Kabay János gyógyszerész, Tiszavasvári híres szülöttje találta fel, hogy a mákból miként készíthető morfium. Az általa alapított Alkaloida gyógyszercég a mai napig működik, de a cégregiszterben olvasható gigantikus nyeresége már biztosan nem a magyarországi gyártótevékenységből származik.
A hazai vállalkozások nyereség szerinti listáján legutóbb 65 milliárd forintnyi profit kellett ahhoz, hogy valaki bekerüljön a legjobb tízbe. A HVG által összeállított legutóbbi top 500-as kiadványban az ismertebb cégek közül a Mol, az OTP, a Borsodchem, a Samsung, az Audi és a GE tartozott e ligába, a tizedik egyébként a Diageo Kft. szeszesital-cég lett.
A következő ilyen listán egy meglepetés mindenképpen lesz: a Tiszavasváriban található, nagy múltú Alkaloida Zrt. 90 milliárd forintos nyereséget ért el legutóbbi, 2019. március 31-én lezárt üzleti évében. Pedig a forgalma ennek az összegnek csak a nyolcada volt.
Az Opus-csoport október 18-án jelentette be, hogy Mészáros Lőrinc egyik meghatározó építőipari cége, a Mészáros & Mészáros Kft. 9 milliárd forintos kármentesítési munkát nyert el Tiszavasváriban, mert az ismert céget bízták meg az egykori gyógyszergyár 26 hektáros hulladéklerakójának kármentesítésével.
Megnéztük a cég adatait, illetve beszéltünk is a társasággal, és kiderült, hogy ez a terület valójában már rég nem a ma is működő Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. területe, nem is a cég adta a megbízást.
Ám, ahogy a Céginfo.hu adatai között keresgéltünk, feltűnt egy érdekesség: a társaság a 2018. április 1-től, 2019. március 31-ig tartó üzleti évében 311,7 millió dolláros (90 milliárd forintos) adózás előtti eredményt ért el. Ehhez egyébként 311,7 millió dollár adózott eredmény párosult, vagyis a szép nyereségből nem nagyon gazdagodott a magyar államkassza. Az is látszott, hogy mindez nem az üzemi tevékenységből származott, az ugyanis évek óta veszteséges, hanem valahonnan valami méretes osztalékot kapott a magyar cég.
Ilyen szempontból az Alkaloida esete alighanem hasonló, ugyanakkor költségvetési vonzata szempontjából nagyon is különböző, mint a GE Hungary emlékezetes költségvetésmentő ügyeskedése.
Az Alkaloida kalandos történetek után ma egy Port Louisban (Mauritius fővárosában) bejegyzett cég. Az Indiai-óceán gyönyörű szigetállama elsősorban az indiai cégek ismert adóoptimalizációs helyszíne. Az Alkaloida is egy óriási indiai holding, egészen pontosan India legnagyobb gyógyszercégének, a Sun Pharmának az érdekeltsége. Az Sun Pharma friss befektetői prezentációja alapján az indiai cég 32 ezer alkalmazottal, 2000 saját termékkel, 100 feletti országban van jelen, és 44 saját gyárral rendelkezik.
Maga az Alkaloida ennek a hatalmas gépezetnek a része, árbevétele 96 százalékban exportértékesítésből származik, azt hallottuk, hogy a magyar gyár az amerikai piacra gyárt gyógyszereket és többféle piacra gyógyszeripari alapanyagokat, viszont Magyarországon is kapható gyógyszert nem gyárt.
Maga az Alkaloida-sztori amúgy egészen csodálatos. 1896-ban Bűdszentmihály településen született Kabay János, aki miután megházasodott és gyógyszerészdiplomát szerzett Budapesten a mákkal és a morfinnal (más néven morfiummal) kezdett el foglalkozni. Az anyag ugyanis remek fájdalom-csillapító, igaz, a mákból kinyerhető ópium és az euforizáló hatású heroin veszélyes kábítószerek.
Kabay mindenesetre mindössze egy évvel azután, hogy letette a gyógyszerészesküjét, szabadalmaztatta találmányát, vagyis azt, hogy miként nyerhető morfin a mákból (a száraz máktokból). Az eljárást ma is használják világszerte, Kabay maga is próbálkozott a gyártással, ezért megalapította a bűdszentmihályi Alkaloidát.
Maga a gyár azóta sem költözött, úgy lett tiszavasvári Alkaloida, hogy Bűdszentmihály és Tiszabűd 1950-ben egyesült (a Bűd kifejezés nem a morfingyártás szagkibocsátására utal, hanem ezer éve ismert török eredetű kifejezés). A város pedig azért lett Tiszavasvári, mert itt született Vasvári Pál, a hős márciusi ifjú.
A városban a mákfeldolgozás és a morfiumgyár egészen a rendszerváltásig töretlenül növekedett, a nyolcvanas években ez volt a megye legnagyobb iparvállalata, több mint kétezren dolgoztak itt, a gyógyszerek mellett hatóanyagokat, növényvédőszereket is gyártottak itt.
A rendszerváltás után aztán gellert kapott a történet. Bár a tőzsdén sohasem jegyezték a céget, megtörtént a privatizáció, egyes kisbefektetők is papírhoz jutottak, így a részvényeknek volt piacuk a tőzsdén kívüli (OTC) kereskedelemben.
Ám a szakmai befektető, a kaliforniai ICN és a kisebbségi tulajdonos magyar állam nem jött ki egymással, voltak veszekedések, e sorok írója például részt vett egy olyan közgyűlésen, ahol a kisebbségi tulajdonost (ÁPV) képviselő bürokrata azzal a mandátummal érkezett, hogy semmiben ne támogassa az igazgatóság előterjesztéseit.
Igen ám, de az egyik napirendi pont arról szólt, hogy egy igazgatósági tag meghalt, a közgyűlésnek meg kellett szavaznia azt, hogy az ő igazgatósági tagsága megszűnik. Az állami képviselő erre az igazgatósági javaslatra is nemmel voksolt.
Az ICN vállalkozás kapcsán is érdemes egy kétmondatos kitérőt tenni, mert ez a cég sem akármilyen történet során született. A céget alapító és sokáig vezető, még ma is élő 90 éves Milan Panić neve onnan lehet ismerős, hogy ő volt a kommunizmustól megszabaduló, de még egységes Jugoszláv Köztársaság első miniszterelnöke.
Az egykori jugoszláv bajnok és olimpiai induló kerékpáros 1955-ben egy nemzetközi kerékpáros versenyen tekert félre, disszidált. Kijutott az Egyesült Államokba, ahol hamar sikeres vállalkozó, majd amerikai állampolgár is lett. Az ICN az ő saját alapítású, kaliforniai vállalkozása volt.
A sztori jó, de az ICN egyáltalán nem volt népszerű a szabolcsi kisvárosban, egyrészt, mert megváltoztatta a nagy múltú gyár nevét, másrészt, sok embert elbocsátott. Amikor aztán tényleg nehéz helyzetbe került az ICN, az ekkor már emelkedő pályára álló, azóta több tucat gyógyszercéget megvásárló indiai Sun Pharma bekebelezte.
A mai Alkaloida teljesen az indiai csoport része, hatalmas nyeresége is a Sun pénzügyi tevékenységéhez kapcsolódik, az Alkaloidának vannak leányvállalatai, befektetései, osztalékbevételei. Hogy pontosan milyen mechanizmussal lett az Alkaloda Magyarország egyik legjövedelmezőbb cége, még nem tudjuk, amint választ kapunk a cég indiai központjába írt levelünkre, természetesen frissítjük cikkünket.
(Borítókép: Egy mákgubó minõségének ellenőrzése az Orosfarm Zrt. területén. Az itt betakarított ópiummákot az Alkaloida gyára dolgozza fel Tiszavasváriban. Fotó: Rosta Tibor / MTI)