Index Vakbarát Hírportál

A tanulmányi eredményünket is befolyásolhatja a vezetéknevünk kezdőbetűje

2024. április 23., kedd 18:04

Bár nem mi választjuk, azt azért senki nem gondolná, hogy a családneve a vesztét okozza. Egy friss kutatás szerint ugyanis azok a diákok, akik a névsor végén foglalnak helyet, rosszabb értékelést kapnak a tesztjeikre és dolgozataikra, mint akik az ábécé elején vannak. A tanulmány állítja, a hangsúly a dolgozatok kijavításának sorrendjén lehet.

Még azok is, akik – egy klasszikust idézve – évekkel ezelőtt kijárták már az iskolákat, jól emlékezhetnek arra, hogy minden jóindulatunkat egybevetve azért mindig akadt olyan tanár, akin azt éreztük, hogy egyesekkel kivételezett, ami az érdemjegyeiken is meglátszott, míg mások akkor sem kaptak ötöst, ha mindent tökéletesen visszaadtak. Ez az érzés nyilvánvalóan manapság is sokszor jelen van a diákok életében, a tanárok leterheltsége pedig legjobb akaratuk ellenére is szülhet olyan döntést, amivel nem mindenki ért egyet. Mégis lehet észszerűbb magyarázat az eltérő osztályzatokra – ha ez nem is biztos, hogy az lesz…

A rossz jegyek begyűjtésének számos oka lehet, persze a legtöbb esetben valóban csak a diákokon múlik, ki milyen eredménnyel távozik. Azonban egy új kutatás szerint egy rajtuk kívül álló tényező is fontos szerepet játszhat abban, hogy milyen osztályzatot vésnek az ellenőrzőjükbe. A tanulmány azt állítja, hogy

a rossz érdemjegyekért sok esetben a vezetéknevünk okolható.

A Michigani Egyetem kutatói szerint azok, akik vezetéknevének kezdőbetűje hátrébb van az ábécében, alacsonyabb osztályzatokat kapnak, mint a névsorban előbb szereplő társaik. Sőt, azt találták, hogy az ábécé szerint „hátrányos helyzetű” tanulókat negatívabb és kevésbé udvarias megjegyzésekkel illetik, mint más diáktársaikat.

Sokat gondolkodtunk azon, hogyan tegyük igazságossá és pontossá az osztályozást, de az eredmény még számunkra is nagyon meglepő volt. Nem gondoltuk, hogy a sorrend ennyit számíthat

– adtak hangot meglepettségüknek a tanulmány szerzői, Helen Wang és Jiaxin Pei.

A kutatók a 2014-es őszi szemesztertől egészen a 2022-es tavaszi szemeszterig gyűjtötték össze és elemezték az egyetem összes hallgatójának és tantárgyainak elérhető adatait. Ezeket kiegészítették más adatokkal is, amelyek részletes információkat tartalmaznak a hallgatók előéletéről, demográfiai adatairól és a tanulmányaikról. Bár a mostani adatok kizárólag a Michigani Egyetemről származtak, a kutatók szerint az eredmények általánosíthatók a különböző intézmények és tanfolyamok között, azaz nemcsak a felsőoktatásban, de a közép- és általános iskolában is megeshet az, hogy valaki a vezetékneve miatt végzi rosszabb tanulóként.

A sorrenden múlik minden

Ugyan egyáltalán nem bevett szokás, a tanárok munkáját segítő programok gyakran a diákok neve alapján ábécé-sorrendbe rendezik a leadott dolgozatokat. Ez azonban komoly galibát is okozhat. A szakemberek állítása szerint ugyanis 

azok a tanulók, akiknek a vezetékneve A-val, B-vel, C-vel, D-vel vagy E-vel kezdődött, 0,3 ponttal magasabb osztályzatot kaptak a 100 lehetséges pontból akkor, amikor ábécé-sorrendbe rendezve javították a dolgozatokat.

Hasonlóképpen az ábécében vezetéknevük alapján hátrébb lévő tanulók 0,3 ponttal alacsonyabb osztályzatot kaptak, ami 0,6 pontos különbséget jelent. Elméletüket alátámasztotta, hogy ha a tanárok Z-től A felé, azaz fordított ábécésorrendben álltak neki a javításnak, abban az esetben az A–E kezdőbetűjű vezetéknevek tulajdonosai értek el rosszabb eredményt, míg a W–Z közötti tanulók jobbat. Az ilyen megfigyelések megerősítik azt a hipotézist, miszerint

az osztályozás sorrendje vezet az osztályzatok közötti különbséghez.

A 0,6 pontos eltérés csekélynek tűnhet, de ez az eltérés hatással volt a hallgatók tanulmányi átlagára, ami negatívan befolyásolja a saját karrierjük lehetőségeit, illetve ezen valós vagy vélt igazságtalanságok következtében sokan motivációjukat vesztik, és akár az oktatási rendszerből is kieshetnek. 

Elfogy a türelem és a koncentráció

De mi az oka annak, hogy a tanárok az első néhány dolgozatra jobb, míg a végére maradókra rosszabb jegyeket osztanak? A kutatók szerint a válasz logikus, egy ellenőrzőbe bevésett rossz jegynél azonban vélhetően anno nem sok embernek jutott eszébe az, hogy az eredményről nem feltétlenül csak ő tehet. Persze ennek ellenére szó sincs arról, hogy a tanárokat kellene hibáztatni – a válasz ugyanis meglehetősen egyszerű. 

A fáradtság az egyik fő tényező, amely ezt ereményezi, mert amikor hosszabb ideig dolgozunk valamin, elfáradunk, és elveszítjük a fókuszt, emellett pedig a kognitív képességink is hanyatlanak

– állítja a kutatás. Azaz minél több tesztet kell kijavítania egy oktatónak, annál nagyobb az esélye, hogy a végére érve már csökken a koncentrációja és a munkájának minősége is.

A kutatók megjegyzik, bár nem mindenhol bevett szokás az ábécé-sorrendben való javítás, az egyre elterjedtebb online rendszerek esetében általában így jelennek meg a leadott feladatok vagy vizsgák. És bár sok helyen ennek elkerülése végett külön kódot használnak, aminek köszönhetően teljesen anonim tud maradni a diák, így is könnyen megeshet, hogy valaki a sorrend áldozatává esik…

A szakemberek javaslata szerint a felsőoktatási intézményekben és a középiskolákban is érdemes megfontolni azt, hogy egy-egy osztály vagy csoport dolgozatait egyszerre többen javítsák, ugyanis így elkerülhető a fókuszvesztés, és kevesebb eséllyel születik igazságtalan eredmény. 

 (Borítókép: AnaBGD / Getty Images Hungary)

Rovatok