Kedden a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott tanárok tárgyalásával folytatódott a munkaügyiper-sorozat a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán. A pedagógusok a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva fordultak bírósághoz, többek között a közalkalmazotti jogviszonyuk helyreállítását, valamint sérelemdíj és végkielégítés megfizetését kérték. Noha ügyvédjük, Sziklai Tamás a tárgyaláson előállt egy ajánlattal, egyezség nem jött létre, így a tanárok a kereseti kérelmüket megváltoztatták: a visszahelyezésükre már nem tartanak igényt.
Bár a tárgyalást csak 9 órára hirdették meg, már 8 órakor diákok, tanárok, szülők csoportja jelent meg a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma előtt. Az épület elé a Tanítanék Mozgalom hirdetett szolidaritási gyűlést, hogy ily módon jelezzék: kiállnak a jogaikért harcoló tanárok mellett.
Mint ismert, tavaly ősszel több mint egy tucat pedagógust mentettek fel a munkavégzés alól arra hivatkozva, hogy részt vettek polgári engedetlenségi akciókban, az elbocsátott pedagógusokat az Indexen portréfotókon mutattuk be.
A munkaügyiper-sorozat Kapin Lilla, a budapesti Eötvös József Gimnázium és Törökné Pethő Erzsébet, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium volt tanárának tárgyalásával startolt el, most pedig a Külső-Pesti Tankerületi Központhoz tartozó Karinthy Frigyes Gimnázium hat tanára következett.
A novemberben elbocsátott nyolc pedagógust Sziklai Tamás, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) elnökségi tagja, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megbízott ügyvédje képviseli.
Sziklai Tamás az Index kérdésére hangsúlyozta: a mai egy úgynevezett perfelvételi tárgyalás, az ügy komplexitása miatt ítélet még szinte egészen biztosan nem születik.
A bíróság – mint minden munkaügyi perben – most is köteles felkínálni az egyezség lehetőségét. Én ezt minden esetben javasolni szoktam az ügyfeleimnek, leszámítva ezt az ügyet, ennek a tárgyalásnak ugyanis a kereseten túlmutató jelentősége van
– mondta az ügyvéd.
Kijelentését a magyar oktatásban kialakult helyzettel indokolta. Felidézte, hogy az érintettek már régóta kongatják a vészharangot, majd csak végső elkeseredésükben fordultak a sztrájk eszközéhez, a kormány azonban menet közben írta át a játékszabályokat azzal, hogy törvényben fektette le a még elégséges szolgáltatás mértékét, miközben még a bíróság előtt tárgyaltak a felek.
A kormány a sztrájkjogot kiüresítette, a tanárok erre válaszul polgári engedetlenségbe kezdtek, a tankerületi központok reakcióit pedig már ismerjük
– emlékeztetett Sziklai Tamás, aki úgy véli, hogy a per minden pedagógusra, a teljes magyar oktatásra kihatással lehet.
Arra a kérdésre, hogy milyen ítélettel lennének elégedettek, azt felelte, hogy mindenképpen annak örülnének, ha a bíróság megállapítaná a felmentések jogellenességét. Úgy véli, az, hogy ezt milyen indokból teszi meg, már másodlagos, rengeteg szempontot felsorakoztattak, de a felperesek a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva fordultak bírósághoz.
Nagy kérdés ugyanakkor az is, hogy ha a pedagógusok valóban jogsértően viselkedtek azzal, hogy polgári engedetlenségi akcióban vettek részt, akkor miért nem mentettek fel minden olyan tanárt, aki hasonlóképp cselekedett.
„Sok olyan pedagógus tanít még most is, akinek adott esetben kétszer vagy háromszor több polgári engedetlenséggel töltött órája van” – jegyezte meg az ügyvéd.
Nem sokkal 9 óra után elkezdődött a perfelvételi tárgyalás. A bírónő ismertette a felperesek álláspontját. Elhangzott többek között: a tanulók jogait nem a tanárok, hanem a Külső-Pesti Tankerületi Központ sértette meg azzal, hogy a felmentések után nem gondoskodott a tanárok pótlásáról, ennek következtében több óra is elmaradt. A felperesek szerint aránytalan és eltúlzott volt az a jogkövetkezmény, amit a tankerület alkalmazott velük szemben.
Ahogy az várható volt, a bírónő felkínálta az egyezség lehetőségét. Sziklai Tamás ügyvéd váratlanul bejelentette: van egy ajánlatuk.
Ha azonnali hatállyal visszahelyezik a tanárokat a pozíciójukba, kifizetnek nekik fejenként 1 millió forintot, és az alperes kiad egy nyilatkozatot, amelyben elnézést kér a felperesektől, illetve a Külső-Pesti Tankerülethez tartozó más pedagógusoktól, a kereseti kérelmet nem tartjuk fenn
– ismertette az ajánlatot Sziklai Tamás.
Az alperes jogi képviselője erre reagálva elmondta: nincs felhatalmazása arra, hogy választ adjon az elhangzott ajánlatra, de továbbítani fogja a megbízónak. Mint ismert, a Külső-Pesti Tankerületi Központot Rábel Krisztina vezeti, de őt a bíróság csak később fogja beidézni.
Sziklai Tamás ezt követően jelezte: arra való tekintettel, hogy az egyezség nem jött létre, nem kérik a tanárok visszahelyezését, ettől a kereseti kérelemtől mind a hat felperes eláll. A másodlagos kereseti kérelmet ugyanakkor fenntartják, a pedagógusok a sérelemdíj, illetve a végkielégítés megfizetésére továbbra is igényt tartanak.
Rövid szünet után 11 órakor megkezdődött a felperesek személyes meghallgatása.
Először az elsőrendű felperest, Horváth Brigittát hallgatták meg, aki elmondta: a tanórák megtartásán túl osztályfőnökként, magyartanárként számos egyéb teendője volt, kirándulásokat, ünnepségeket szervezett, a dolgozatok kijavítása, az órákra való felkészülés sok esetben otthonra maradt.
Arra a kérdésre, hogy hol tartózkodott és mivel töltötte az idejét október 5-én, elmondta: ez egy szerdai nap volt, amikor hat tanórája lett volna, de mindegyik elmaradt.
Reggel élőlánccal indítottuk a napot, majd részt vettünk a Kossuth téren egy flashmobon. Ezt követően visszamentem az intézménybe, és a munkaidőm végéig ott voltam, ezt az aláírásom bizonyítja
– mondta a kirúgott pedagógus, akit a bírónő további dátumokról, tiltakozásokról is megkérdezett, Horváth Brigitta pedig minden esetben elmondta, hogy mivel töltötte az adott napot.
A felperest megkérdezték arról is, hogy tud-e olyan tanárról, aki szintén a Karinthy Frigyes Gimnáziumban tanít, és szintén részt vett polgári engedetlenségben, ugyanakkor az állásából nem távolították el. Horváth Brigitta kijelentette, hogy több mint tíz ilyen volt kollégáról tud.
Az alperes jogi képviselője ezt követően arról faggatta a kirúgott tanárt, hogy álláspontja szerint mit jelent a polgári engedetlenség. Ezt a kérdést azért tartotta fontosnak, mert a tanárok kijelentették, hogy bár az óráik egy része elmaradt, ez nem azt jelenti, hogy semmilyen munkát nem végeztek ez idő alatt, előfordult, hogy dolgozatot javítottak, felkészültek a következő napra. A pedagógus a jogi képviselőnek a jelenléti ívet is megmutatta.
„Az alperesnek (a tankerületnek) erről honnan kellett volna tudni?” – szegezte neki a kérdést, mire Horváth Brigitta arról beszélt, hogy szerinte ez egyértelmű, a tanári munka ugyanis nem csak az órák megtartásából áll, egyéb teendőit pedig a KRÉTA-rendszerben is rögzítette.
A karinthys tanárok tárgyalása csütörtökön folytatódik a Fővárosi Törvény Munkaügyi Kollégiumán.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)