Index Vakbarát Hírportál

Brexit: ha így folytatják, káosz jön márciusban

2018. október 19., péntek 13:53

Ötven százalék az esélye annak, hogy az EU és a brit kormány nem tud megállapodni a brit kilépésről a határidőig, vagyis március 29-ig, akkor pedig óriási káosz lesz a brit határon – mondta az Indexnek Michael Lux vámszakértő, aki többek között a brit parlamentnek és az EU-nak is ad tanácsot brexitügyben. A neves jogász a Magyar Vámügyi Szövetség egri konferenciáján adott elő. Előadása után beszélgettünk vele arról, hogy milyen esélyei vannak a megállapodásnak, és hogy a brexit mit jelent a magyar cégeknek és fogyasztóknak.

A brexit dátuma nagyon közelít, március 29-ig Nagy-Britanniának ki kellene lépnie az Európai Unióból. Minek kellene addig még megtörténnie?

A brit kormánynak és az Európai Bizottságnak meg kellene állapodnia, hogy hogyan is menedzselik a britek kiválását. London előállt az ún. Checkers-javaslattal, ami alapján Nagy-Britannia félig benne lett volna a vámunióban, félig pedig kint. 

Ebben az állt, hogy a brit hatóságok az uniós vámszabályokat alkalmazták volna az olyan termékekre, amelyek Nagy-Britannián keresztül érkeznek az EU-ba, azokra pedig, amiket a brit piacra szántak, a brit szabályokat, vagyis egy hatóság két teljesen különböző szabályt alkalmazna. Ez persze kivitelezhetetlen, mert eszerint akkor az uniós országok vámosainak is kellene tudniuk alkalmazni a brit szabályokat az olyan termékekre, amik az EU-n keresztül jutnak el a brit piacra, ami pedig elfogadhatatlan. Szóval ez a javaslat egyszerűen nem működik.

Az EU ehelyett azt javasolja, hogy Nagy-Britannia 2019. március 29. után is maradjon a vámunióban, ideiglenesen. Így majdnem két évvel elhalasztanák a tényleges kilépést, vagyis 2021 januárjában történne meg valójában a brexit, addig pedig maradna minden úgy, ahogy eddig, legalábbis ami a kereskedelmet, áruforgalmat illeti

Michael Lux

A jogász végzettségű Michael Lux karrierjét a német vámhatóságnál kezdte, majd 1987 és 2012 között az Európai Bizottság vámokkal foglalkozó részlegein dolgozott vezetőként. Az elmúlt hat évben jogtanácsosként dolgozik Brüsszelben, emellett pedig rendszeresen tart előadásokat, képzéseket az EU vámrendszeréről. Az Útmutató az uniós vámkódexhez című könyve 2017-ben magyarul is megjelent.

Milyen forgatókönyveket lehet most felvázolni arra, hogy mi történik majd március 29 után?

Az első lehetséges forgatókönyv, hogy nem lesz megállapodás a brit kormány és az EU között, ez pedig azt jelenti, hogy március 30-án káosz lesz a brit határon. Ez az, amit rendezetlen brexitnek szoktunk nevezni. Ennek az esélyét én úgy 50 százalékra teszem.

A második lehetőség, hogy mindkét fél elfogadja az EU javaslatát, hogy a britek március 30 után is maradjanak a vámunióban, akkor pedig csak 2021. január 1-jén kezdődnek a bajok. Én ezt is esélyesnek látom.

A harmadik forgatókönyv az, hogy az Egyesült Királyság pár évig még ezek után is a vámunióban marad, így még évekkel el lehet tolni a kilépés kérdését, bár ilyen javaslat még hivatalosan nem érkezett.

A negyedik lehetőség pedig az, hogy a britek újabb népszavazást írnak ki, amiben megszavazzák, hogy mégis inkább maradnának az EU tagjai. De jelenleg ez a legkevésbé valószínű forgatókönyv, egy think-tank ugyanis kiszámolta, hogy 22 hét kellene egy újabb népszavazás megszervezéséhez, a kérdések elfogadásától a konkrét szavazásig. Így viszont félő, hogy nem sikerülne megtartani egy új népszavazást március 30-ig, vagyis vagy kicsúsznának az időből, vagy ki kellene tolni a határidőt, igaz, ezt az EU valószínűleg megengedné.

A harmadik forgatókönyv szerint meddig lehetne elhalasztani a kilépést?

A probléma az, hogy a brit kormány szeretne egy szabadkereskedelmi egyezményt kötni az EU-val, egy ilyen egyezményt tető alá hozni viszont több évig is eltart, így szükség van valami megoldásra addig, amíg alá nem írnak egy ilyen egyezményt. 

Vegyük például a skót whisky példáját: ha március 30-án kilépnek a britek, akkor hirtelen magas vámokat kellene fizetni a whisky után az EU-ban, amiket viszont eltörölnének, amint megkötik a szabadkereskedelmi egyezményt. A cél az, hogy ne álljon elő egy ilyen helyzet, hanem vámmentes maradjon a whisky és sok minden más addig is, amíg valami végleges megoldással elő nem állnak a felek. Erre viszont a brit kormány csak nemrég eszmélt rá.

A brit kormánynak más államokkal is ilyen egyezményeket kellene kötnie, amelyekkel most az EU-n keresztül szabadon kereskednek. Az előadásában viszont azt mondta, hogy ez nagyon nehéz lesz a briteknek. De miért?

Egyszerűen azért, mert nincs elég embere Londonnak, akik végigtárgyalják ezeket az egyezményeket. Minden ilyen szabadkereskedelmi tárgyalás évekig tart, a tárgyalóknak állandóan utazgatniuk kell az adott országokba, találkozni az ottani delegációkkal, hosszú tárgyalásokat kell végig ülniük, mire megszületik egy ilyen egyezmény. Az EU az elmúlt 30-40 évben 40 szabadkereskedelmi egyezményt kötött más országokkal, ezt kellene most a briteknek egy év alatt bepótolniuk.

Ráadásul a briteknek nincsenek is gyakorlott kereskedelmi tárgyalóik, mert a brit kormánynak már évtizedek óta nem kellett ilyen egyezményeket intéznie. Éppen ezért most Ausztráliából, Új-Zélandról, Kanadából próbálnak szakembereket elcsábítani. A brexit támogatói mindenesetre azt gondolják, hogy párhuzamosan le tudják majd tárgyalni ezeket az egyezményeket, és minden rendben lesz, és bár ez elméletileg lehetséges, nem hiszem, hogy menni fog.

Ráadásul sok ország csak azután hajlandó tárgyalni a britekkel, hogy a brit kormány megkötötte a kereskedelmi egyezményét az EU-val. Más partnerek, például Ausztrália azelőtt nem hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat, hogy tudja, milyen feltételekben állapodott meg az EU és a brit kormány, nehogy ennél rosszabb alkut kössön.

Melyek a legvitatottabb kérdések a brexittárgyalásokon, min nem tudnak megegyezni?

A legvitatottabb kérdés az Írország és Észak-Írország közötti határ kérdése. Az EU nem akarja, hogy határellenőrzés legyen a kettő között, vagyis azt szeretné, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország a vámunió része maradjon. Ez viszont azt jelentené, hogy Észak-Írország és Nagy-Britannia többi része között jönne létre egy határ, ami pedig a brit kormánynak nem elfogadható.

Ez a megoldás az északír demokratikus unionista párt számára is ki van zárva, és ez az a párt, amelyen Theresa May konzervatív pártjának a többsége múlik. Persze az északír párt azt sem bánja, ha Írországgal megmaradna a vámmentesség, de a határ Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között nekik kizárt dolog.

Mi lehetne erre a megoldás? Ön, ha jól tudom, ezzel kapcsolatban adott tanácsot a brit parlamentnek is.

Az én javaslatom volt, hogy Észak-Írország maradjon a vámunió része, ami most az Európai Unió hivatalos javaslata, az a javaslatom pedig, hogy az egész Egyesült Királyság maradjon ideiglenesen a vámunió része, úgy tűnik, hogy a hivatalos brit javaslat lesz.

Ha sikerülne egy szabadkereskedelmi egyezményt kötni, az megoldaná az északír kérdést?

Nem, legalábbis az EU javaslata az, hogy Észak-Írország maradjon a vámunió része véglegesen, Nagy-Britannia többi részére pedig a szabadkereskedelmi egyezmény lenne érvényben. Ez pedig, ahogy már korábban említettem, elfogadhatatlan a brit kormány számára. Ezen a kérdésen az egész megállapodás elbukhat.

Mennyivel lesz nehezebb vagy drágább Nagy-Britanniával kereskedni a brexit után?

Az biztos, hogy drágább lesz, és tovább tart majd a brit piacról vásárolni dolgokat. Ha létrejön egy vámhatár, akkor ott minden kamionnak meg kell majd állnia, emiatt több nappal tovább tarthat, mire az áruk célhoz érnek.

A magyar és brit piac között optimista becslések szerint legalább két nappal hosszabb lesz az áruk útja,

mert kétszer is meg kell állnia a kamionnak, hogy megkapja az engedélyeket az uniós és a brit hatóságoktól. Ha ezeket egy-egy nap alatt megkapja az áru, az még jó időnek is számít.

A határellenőrzés azt jelenti, hogy a kamionok óriási sorokban fognak állni a határon. A brit kormány már azt tervezi, hogy lezárja az egyik autópályát Dover közelében, hogy ott állhassanak sorba és várhassanak a kamionok a vámkezelésre.

Ha lenne egy szabadkereskedelmi egyezmény az EU és a brit kormány között, akkor úgy mehetne tovább a kereskedelem, ahogy most megy?

Nem, ez az egyik legnagyobb félreértés a brexittel kapcsolatban. A szabadkreskedelemi egyezmény azt jelentené, hogy bizonyos áruk után, amelyeket Nagy-Britanniában állítottak elő, nem kellene vámot fizetni. Ezt bizonyos termékeknél, mondjuk tojásnál vagy húsnál egyszerű bizonyítani, bonyolultabb a helyzet mondjuk az importált alkatrészekből vagy anyagokból készült gépek esetében, ahol azt kell bizonyítani, hogy Nagy-Britanniában olyan hozzáadott értékkel látták el a terméket, hogy az már britnek számít. Hogy ez pontosan milyen változtatást jelent, arról a kereskedelmi egyezményben megállapodnak. Ez a változtatás viszont nem mindig megy a briteknek, mert nincs elég nyersanyaguk, nagyon sok anyagot kell például Kínából importálniuk.

Akkor nem lenne egyszerűbb a kereskedelem egy ilyen egyezmény megkötése után sem?

Nem, sőt, az adminisztráció még egyszerűbb is akkor, ha nincs szabadkereskedelmi egyezmény a felek között, mintha van. Persze akkor minden termékre vámot kell fizetni.

Melyik iparágakat vagy termékeket érinti majd legrosszabbul a brexit?

Az EU-ban összességében egyiket sem, mert nincs sok olyan termék, amelynél az EU egésze kifejezetten függne a brit piactól. A briteknek viszont nagyon sok vesztenivalójuk van. Rossz helyzetben lesz például a brit autóipar. Azok az autógyártó cégek például bajban lesznek, amelyek vettek brit márkákat, és amiket az Egyesült Királyságban import alkatrészekből gyártanak. A brexit után viszont legfeljebb a brit piacra szánt autókat fogják majd a brit gyárakban előállítani. Az Airbus is érintett, mert eddig brit gyártású motorokat használtak, amelyeket ezután nehezebb lesz beszerezni.

Az élelmiszeripari cégeket is rosszul fogja érinteni a szakítás. Vannak például olyan cégek az Ír-szigeten, amelyeket ki-be küldenek a termékeket Észak-Írországból Írországba és vissza, mert a gyártás különböző folyamatai a határ két oldalán vannak. Ha lesz egy vámhatár a kettő között, akkor már nem lehet ötször átküldeni a terméket a határon meg vissza, mert annyit kell fizetni érte, hogy már nem éri meg. Ezeknek a cégeknek át kell majd teljesen szabniuk a termelésüket, már ha lesz határ a két Írország között.

Emellett a nagy brit kereskedelmi központok, kikötők is elvesztik majd az üzletük nagy részét, mert eddig sok áru jött mondjuk Dover kikötőjén keresztül az EU-ba például Kínából, ezeket az árukat viszont mostantól más kikötőkön keresztül kell majd behozni.

Mi lesz a brexit után az EU-s védjegyekkel és az eredetvédett termékekkel?

Ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, akkor ott nem lesznek érvényesek az EU-s védettségek. Vagyis elméletileg gyárthatnak Nagy-Britanniában olyan bort, amit tokajiként adnak el, bár ez pont nem nagyon valószínű (ugyan azt se gátolná semmi, hogy egy harmadik országból behozzanak és tokajiként áruljanak valamilyen desszertbort). De védett márkás sajtokat, egyéb termékeket gyárthatnak büntetlenül. Azt majd a szabadkereskedelmi egyezményben kell rögzíteni, hogy hogyan védik ezeket a termékeket a brit piacon.

Ugyanúgy a védjegyeket is regisztrálni kell a brit piacon, mert az EU-s védelem már nem lesz érvényes. Úgyhogy

előfordulhat, hogy március 30-án egy kínai cég bejelentkezik, hogy le szeretné védeni mondjuk egy magyar termék márkanevét, és előbb adja be a kérelmét, mint maga a magyar cég.

Meddig kellene valamilyen megállapodásra jutnia a brit kormánynak és az EU-nak, hogy elkerülhető legyen a káosz március 30-án?

Az volt a terv, hogy az Európai Tanács októberi üléséig meglesz a megoldás, a novemberi ülés pedig elfogadja a megállapodást. (Ez már biztosan nem sikerül, az interjú rögzítése után pár nappal ugyanis kiderült, hogy egyelőre befuccsoltak a tárgyalások – a szerk.)

A kérdés az lenne ezek után, hogy a brit parlament ratifikálja-e a megállapodást, vagy sem, és ha igen, milyen gyorsan. Theresa May azt tervezi, hogy még ebben az évben átnyom valamilyen megállapodást a brit parlament mindkét házán, de nem tudni, hogy ez sikerülni fog-e neki.

A Munkáspárt már jelezte, hogy nem fogja elfogadni a megállapodást, akármi is legyen benne, a konzervatívoknak pedig nagyon kis többségük van a parlamentben, ráadásul még a kilépés mellett kampányolók között is lehetnek, akik leszavazzák azt, amit May összehoz. Úgyhogy elég nagy kockázat, hogy még ha meg is tud állapodni az EU és a brit kormány, az nem megy át a parlamentben, és jön a no-deal brexit, vagyis a káosz.

Rovatok