Index Vakbarát Hírportál

Óriási munkaerőhiánnyal küzd a magyar gazdaság minden szférája

2022. január 24., hétfő 06:36 | aznap frissítve

A turizmusban nemsokára súlyos munkaerőhiány léphet fel, miután a szektorban idén élénkülés várható. Már most fennáll a veszélye a bevételek elmaradásának a betöltetlen álláshelyek miatt, és amint felélénkül a turizmus, a helyzet tarthatatlanná válik. Emiatt valószínűleg szükség lesz a külföldi munkavállalók toborzására, bár itt most még nem dolgozik sok külföldi munkavállaló. A gazdaság más szektoraiban, az iparban és az építőiparban több külföldi munkavállaló dolgozik, viszont ez sem oldotta meg a problémákat. A vállalatok egyre magasabb áron egymástól viszik el a munkavállalókat – írja a Portfólió.

A munkaerőhiány egyre nagyobb probléma a magyar gazdaságban. Lassan nincs olyan ágazat, amelyik ne tudna felvenni több ezer képzett dolgozót azonnal. De a munkaerő-tartalék alacsony szintre süllyedt, akinek most nincs állása, annak valószínűleg túl alacsony a képzettsége. A koronavírusos időszak legnagyobb vesztese a turizmus, és most a szektor helyreállása is igencsak döcögős.

Hatalmas gondokkal küzd a szállodaipar

A járvány egyértelműen meghatározta az elmúlt két évét a fővárosi szállodáknak. Ha nincs a koronavírus, akkor hasonló mértékben pörögne a budapesti turizmus, mint 2019-ben, de mivel az omikron-variáns tovább árazta a turisztikai piacon a bizonytalanságot, ezért jobbára most is csak üzleti variációkban tudnak gondolkodni a hotelvezetők – mondta Iváncsics Nándor, a Mercure Budapest City Center Hotel igazgatója, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének budapesti régióvezetője a lap megkeresésére. Hozzátette: 

az optimista verzió az, hogy kifut a járvány, és az elhalasztott kereslet miatt legkésőbb nyárra berobban a turisztikai piac.

Komoly munkaerő-probléma akkor jöhet létre, ha a szállodák kihasználtsága Budapesten 60 százalék fölé emelkedik. Ebben az esetben még nagyobb lesz a hiány takarítókból, felszolgálókból és szakácsokból – fűzte hozzá Iváncsics Nándor.

Az alapvárakozás egyelőre inkább az, hogy május–júniusban még nem lesz akkora pörgés a turizmusban, legalábbis, ami a külföldi turistákat illeti. Az egyik nagyobb szálloda az elmúlt időszakban több mint 50 embert vett fel, de valójában 70 új alkalmazottra lenne szükségük.

AZ EGYIK IGAZGATÓ SZERINT UGYAN RECSEG-ROPOG A HR-GÉPEZET, DE AZÉRT VAN MUNKAERŐ-VISSZAÁRAMLÁS A SZÁLLODAI SZEKTORBA.

Ha a vírushelyzet normalizálódik, és újra jönnek a külföldi turisták, akkor 20-25 százalék közötti munkaerőhiány lehet náluk azonnal – mondta Csere András, a bükfürdői Caramell Premium Resort szállodaigazgatója. Náluk is szobalányból, szakácsból és pincérből van kevés.

A hotelünkben 6-8 pincér végzi 10-12 munkáját. Ez a végén mindenképpen kevesebb árbevételt jelent majd, hiszen ugyanannyi vendéget kevesebb felszolgálóval nehezebb jól kiszolgálni. A pincérek nem minden asztalhoz érnek oda, vagy már nem jut energiájuk többletfogyasztásra rábírni a vendégeket, például egy jó üveg vörösbor ajánlásával

– tette hozzá a munkaerőhiányból eredő potenciális árbevétel-kiesésüket Csere András. A koronavírus-járvány miatti többszöri zárlat hatásaiból felépülő vendéglátószektornak ez azért is lehet érvágás, mert az emelkedő költségek mellett így még kevesebb pénzük marad arra, hogy pluszjuttatásokkal, esetleg 13. havi fizetéssel próbálják megtartani a hűségesebb dolgozóikat.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének nyugati régióvezetője azt is megemlítette, hogy a határszélen amúgy is nehéz megtartani a munkaerőt a kétszer akkora osztrák fizetések miatt. Hozzátette: azzal is meg kell küzdenünk, hogy helyben az egyik nagy élelmiszeripari cég is másfélszer, kétszer akkora fizetéssel csábítja a dolgozóinkat.

A monotonitás és a szigorú, személytelen munka miatt ugyanakkor sok gyártó cégtől visszajöttek hozzánk a dolgozók, amint újranyitottak a szállodák. Aki szeret a vendégekkel foglalkozni, az nem sokáig bírja a gyártósor mellett

– mutatott rá a vendéglátás előnyös munkaügyi oldalára Csere András.

A balatoni régió is bajban

Amint arról már az Index is hírt adott, egyre több vendégük van a balatoni szállodáknak, ám ez öröm az ürömben, mivel emiatt arra kényszerülnek Rádóczy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője szerint, hogy erre az évre extrém munkaerőhiánnyal tervezzenek.

Sajnálatosan már az év végi kisebb forgalom felfutásnál is tapasztalható volt a munkaerőhiány. A classic hiány szakmák, mint szobalány, felszolgáló, pultos, szakács, konyhai kisegítő, recepciós, különösen az éjszakás recepciós mellett megjelentek a karbantartó, értékesítő, masszőr, úszómester feladatkörökben is a betöltetlen pozíciók

– mondta el a Hotel Golden Lake Resort Balatonfüred tulajdonos ügyvezető igazgatója.

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODATULAJDONOSOK, ÜZEMELTETŐK SZÁMÁRA MÁR NEMCSAK A TELJESSÉGGEL KISZÁMÍTHATATLAN RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ VÁRHATÓ FORGALOM TERVEZÉSE, HANEM AZ EHHEZ PÁRHUZAMOSAN ILLESZKEDŐ MUNKAVÁLLALÓI LÉTSZÁM IGAZÍTÁSA IS EGY MEGOLDHATATLANNAK TŰNŐ FELADAT.

A folyamatos toborzást, kiválasztást igénylő helyzet hatalmas terhet ró a szállodákra. Ebben a régióban már nem ritka, hogy külföldi munkaerőt is igénybe vesznek, amihez közvetítőcégek segítségét kérik. Az Ukrajnából érkező magyar anyanyelvű munkavállalók bizonyultak a területen a legjobb megoldásnak – nyilatkozta Rádóczy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének balatoni régióvezetője.

A Portfolio által megkérdezett szállodaigazgatók becslése szerint csak az ő iparágukban több ezer ember hiányozhat. A betöltetlen pozíciók száma azonban még ennek is a sokszorosára emelkedhet a nyári szezon kezdetével és a piacra lépő új szállodák munkaerőigényével.

A probléma mindenhol fennáll

A munkaerőhiány kényszerhelyzetbe hozza a cégeket. Emiatt ma már a vállalkozások egyre nagyobb része vesz igénybe külföldi munkaerőt – fogalmazott a Portfoliónak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A legnagyobb külföldi állományt Ukrajna jelenti jelenleg, de számos más országból (Mongólia, Vietnám, Fülöp-szigetek, Indonézia)  érhetők el munkavállalók – fűzte hozzá a legújabb trendeket a szövetségi vezető. Hozzátette: a betanított és szakmunkások várhatóak nagyobb számban, előnyük az alacsony fluktuáció és nagy teherbírás, hátrányuk leggyakrabban az angol nyelvtudás hiánya.

A Demográfiai Portré 2021 tanulmánya szerint a huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma tavaly megközelítette a 200 ezer főt, ami kétszerese az évezred eleji értéknek. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy most, a járvány hatásai után újra növekedhet.

VAGYIS A MUNKAERŐHIÁNY OLYAN NAGY PROBLÉMÁVÁ VÁLT, AMIT CSAK ITTHONRÓL MÁR NEM IGAZÁN LEHET MEGOLDANi

Perlusz László szerint lehetséges kitörési pont, ha a hátrányos helyzetű munkavállalók fokozatosan, lépésről lépésre lesznek aktív munkaerőpiaci szereplők.

Azonban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára megjegyezte, hogy

a demográfiai helyzet csak évtizedes távlatban befolyásolható, így a következő időszak munkaerőpiaci helyzetére alig van befolyása az államnak.

A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása lehet valószínűbb megoldás, mivel az egyre jobb egészségi állapotban lévő nyugdíjasok részmunkaidőben történő foglalkoztatását már rengeteg cég meglépte. További megoldás lehet a külföldi munkavállalók ellenőrzött keretek között történő munkába állítása, ami már részben elkezdődött.

(Borítókép:  Családi uszoda a Tihanyi-félsziget keleti hegyoldalában 2018. augusztus 20-án. Fotó:  Jászai Csaba / MTI)

Rovatok