Az új egészségipari stratégia célja, hogy 2030-ra Európa első 10 innovátora közé kerüljünk – fogalmazott Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság budapesti konferenciáján. Ehhez a megnevezett fájdalompontokon javítanak – amit Szentgyörgyi Balázs, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ismertetett.
A versenyképességi stratégia egészségiparra vonatkozó részének központi eleme, hogy a magyar orvostechnikai eszközöket meg kell duplázni. A kormány honlapján már 2022-ben megjelent terv elsődleges célja, hogy vészhelyzetek esetén a kritikusnak minősülő egészségügyi termékekből önellátó legyen Magyarország.
Szentgyörgyi Balázs, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a konferencián ismertette, hogy több mint ezer vállalat megkérdezésével és 850 szakmai javaslatból állt össze a tanulmány, amelyben a fájdalompontként említett gyenge pontokat is azonosították.
A piaci szereplők szerint az egyik ilyen, hogy a tb-finanszírozott gyógyszerek ára évek óta nem emelkedik. Ebből a szempontból kedvező változást jelent a hazai generikusgyógyszer-gyártók számára, hogy 200 milliárd dollárnyi szabadalom szűnik meg ebben az évben. Az egészségügyi szektorra jellemző munkaerőpiaci helyzetet, ahogy az extraprofitadót vagy a közbeszerzéseken való érvényesülést és a szigorúbb szabályozásokat szintén a nehézségek közé sorolták a magyar gyártók.
Ugyanakkor az ügyvezető kiemelte: a magyarországi egészségipar exportképességén javítani akar a stratégia, amiben évente átlagosan 5 százalékos növekedést prognosztizálnak 2027-ig. A magyar termékek arányát pedig 15 százalékról 30 százalékra növelnék 2030-ig. A szektor károsanyag-kibocsátást pedig 25 százalékkal csökkentenék.
A szektorban stratégiai partnerségre törekszenek, amivel a klinikai vizsgálatokat támogatják, ugyanakkor felülvizsgálnák mind a gyógyszerek befogadását, mind az árazást.
Az adatvezérelt egészségügy megvalósulásához kiemelt jelentőségű az adatvagyon kinyerése, elsődlegesen az EESZT-ben elérhető pdf vagy képalkotók adatszerű integrálása, amihez akár a mesterséges intelligencia is segítséget nyújthat – erről beszélt Mázi Miklós az ESZFK vezető alkalmazáskutatója.
A kórházi adatbázisokkal való összeköttetés pedig azért kiemelt jelentőségű, mivel csak 20 megyei kórházzal számolva, naponta 1,5 millió egészségügyi adat keletkezik, ennek 94 százalékát a laboratóriumi leletek teszik ki – mutatott rá Németh Szabolcs a Roche szolgáltatási üzletágvezetője.
„Egy betegről élete során több mint 1 terrabyte adat származik, az EESZT-ben 2017-es indulása óta 1,425 milliárd e-recept felírása történt meg”– részletezte Kádár Magdolna a Belügyminisztérium Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztályának vezetője hogy milyen nagy mennyiségű kiaknázatlan adatvagyont tartalmaz a hazai egészségügyi rendszer, aminek szigetszerű működését egységesítenék.
Továbbá még idén szeretnék megvalósítani, hogy a háziorvosi törzskartonok is strukturáltan legyenek elérhetőek az EESZT-ben. Jövő év júliusában pedig csatlakozunk az Európai Egészségügyi Adattérhez (EHDS), aminek mentén haladnak a jelenlegi hazai fejlesztések. Szavai szerint a mesterséges intelligenciát pedig egyre szélesebb körben kívánják használni, hasonlóan a múlt fél évben lezajlott vastagbélrákszűrés pilotprogramjához.
Abban, hogy a kormány tervei szerint 2030-ra Európa 10 legsikeresebb innovátora közé kerüljünk, az egészségügyben zajló fejlesztéseknek kiemelt szerepük van – erről beszélt a konferencián Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
„Ehhez a szellemi tulajdonok duplázására van szükség, de ennek elérésére már az eddigi adataink is bíztatóak, miszerint innovációban már most 33. helyen vagyunk a világranglistán, miközben a gazdaságunk a 49. helyen, népességben pedig 96.-ak vagyunk 200 ország között”– húzta alá.
A Neumann János Program egészséges élet, digitalizáció és zöldátállás irányú fejlesztéseit a 2030-as célok elérésének egyik pillére között említette. Az államtitkár kiemelte: a kutatásokat 147 milliárd forinttal segítik.