Pontosan ötven nap múlva önkormányzati és európai parlamenti választások lesznek Magyarországon, a hivatalos kampányidőszak ma kezdődik, a képviselők gyűjthetik az ajánlásokat. Kampányindító nagyelemzés az Indexen.
Vasárnap Budapesten tartott közös kampánynyitó rendezvényt az új ellenzéki összefogás három pártja, a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd – Zöldek. Beszédet mondott többek között Karácsony Gergely főpolgármester, Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök, EP-listavezető és Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, EP-képviselőjelölt.
Szentkirályi Alexandra szerdán a Bálnában indította kampányát, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje hétpontos tervet vázolt az eseményen, amelyen felszólalt Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Tarlós István volt főpolgármester. Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt pénteken mutatta be 101 pontos programját.
A Fidesz pénteken fogadta el a Választási Manifesztumot, az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti listavezető.
Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet elemzője a Fidesz–KDNP-nél nem számít komoly kormánymozdulatokra a kampányban, ami a kommunikációt illeti: „A jól bejáratott, unásig ismételt szlogeneket fogjuk hallani: no war, no gender, no migration, el kell foglalni Brüsszelt, dollárbaloldal, szuverenitásvédelem, de a szokásos gyurcsányozás sem fog elmaradni. Emellett számítok rá, hogy a gyermekvédelem is újra téma lesz, ami akár még veszélyt is jelenthet a Fideszre a februári kegyelmi botrány miatt. Kocsis Máté bejelentette, hogy április végén a parlament elé kerül a szigorúbb gyermekvédelmi törvény. Ezzel kapcsolatban nem lepne meg, ha az egyébként szükséges szigorítások mellé beillesztenének homofób passzusokat is a törvényhozók, így vállalhatatlanná téve a törvény szövegét az ellenzéki pártok számára. Majd miután az ellenzék ezt adott esetben nem szavazza meg, akkor a Fidesz elkezdheti kommunikálni, hogy az ellenzéknek nem fontos a gyermekvédelem. Hasonló lépésre már láthattunk példát korábban a kormányoldal részéről, ez a tipikus csapdaállítás, amit a Fidesz nagyon gyakran alkalmaz is.”
Az elemző szerint Magyar Péter „valószínűleg menni fog tovább a friss erő lendületével és a változás jelszavával, egyelőre megállíthatatlannak tűnik, és minden vád lepereg róla. Jelenleg teflonból van, és golyóálló is, azonban kérdés, ezt a kivételes állapotot meddig lehet fenntartani. Arra számítok, hogy centristaként vegyíteni fogja a baloldali és jobboldali üzeneteket, mint azt eddig is láthattuk tőle például a március 15-i és április 6-i tüntetési beszédeiben”.
Az ellenzéki pártok egyelőre se kiköpni, se lenyelni nem tudják Magyar Pétert. Valószínűleg többen megpróbálják majd „összefideszezni” Magyart, erre már láttunk próbálkozást Gyurcsány Ferenc egy korábbi posztjában, amikor ugyan név nélkül, de félreérthetetlenül utalt Magyar korábbi párthovatartozására. Ez a kommunikációs stratégia olyan célt is szolgálhat, hogy a DK magszavazói bázisát távol tartsák Magyartól, mivel számukra a Fidesz és a fideszesség a legnagyobb „vörös posztó”. Ám ez az ellenzéki próbálkozás az előbb említett „teflonhatás” miatt korlátozottan lehet sikeres
– vélekedett Pék Szabolcs.
Az Iránytű Intézet elemzője a Kutyapártról úgy vélekedett, hogy „hozni fogja a szokásos formáját, tehát egy humoros, kreatív, (ön)ironikus kampányra számíthatunk tőlük. Azonban idén ennél többre is szükségük lehet, mivel a szavazóbázisuk komoly átfedést mutat Magyar Péter táborával. Ha a Kutyapártnak nem sikerül hatékony kampányt folytatnia, akkor a Momentummal egyetemben komoly vesztese lehet Magyar megjelenésének, és elúszhat az eddig szinte biztosnak látszó EP-képviselői hely”.
„A Mi Hazánk némileg el van tűnve eddig a kampányban, ez nagy médiafelületek hiányában nem meglepő fejlemény. Magyar jelenleg minden tartalmat kiszorít, és a mérések szerint rájuk is jelenthet veszélyt, mivel a biztos EP-kijutó 8 százalékos szintről az 5 százalékos bejutási küszöb környékére esett le a támogatottságuk országosan. Jelenleg nem látom, mi lehetne a Mi Hazánk számára az a kampánytéma, amivel át tudná törni a Magyar Péter-jelenség és a mainstream média által emelt falat” – fogalmazott Pék Szabolcs.
Erdélyi Rezső Krisztián úgy látja,
a két választást érdemes különválasztani abból a szempontból, hogy milyen témák uralják majd. Az európai parlamenti választás megkerülhetetlen témája lesz – szerte Európában, így Magyarországon is – a háború kérdése. Erre ugyan legalább akkora hatást fog gyakorolni az amerikai elnök- és törvényhozási választás, mint az európai, de világosan kell látni: a brüsszeli intézményekben, beleértve a parlamentet is, a háború irracionális megközelítése az uralkodó nézet. Így a kampányban mindenképp elő fog kerülni, hogy ki milyen elképzeléssel rendelkezik, ha egyáltalán, a konfliktus lezárásáról. Hasonlóan fontos téma lehet a migráció, főleg annak tekintetében, hogy milyen rekordgyorsasággal erőltették át az EP-n a migrációs paktumot.
A Nézőpont Intézet elemzője az önkormányzati választásokról elmondta, hogy „alapvetően a helyi ügyekről szólnak. Ugyanakkor Budapest esetében például az országos politika rányomja a bélyegét a városházi folyamatokra, s Gyurcsány Ferenc egykori kormányának tagjai magas pozíciókat foglalnak el a budapesti önkormányzatnál, ez megkerülhetetlen lesz. Ahogyan a Karácsony Gergelyt a Lánchíd-felújítás kapcsán körüllengő hídpénzbotrányként elhíresült ügy is. De több megyei jogú városban is szétesett a 2019-es ellenzéki koalíció – elég Egerre gondolni –, így ott is pártpolitikai csatározássá alakulhat a kampány”.
Pék Szabolcs szerint a Fidesz számára az egyik legnagyobb tét, hogy
fenntartsa a sérthetetlenségének mítoszát, és azt tudja mutatni, hogy minden botrány és nehézség ellenére megnyerik az aktuális választásokat. A mérések tanúsága szerint erre minden esélyük meg is van, ne feledjük: az eddigi összes EP-választást a Fidesz zsebelte be, még akkor is magabiztosan tudtak győzni, amikor ellenzékben voltak. A 21 kiosztható EP-mandátum felére jelenleg jónak mutatkozik a kormánypárt, mivel bármilyen kutatást is vizsgálunk, abból az látszik, hogy Magyar megjelenése nem a Fideszre, hanem sokkal inkább az ellenzékre jelent veszélyt.
Az elemző megjegyezte, sokat ismételt alapigazság, hogy az európai parlamenti választás a magszavazókról szól, és „úgy tűnik, a Fidesz továbbra is számíthat a hardcore támogatóira. Kutatók beszélnek róla, hogy leszakadhatott a Fideszről egy félmilliós peremszavazói réteg, akik főleg a gazdasági jótétemények miatt szavaztak a kormánypártra 2022-ben, ám feltehetően nélkülük is képes lehet jól szerepelni a Fidesz–KDNP, mivel, mint említettem, az EP-választáson alapvetően a politika iránt nagyon érdeklődő törzsbázis vesz részt”.
Az önkormányzati választást ennél jóval bonyolultabb képletnek látja Pék Szabolcs, aki kifejtette: „Jelenleg a kampány intenzitásából úgy tűnik, mintha a kormánypárt nem venné komolyan a fővárosi kampányt, mivel a jelöltjük, Szentkirályi Alexandra előre felvett rövid videókkal kampányol, és messze nincs az az erős adok-kapok, mint 2019-ben volt Tarlós és Karácsony között. Emellett a Fidesznek nem is biztos, hogy hátrány, ha ellenzéki vezetése marad Budapestnek, mivel akkor továbbra is lehet bűnbakként Karácsonyra mutogatni. Ez a kormánypárt stratégiájának egy nagyon fontos eleme, hogy mindig legyen egy antitézise, egy ellenségkép, akire lehet mutogatni, és megtenni minden rossz forrásának. A fideszes világban ugyanezt a szerepet tölti be Soros György és fia, valamint Gyurcsány Ferenc és Brüsszel is.”
Ezzel együtt a fővárosi választási törvény módosítása az elemző szerint érdekes helyzetet teremthet a fővárosban, mivel az arányos rendszernek köszönhetően színesebb lehet a fővárosi közgyűlés „az ellenzéki pártok között finoman szólva sem teljes az összhang, ezért érdekes kérdés lesz, hogy mihez kezd egymással a közgyűlésben a DK–MSZP–Párbeszéd-koalíció és a külön induló Momentum, illetve az LMP. A Jobbik és a Mi Hazánk bejutására kisebb esély mutatkozik, ám ha utóbbiak bejutnak, szintén képezhetik a mérleg nyelvét – a Fidesszel együttműködve. És akkor még nem beszéltünk a Kétfarkú Kutya Pártról, akik szinte biztosan be fognak jutni a közgyűlésbe, esetükben sokkal valószínűbb, hogy az ellenzéki pártokkal fognak együttműködni, és nem a kormánypárttal.
Továbbá érdekes együtt mozgások is kialakulhatnak a közgyűlésben eseti alkuk mentén, tehát összességében arra számítok, hogy a fővárosi politizálás sokkal dinamikusabb és színesebb lesz az új ciklusban, viszont meg kell említeni, hogy 2010 után a Fidesz jelentősen megnyirbálta az önkormányzatok jogköreit, így a fővárosnak is sokkal kisebb a mozgástere, mint, mondjuk, a rendszerváltás után volt. A kassza kulcsa a kormánynál van, emiatt sokkal kevésbé érdekes, hogy ki és milyen koalícióban vezeti a fővárost, mert a legfőbb döntések nem a budapesti városházán, hanem sokkal inkább a Karmelitában dőlnek el”.
Erdélyi Rezső Krisztián szerint
az európai parlamenti választásoknak Magyarországon túlmutató jelentősége van a Fidesz számára. A párt ugyanis fontos szerepet játszik a szuverenista és globalista erők között zajló európai küzdelemben. Önkormányzati szinten a kormánypártok célja egyértelműen azon települések visszaszerzése, amelyeket 2019-ben az ellenzék tudott megnyerni.
Pék Szabolcs úgy látja, „az ellenzék számára a dupla választás tétje alapvetően a túlélés. Ha a kisebb pártok nem érik el az 5 százalékos küszöböt az EP-választáson, akkor a teljes eljelentéktelenedés várhat rájuk. Magyar Péter feltűnése komolyan veszélybe sodorta a Momentum, a Kutyapárt, az MMN, a 2RK és a Nép Pártján esélyeit, ők lehetnek a legnagyobb vesztesei a közelgő választásoknak. A DK–MSZP–Párbeszéd hárompárti összefogás némi védelmet nyújthat ezen szereplőknek, de a mérések alapján Magyar tőlük is képes volt elcsábítani szavazókat, ám az ő EP-bejutásuk egyelőre nincs veszélyben”.
Az elemző hozzátette, „némi szerencséje a klasszikus ellenzéki szereplőknek Magyar megjelenése kapcsán, hogy a Tisza Párt nem indul az önkormányzati választáson, viszont azok az ellenzéki szavazók, akik az EP-n Magyarra voksolnak, minden valószínűség szerint az önkormányzatin egy ellenzéki szereplőre fogják húzni az ikszet, tehát paradox módon Magyar vonzereje önkormányzati képviselői helyeket és polgármesteri székeket eredményezhet a klasszikus ellenzéki pártoknak, akiket az EP-n tulajdonképpen »lemészárol«”.
A mostani eredmények tehát nagyban meg fogják határozni, hogy ki és milyen alkupozícióval futhat neki a 2026-os országgyűlési választásnak. A magam részéről arra számítok, hogy az idei EP-választás után átalakulhat a magyar belpolitikai mező és létrejöhet egy alapvetően háromosztatú pártrendszer. A baloldalt a Gyurcsány Ferenc vezette DK-MSZP-Párbeszéd pártszövetség foglalhatja el, a centrumot Magyar Péter új pártja, a Tisza, míg a jobboldalt továbbra is a Fidesz fogja dominálni. A többi szereplő pedig érdeklődés hiányában elenyészhet, tehát úgyis felfoghatjuk az idei dupla választást, mint egy tisztítótüzet, ami nem biztos, hogy ártani fog a magyar pártrendszernek. A választóknak nem feltétlenül van szüksége 15 pártra, mivel a túlságosan nagy széttöredezettségben a pártok nem a népképviselettel, hanem sokkal inkább a saját túlélésükkel vannak elfoglalva. Egy ekkora méretű és népességű ország hatékonyabban tudna működni, ha legfeljebb 4-5 párt létezne és ők váltanák egymást különböző koalíciós formációkban a hatalom csúcsán
– összegzett Pék Szabolcs.
Erdélyi Rezső Krisztián úgy vélekedett, hogy
az ellenzéki térfélen a hagyományos pártok számára a legnagyobb tét, hogy ellenzékváltó hangulatban is képesek legyenek eredményeket elérni. Magyar Péter színre lépésével az ellenzéki pártok eddigi erősorrendje alapjaiban változott meg. Ez ugyanis gyengítheti azokat a pártokat – elsősorban a Momentumot, de kisebb mértékben az MKKP-t is – amelyeknek nem identitásszavazói vannak. A folyamat vége akár a Momentum kiesése is lehet az EP-ből, de a DK-MSZP-P összefogás is sokkal inkább értelmezhető az új helyzetre való reagálásként, semmint valódi szövetségként.
A Nézőpont Intézet elemzője hozzátette: „Az önkormányzati választásokon az ellenzék számára a tét, hogy meg tudják-e tartani azokat a településeket, melyeket 2019-ben megszereztek. Mivel néhány helyen – így Miskolcon – azt látjuk, hogy nem teljes az egység, ez nem lesz könnyű feladat, ráadásul a megváltozott budapesti választási szisztéma miatt a biztos közgyűlési többség sem magától értetődő”.
(Borítókép: Németh Emília / Index)