A KSH legutóbbi adatközlése szerint a 15-24 éves munkanélküliek száma tavaly szeptember-novemberben 8300 fővel nőtt 2018 azonos időszakához képest, ami esetükben 13,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Ráadásul ez az arány a tavaszi, nyári időszakok kivételével folyamatosan növekszik – írja a Népszava.

Mindeközben a teljes munkavállaló népesség körében még bővül a foglalkoztatottság, és magas szinten, 3,5 százalék körül stagnál a munkanélküliség, majdnem negyede a 15-24 éves korosztályénak.

A fiatalokat olcsóbban lehet kirúgni

A magas munkanélküliségi rátát két dolog magyarázhatja:

• az egyik, hogy a fiatalok azok, akik a legkönyebben elhagynak egy céget, ha nem tetszik nekik valami, ezért időlegesen kiesnek a munkából,
• a másik, hogy a  cégeknél elsőként a határozott idejű vagy a kevésbé régóta a cégnél dolgozó munkavállalóktól válnak meg, köztük pedig sok a fiatal, a leépítések óhatatlanul is erőteljesebben érintik a pályája elején járó korosztályt.

A lapnak nyilatkozó László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke arról számolt be, hogy a fiatalokra nem célzottan utaznak a cégek, egyszerűen csak olcsóbb őket kirúgni.

A jelenség leginkább az autóiparban tapasztalható. Egyre jellemzőbb, hogy a cégek az ágazatból érkező negatív hírek, a jövőt illető bizonytalanság miatt hagyják megcsappanni a munkavállalói létszámot. Azaz nem hosszabbítják meg a szerződéseket, nem töltik be a távozó dolgozók helyét.

A nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör egyik kutatásából az derült ki, hogy egy hat hónapnál rövidebb ideig tartó munkanélküliség még nem rontja különösebben a fiatalok későbbi munkaerőpiaci helyzetét, egy annál hosszabb időszak viszont igen, különösen, ha közmunkás is volt – utóbbi feltételezhetően azért, mert a közmunkások a cégek szemében leértékelt munkavállalókként jelennek meg.

Közeledő válság?

Balázs Judith és Erdélyi Levente, a Magyar Nemzeti Bank két szakértője múlt héten a Portfolióra írt egy cikket arról, hogy a cégeknek érdemes oda figyelni a fiatal munkavállalókra. A szerzők szerint "a jelentős munkaerő-piaci tartalékot képező fiatal korosztály" munkanélkülisége nemzetközi összehasonlításban sem számít alacsonynak, Magyarország a 15-74 éves munkanélküliségi rátát tekintve holtversenyben a 4. helyen szerepel, de a 15-24 éves korosztály esetében már az uniós rangsor közepén foglal helyet, a cseh és a lengyel fiatalokat kevésbé érinti a munkanélküliség.

Az állástalan fiatalok számának emelkedése a gazdasági válság egyik első jele lehet. Az MNB szakértői emlékeztetnek: a legutóbbi válság tapasztalatai is azt mutatták, hogy amikor elkezd romlani a gazdasági helyzet, az hamar megmutatkozik a fiatalok munkanélküliségi adatain.

(Borítókép: Érdeklődők a Budapest Főváros Kormányhivatala Tanulj SzakMÁt! elnevezésű pályaorientációs és szakképzési börzéjén Budapesten a MOM Sportközpontban 2018. március 7-én. / Fotó: Balogh Zoltán / MTI)