Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásos Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik az információszabadság érvényesülését a közfeladatot ellátó és közpénzzel gazdálkodó Magyar Export-Import Bank által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő banktitok megismerhetőségével kapcsolatban. Az alkotmánybírák, akik közül négyen nem értettek egyet a határozattal, felhívták az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának szeptember 30-áig tegyen eleget.
A Magyar Természetvédő Szövetség hat évvel ezelőtt közérdekű adatigénylési kérelemmel fordult a Magyar Export-Import Bankhoz (Eximbank), és a pénzintézet által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm.-rendelet szerinti projektekhez kapcsolódó információkat kért. A kért adatok egy részét kiadták (például a projekt megnevezését, leírását, a kötött segélyhitel maximális összegét stb.), azonban a kedvezményezettek neve, a hitel összege, illetve a projekt adományelemének mértéke szerintük banktitkot és biztosítási titkot képez, míg környezeti célú hatástanulmányt azért nem tudtak kiadni, mert ilyen átvilágítás nem készült egyik projekttel kapcsolatban sem.
A szövetség közérdekű adat kiadása iránt pert kezdeményezett az Eximbank ellen. A Fővárosi Törvényszék 2017 tavaszán helyt adott a keresetnek, és kötelezte a bankot az alapkezelőknek kiírt pályázatra beérkezett dokumentumok kiadására.
A törvényszék szerint az Eximbank közfeladatot lát el, állami vagyonnal gazdálkodik, az adatigénylés a közfeladat ellátásával összefügg, és a kért adatok – a környezeti célú átvilágítás és környezeti hatástanulmány kivételével – a birtokában vannak.
Az elsőfokú ítélet kihirdetése után a szövetség jogi képviselője, Schiffer András ügyvéd elmondta: az adatok nyilvánosságra hozatalával kiderülhet, hogy az Eximbank pályázati kiírásán volt-e valódi verseny. Szerinte nem elegendő a nyertes pályázó alapadatainak ismerete, valamennyi pályázat dokumentációjára, azok összehasonlítására és a bírálati mátrix megismerésére szükség van.
Fellebbezést követően a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a döntést még abban az évben helybenhagyta. A felülvizsgálati jogkörben eljáró Kúria viszont a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú döntést megváltoztatva a keresetet elutasította.
A Kúria érvelése szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján a kért információk banktitoknak minősülnek, a banktitok harmadik személy számára történő kiszolgáltatásának esetei között pedig nem szerepel a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség.
A természetvédő szövetség a Kúria ítéletével szemben 2019. augusztus 30-án alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó szerint a bíróság Alaptörvény-ellenesen alkalmazta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény vonatkozó rendelkezését. Úgy vélekedett, hogy a banktitok nem feltétlen korlátja az információszabadságnak, hanem üzleti titokként, törvényben szabályozott teszt alapján jelent csak korlátot. A Kúria ellenben helytelenül abszolút korlátként alkalmazta, ezzel pedig megsértette az információszabadság érvényesülését.
Az Alkotmánybíróság ugyan elutasította a kúriai ítélet megsemmisítésére irányuló indítványt, de hivatalból eljárva megállapította, hogy a hatályos szabályozásban a banktitok az Eximbank összes ügyfelének adatait mérlegelést kizáró módon elzárja a nyilvánosság elől. Mindezt annak ellenére, hogy a kötött segélyhitelekkel összefüggésben a bank a kormányzati döntések végrehajtójaként közfeladatot lát el, azaz közpénzzel gazdálkodik. Ebben a körben – olvasható a határozat indoklásában –
az adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos érdek főszabály szerint megelőzi a titokvédelmi érdekeket.
Az Eximbank kezelésében lévő kettős természetű, tehát a banktitok fogalma alá tartozó közérdekű adatok megismerhetősége viszont jelenleg egyáltalán nem biztosított: a nyilvánosságkorlátozás teljes körű, nem a feltétlenül szükséges és arányos mértékre szabott, illetve semmilyen mérlegelésre nincs lehetőség az adatok kiadhatósága körében.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásos Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik az információszabadság érvényesülését a közfeladatot ellátó és közpénzzel gazdálkodó Eximbank által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő banktitok megismerhetőségével kapcsolatban, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotási feladatának tegyen eleget.
Az ügyben kikérték a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) álláspontját is. A Szabó Endre Győző elnökhelyettes által 2022 nyarán szignált állásfoglalás egybecseng az Alkotmánybíróság többségi véleményével, amikor a NAIH leszögezi:
Egyértelmű jogi helyzetet teremtene, ha a közérdekű adatokra vonatkozó kötelezettségekre hivatkozás – és így a banktitok alóli törvényi felmentés – megjelenne a szabályozásban.
A határozathoz Dienes-Oehm Egon párhuzamos indokolást, míg négy alkotmánybíró – Handó Tünde, Juhász Miklós, Márki Zoltán és Szívós Mária – különvéleményt csatolt.
(Borítókép: Az EXIMHÁZ, az Eximbank egyik bejárata. Fotó: Róka László / MTI)