Index Vakbarát Hírportál

Van lehetőség belenyúlni a nyomozati anyagokba – állítja egy volt ügyész

2024. március 28., csütörtök 06:59

Magyar Péter közzétett hangfelvételére azt válaszolta a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy a nyomozati iratokat fizikailag képtelenség módosítani. Egy volt ügyész szerint azonban van lehetőség belenyúlni a bizonyítékokba, egy ügyvéd szerint pedig arra is van lehetőség, hogy egyes bizonyítékok teljesen kimaradjanak a bíróságra került anyagból.

Magyar Péter kedden hozta nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen volt felesége, egyben a volt igazságügyi miniszter elmondja, hogy „Rogánék átnézték a Schadl–Völner-ügy aktáit és a saját neveiket kihúzatták az anyagból”. A Központi Nyomozó Főügyészség később közleményben azt mondta, hogy 

az ügyészség valamennyi, a felvételen és dr. Magyar Péter tanúkihallgatásán elhangzott állítást elemzi, értékeli, és további bizonyítási cselekményeket végez.

Hozzáteszik, hogy az ügyészségi iratok eltüntetése, átírása nem csak jogi, hanem fizikai képtelenség, és valamennyi, az ügyészségen megjelenő adat és annak sorsa keletkezésétől kezdve dokumentálva van.

Ezután szerdán este az RTL Híradónak azt mondta egy volt ügyész, aki évekig dolgozott vezető beosztásban, hogy 

elméletileg van lehetőség befolyásolni egy nyomozati anyagot. Például, ha a lehallgatott telefonbeszélgetésekről készült leiratokból kihúznak részleteket.

Ennek az a veszélye, hogy ha később összehasonlítják a rögzített hanganyagot a leirattal, akkor kiderülhet a módosítás. Viszont olyan is előfordul, hogy az ügyészség nem tart fontosnak egy beszélgetést archiválni,

ezért nem készít róla leiratot, ez nem kerül be a nyomozati iratba, amely a bírósághoz kerül, így végül a védelem és a bíróság sem ismeri meg sohasem az eljárás során

– nyilatkozta Tran Dániel ügyvéd. Hozzátette, hogy a közzétett hanganyag folyományaként három különböző bűncselekmény gyanúja merül fel: 

Az, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség indít-e eljárást bármilyen ügyben a kikerült felvétel alapján, még nem tudni, de csütörtökön tartanak tájékoztatást. A rendőrség nem nyilatkozott arról, hogy hány feljelentés és eljárás indult a hangfelvétel miatt.

Cikkünk után egy anonimitását kérő jogi szakértő az alábbi levelet juttatta el szerkesztőségünkhöz:

„Amiről a volt ügyész írt, az maximum 2018. július hónapig volt elvi lehetőség (bár ekkor sem volt ilyen egyszerű, hiszen a teljes „belenyúláshoz” több, egymástól különálló szervezet nyilvántartási adatait is meg kellene változtatni). Mindenesetre a régi BE. (büntető eljárásjog) szerint valóban a 206. § szabályai alapján nem a felvétel (technikai eszközzel rögzített adat), hanem egy meghatározott szabályok szerint készült jelentés, és annak nyomozati irathoz csatolva bírósághoz történő benyújtása volt bizonyíték.

A jelenlegi BE. már az „ügyirat” alatt is mást ért, mint a régi, a leplezett eszközök pedig abszolút más módon szabályozottak. A téma szempontjából a legfontosabb, hogy már nem egy áttételesen készült jelentés a bizonyíték, hanem a 249. § alapján maga a technikai eszközzel rögzített adat. A 423. § (1) bekezdése szerint is ezeket, nem pedig a régi BE. 206. § (2) bekezdés szerinti okirati bizonyítékot kell a bírósághoz benyújtani.

Rovatok