rendes munkát ajánlanak ott, ahol a gyakornoki munkaviszonyát folytatta
– Dénes Rajmund Roland szerint. Munkatapasztalat nélkül sajnos néha valóban el kell vállalni olyan munkát, ahol bizonyíthatnak a fiatalok, és folyamatosan keresni kell a lehetőséget. Az MMOSZ alelnökének az a véleménye, hogy a fiatalok rögtön szeretnének sok pénzt keresni, de a gyakorlat és a végzettség is nagyon fontos:
A fizikai munkák esetében nagyon fontos a gyakorlat. A szellemi munkáknál mindkettő fontos, de sokkal hangsúlyosabb a végzettség – tehát, hogy papíron milyen képzést kapott. Nagyon sokan, a fiatalok 80 százaléka rendelkezik diákmunka-munkatapasztalattal, de nagyon sokan nem írják bele [a CV-be] a munkatapasztalatukat.
A beosztottak nagy része szerint elsősorban béremeléssel lehetne elejét venni a munkahelyi fluktuációnak, de ezzel azonban csak minden ötödik munkaadó ért egyet. Felgyorsult a munkaerő elvándorlása a foglalkoztatók kétharmada szerint. Az új pozíciót keresők leginkább magasabb fizetésért, rugalmas munkavégzésért, illetve a karrierjük előmozdítása érdekében néznének más lehetőség után.
A megkérdezettek 43 százaléka 12 hónapon belül felmondana, közülük is kiemelkednek a fiatalabb korosztálynak számító Y és a Z generáció tagjai, akiknek közel a fele nyitott arra, hogy továbbálljon – ez már az EY elemzéséből derült ki.
(Borítókép: Bölcsőde építésén dolgozók Nyírbátorban 2022. március 22-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)