Kevesebb Draskovics Tibor, több önkormányzati rendészet. Vitézy Dávid saját civil szervezete és az LMP közös főpolgármester-jelöltjeként a mai napon mutatta be 101 pontos programját, mellyel átívelné Budapest érdekében a pártpolitikai csatározásokat.
Mára elemzői közhelynek számít, hogy a választási kampányokban a kimunkált választási programoknál sokkal inkább eredményre vezető az olyan átélhető társadalmi üzenet megfogalmazása, amivel a választópolgárok azonosulni tudnak. A Fidesz a bonyolult és hosszadalmas programalkotást már jó ideje kiváltotta a „folytatjuk” közhírré tételével. A most következő önkormányzati kampányban Szentkirályi Alexandra, a kormánypárt főpolgármester-jelöltje is csak egy rövid, hétpontos vállalást tett.
Ennél eggyel szofisztikáltabb megoldást választott Vitézy Dávid, aki a pártok felett álló szakmaiság meghirdetésével, és a párközi csatározások elutasításával pozicionálta magát a politikai térben. A konfliktusos budapesti közállapotok esetében erre a harmadikutas politikára valóban lehet társadalmi igény. Vitézy azonban ennél lényegesen többre vállalkozott mai programismertető kampányeseményén.
Pártpolitikai csaták helyett valódi városvezetést! Ezzel a szlogennel jelentette be épp egy hónappal ezelőtt a Vitézy Dáviddal Budapestért és az LMP közös jelöltjeként indulását.
Örömmel látjuk a sajtó összes képviselőjét
– szúrt oda a Fidesz jelöltjének, Szentkirályi Alexandra kampánynyitójára ugyanis több lap munkatársát sem engedték be.
Azzal indokolta indulását, hogy a valós problémákkal tapasztalata szerint nem foglalkozik senki. Panaszkodássá és üres lájkbajnoksággá vált a várospolitika. Csapatával ezért nem kevesebb mint 101 pontból álló programot állítottak össze. Azt kérte a budapestiektől, hogy kérjék majd teljesülését rajta számon.
A szakember ezt követően csak úgy ontotta magából a részleteket, amelyeket a Sokkal több van ebben a városban gondolatmenetre fűzött fel. Szerinte nincs, nem lehet magyarázat az üres, bezárt boltokra, a köztereken parkoló autókra, a lezárt Duna-partra. A kreativitásnak sokkal nagyobb teret kell adni.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest nem csak a belvárosból áll, miközben a külső kerülteket magára hagyta a politika. Azt javasolta ezért, hogy ne a turistabelvárosra jusson minden fejlesztési forrás.
Csapatával megnézték, Karácsony Gergely programjának mely pontjai nem teljesültek. Bár valóban be vannak fagyasztva az uniós pénzek, és a kormány is szűkre szabta a fejlesztési forrásokat, de a Városháza udvarán még mindig nincs park, csak egy murvás parkoló – érzékeltette a regnáló városvezetés tétlenségét.
– tette fel a kérdést.
Egyetlen kötöttpályás nagyberuházás sincs folyamatban, amiben persze a kormány felelőssége elsődleges, de egy ekkora városban legalább 10 nagyberuházásnak kellene történnie. Ehhez képest egyetlen új terv sem született az elmúlt öt évben. Jött viszont a BKK élére Draskovits Tibor (a Gyurcsány-kormány egykori minisztere), és minden az országos politikáról kezdett szólni. Budapest a kormány és az ellenzék csatatere lett, „ahol az egyik sarokban Lázár János fejlesztésfelfüggesztő miniszter, a másikban a Budapest ellenességet kiáltó, és magát áldozat szerepbe helyező Karácsony főpolgármester áll”. Ez mindkét oldalnak kényelmes pozíció, de a valódi munkáról elviszi a fókuszt. Vitézy a füves villamosok példáját hozta fel arra, hogy miért kell meghaladni a mit miért nem lehet politikáját. Akkor ugyanis mindenki arról győzködte, hogy ez az ötlet a magyar fővárosban kivitelezhetetlen.
Nincs még öt év a Gyurcsányozásra, és a Lázár-féle városelhanyagolásra – húzta alá.
Panelrehabilitáció keretében energetikai korszerűsítést ígért, illetve azt, hogy az épített örökséget megóvják, hogy ne „turistásodjon el”. Szolgálati bérlakásprogramot is indítanak, mert jelenleg pécsi fizetésekből kell az itt élőknek bécsi árú lakhatást intézni. 10 ezer új szolgálati és bérlakás megépítéséhez kezdenek neki a következő ciklusban. Ehhez a rozsdaövezetet használnák fel.
A közösségi közlekedés fájdalompontjainak nevezte azt a közel két tucat közlekedési csomópontot, amelyek állapota nem csinál kedvet az utazáshoz, ezeket meg fogja újítani. Vitézy Dávid megválasztása esetén további villamoshálózat-fejlesztéseket is ígért. Új villamostendert is indítana, és azt is vállalta, hogy minden vonalon, minden második villamos akadálymentes lesz.
Ki kell harcolni az államnál a HÉV-ek fejlesztését is, melynek elengedhetetlen része a járműcsere, Az elővárosi vasút fejlesztése szerinte azért sem megkerülhető, mert ez a legzöldebb közlekedési mód. Az államtól tehát azt kéri, hogy állítsa a vasutat a budapestiek szolgálatába.
A villamoshálózat-bővítés mellett a buszhálózaton 24 órás üzemet vezetne be a gerinchálózaton. Öt éven belül elektromos lesz a buszflotta harmada, és új, külvárosokat összekötő expressz buszhálózatot is kialakítana. A kerékpáros-közlekedés egyes elemeit biztosan felülvizsgálná, mert a jelenleg látható karók félmegoldások, ebben a formában nem maradhatnak meg. A Bubit kiterjesztené a külső városrészekre is.
A fiataloknak pénteken és szombaton éjjel-nappal járó metrókat ígért.
Az egységes parkolást is bevezetné, mivel az nonszensz, hogy ezt a feladatot most méregdrágán magánszolgáltatók végzik, fenntartva a kerületekként szétszabdalt, mutyizós rendszert. Megválasztott főpolgármeserként ennek eléréséhez élni fog a felterjesztési joggal.
Vállalásai között szerepel az is, hogy a budapesti úthálózat felújítási léptékét megtízszerezi. A Rákóczi út – Kossuth Lajos utcát teljes keresztmetszetében megújítja, elsősorban uniós forrásból.
A Honvédkórház sürgősségi részlegén most hat órát kell várakozni, erre reagálva bejelentette, hogy ki fog állni a budapestiekért, azaz el kívánja érni, hogy bármelyik kórházban kapjon ellátást az, akinek budapesti lakcímkártyája van.
Addig járok az egészségügyi kormányzat nyakára, amíg ezt el nem érem.
Arra is emlékeztetett, hogy Lázár János minden kórházfejlesztést leállított , miközben Budapest városvezetésének egy szava nem volt ehhez. Ezeket a fejlesztéseket újra kell indítani.
Ennek érdekében is számos ötletpatront durrantott el Vitézy. Az uszodák még inkább lakosságbarát működtetése érdekében egy közös, jól kereshető adatbázist hozna létre, amiből kiderülne, mikor és milyen feltételekkel tudják ezeket használni.
2028-tól csak elektromos taxikat lehetne elképzelése szerint forgalomba állítani, kisáruszállítást pedig csak kis elektromos autókkal lehetne a jövőben végezni.
A hajléktalanellátás ügyében is voltak ötletei, aminek a középpontjában az utcára kerülés megakadályozása áll. Ennek jelenlegi oka ugyanis a gyermekvédelmi intézményhálózat hiányosságaiban keresendő. A politikus e téren a frissen nagykorúvá váltak speciális igényeire is megoldást keresne.
Az állatvédelem területén átfogó ivartalanítási programot indítana, és létrehozna egy új állatvédelmi központot, menhelyet, de nem az Illatos úton, hanem egy másik helyen, mi több, városszerte 24 órás állatorvosi ügyeleti pontokat is létrehoznának.
Az utasok zaklatásának kérdésköre ismét előkerült: a közösségi közlekedés járművein ugyanis átlagosan 60-70 incidens történik havonta. A lakosok 83 százaléka ért egyet a BKK-rendészet létrehozásával.
Kevesebb Draskovics Tibor, több önkormányzati rendészet – foglalta össze az üzenetet.
2025-től egy olyan, 10 ezer forint értékű kultúrkupont vezetne be minden bejelentett lakcímmel rendelkező budapestinek, amellyel első körben a fővárosi fenntartású intézményeket látogathatnák, később az állami fenntartásúakat is. A fürdők látogatását lehetővé tevő Zsigmondy-kártya kedvezményeit kiterjesztené, hogy a külföldi turisták pénztárcájához szabott fürdőket csökkentett árakon a helyben élők is igénybe vehessék egyes időpontokban. Rác és Király fürdő megújítási kálváriájának végére is pontot tenne.
Vitézy Dávid ismét felemlítette a 11 éve bezárt vidámpark ügyét, megjegyezve, hogy nem ért azokkal egyet, akik szerint ennél vannak fontosabb dolgok is. Újranyitását el tudja képzelni észak-Csepelen, vagy a Duna túloldalán, de akár Rákosrendezőn is. A fejlesztéshez külföldi befektetői tőkét vonna be.
A Biodóm túlzó beruházása meglátása szerint a visszafordíthatatlanság pontjára jutott, s bár a kialakult helyzet nagyrészt Tarlós István felelőssége, a kormány nem teheti meg, hogy nem ad a befejezéséhez forrást. Ehhez mielőbb el kell készíteni a kiviteli terveket, hogy kiderüljön, ez mennyibe is kerül.
Belvárosi Duna-partot felszabadítaná. Mint fogalmazott, 10 éve a terveket faragják, miközben nincs összefüggő gyalogút rajta. A gyalogos bejárhatóságot akadályozó szakadásokat gyaloghíddal ívelné át a város különböző pontjain, a legértékesebb Duna-parti részekről pedig egyszerűen kirakná a szállodahajókat.
Vitézy Dávid lehengerlő szózuhatagát azzal zárta, hogy új fejezetet kell nyitni a kormány és a főváros viszonyában, visszatérve ahhoz a korábbi gondolatmenetéhez, hogy többre lehet jutni, ha a főváros fejlesztését egy Budapest–kormány relációban határozzuk meg, nem pedig Budapest–ellenzék összefüggésben.
Tegyük Budapestet a térképre, legyünk versenyképesek a régió nagyvárosaival!
– adott lendületet Vitézy az április 20-án hivatalosan is megkezdődő kampányának.
(Borítókép: Vitézy Dávid 2024. április 19-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)