Idén júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentős mértékben, írja friss jelentésében a KSH.

2019. júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül

• az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,
• a párizsié és kolbászé 16,
• a cukoré 14,
• a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 11,
• a tojásé 8,9 százalékkal lett magasabb.
• A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk – főként a termékkört érintő jövedékiadó-emelés következtében – 9,7 százalékkal drágultak.

Az üzemanyagok ára viszont 4,2 százalékkal csökkent.

A friss hazai és déligyümölcsök is drágultak, pedig ilyenkor nem szoktak

Egy hónap alatt, 

a fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 2,2 százalékos mérséklődése csak részben ellensúlyozta a nem idényáras élelmiszerek árának 0,4 százalékos növekedését.

Az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök – a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett – 3,3 százalékkal drágultak, a szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta, hiszen minden idők egyik leggyengébb gyümölcstermése van idén Magyarországon.

A nem idényáras élelmiszereken belül

• az étolaj 2,2,
• a tojás 1,9,
• a tej 1,3,
• a kenyér 1 százalékkal drágább lett júniushoz képest.

A burgonya viszont 6,4, a sertéshús pedig 3,9  százalékkal olcsóbb lett egy hónap alatt. A dohánytermékek jövedéki adója július 1-jétől emelkedett, ami a termékcsoport árának 1,4  százalékos növekedését eredményezte.

A szolgáltatások 1,4 százalékkal drágultak,

• ezen belül – a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése hatására – az autópályadíj, illetve a gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 31,
• az üdülési szolgáltatásoké pedig 7,6 százalékkal magasabb lett.

Az üzemanyagok az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására 8 százalékkal többe kerültek.

Vége lehet a drágulásmentes időknek

Februárban írtunk arról, hogy sok év várakozás után idén rendesen belelendült a magyar infláció. Nagyjából biztosak lehetünk: számunkra a drágulásmentes létnek egy időre vége, amiben szerepe lehet a gyenge forintnak, a bérnövekedésnek és a világgazdaságot fenyegető tényezőknek is.

Év elején még csak Kínában érződött igazán a koronavírus felforgató hatása. Azóta viszont a járvány miatt a feje tetejére állt a világgazdaság, így az év eleji prognózisok sem érvényesek már abban a formában, ahogy akkor spekuláltak az elemzők. Arról, hogy mit csinál a fogyasztói árakkal a koronavírus és a nyomában járó válság, ebben a cikkben olvashat bővebben.

Sok fejlett országban panaszkodnak arra, hogy sokkal magasabbnak érezni az árak növekedési ütemét, mint amit a helyi KSH hivatalosnak állít. Ezt egyébként sokszor tényleg jól érezzük – ha meg akarjuk érteni, hol a hiba, akkor meg kell nézni, hogyan is mérik az inflációt.

(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)