Az úgynevezett Hatos telep egy Tatabánya délkeleti részén fekvő, leromlott állapotú településrész. Az ott lévő önkormányzati épületek felújítására
300 millió forintos támogatást nyert a város.
A tatabányai polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az összegből energetikai korszerűsítés történik – nyílászárócserével, valamint a külső falak, a födémek és a lábazat hőszigetelésével. Emellett másik hat, már befalazott lakás helyreállítása, tehát lakhatásra alkalmassá tétele is szerepel a projektben.
Az egyik Komárom–Esztergom megyei hírportál még nyár elején arról számolt be, hogy a járványhelyzet miatt valószínűleg jövő év végére csúszik a megvalósítás. A beruházást ráadásul nehezíti majd, hogy házakban vannak lakott ingatlanrészek is, amire figyelemmel kell lenni az építkezés megindításakor.
Az önkormányzat a felújítás ideje alatt átmenetileg más helyre költözteti majd a családokat. A lakások komfortfokozata az átalakításokkal emelkedik majd, így a bérleti díj is változik
– hangzott júniusban a hivatalos tájékoztatás. A lakásokat szinte szerkezetig elbontják, majd újra felépítik, emellett a házakhoz vezető utak is új burkolatot kapnak. Az ott élő gyerekeknek is próbál a város segíteni: a Bridgestone tatabányai gyára nyár végén építtetett a Hatostelepi óvoda mellett egy játszóteret, amelynek fenntartásában a helyi Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz.
A Budapestről vonattal utazók számára még a tatabányai vasútállomás előtt feltűnik a sínektől nem messze fekvő nyomortelep, nem messze az említett környéktől.
Az egykor virágzó Mésztelep egy fizikailag is elkülönült településrész,
ahol kicsiny, de rendezett körülmények közt élhettek sokan. A félkomfortos vagy komfort nélküli lakásokat a cementgyárba dolgozók eredetileg vállalati lakásként kapták. Később, ahogy fejlődött Tatabánya, az egykori „hatajtós“ komfort nélküli lakásokból a városközponthoz közelebb eső panelházakba költöztek.
A Mésztelep és a szomszédságában lévő Hatos telep maradt fenn legtovább, a többi telepet már lebontották, és a vasútvonalat is korszerűsítették. Sokan elköltöztek, hiszen a cementgyárat és a többi üzemet is bezárták
– erről már Duka László János, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat vezetője mesélt az Indexnek. De nemcsak a munkahelyek tűntek el az elmúlt tizenöt évben.
A varroda, az óvoda, a pékség és a buszvégállomás is.
Vannak olyan házak, amelyeknek azért falazták be az ablakát, mert nem fizették ki az önkormányzatnak a bérleti díjat.
Duka László János szerint mégis vannak olyanok, akik nem akarnak elköltözni, még annak ellenére sem, hogy a házuk gyakorlatilag élhetetlenné vált már. A nemzetiségi önkormányzat vezetője szerint ők már ebben nőttek fel, és nehezen tudnának mit kezdeni egy új élethelyzettel.
Halász Levente településfejlesztő geográfus szerint ma Magyarországon több mint 250 ezren élnek gettóban, vagy gettószerű nyomortelepen. A szakember arra emlékeztetett, hogy
a gettósodó szegregátumok látványos növekedése, illetve az ottani szociális problémák erősödése és súlyosbodása a rendszerváltás időszakától datálható, a folyamat akkortól gyorsult fel.
Szinte bárhol az országban találhatóak olyan utcák, városrészek vagy háztömbök, ahol a társadalomból kiilleszkedett, úgynevezett underclass réteg él. Halász rámutatott arra is, hogy
a gettó város a városban, ahol sajátos társadalmi szerkezet alakul ki.
Felmérések szerint az ott élők
Halász Levente kiemelte, a gettóban élők nagy része már ebbe a kész állapotba születik bele, ahonnan nehéz a kiút. A helyzetet tovább nehezíti, hogy egyre többen nyúlnak valamilyen tudatmódosító szerhez, hogy a mindennapokat túléljék, és meneküljenek a valóság elől. Ez lehet akár az alkohol, akár a drog.
Sokan nem is akarnak tudomást venni a gettók létezéséről.
Ez olykor könnyebb, hiszen egyes településeken, mint például Tatabányán, fizikailag is a város szélén találhatóak, máshol viszont a városközponthoz egészen közel (például Miskolcon az úgynevezett számozott utcák – ahol éppen a terület rehabilitációja zajlik).
A gettók felszámolására erős politikai akaratra van szükség. Eltökélt városrehabilitációt főleg az európai uniós csatlakozás után láthattunk, amikor pályázati pénzcsapok nyíltak meg az efféle telepek felszámolására. Budapesti példa a Magdolna negyed vagy a Corvin-projekt.
A házakat ilyenkor fizikailag eltüntetik, vagyis buldózerrel lebontják,
és helyükre egy teljesen új városrészt hoznak létre. Aminek következtében megújul a társadalmi struktúra is: a jó minőségű új lakásokba magas, vagy közepesen magas vagyoni státuszúak költöznek be.
S hogy mi lesz a korábbi lakókkal?
A városi gettókból kiköltözők általában eltűnnek a világ szeme elől. Vagyis az út ilyenkor gyakran zsáktelepülésekre, gettósodó aprófalvakba vezet, ahonnan már rendkívül nehéz a kiút. llyen települések találhatóak többek között Csereháton, Nógrádban, vagy az Ormánságban
– vázolja a lecsúszás újabb szintjét Halász levente.
A tatabányai városvezetés éppen emiatt döntött most úgy, hogy nem fizikailag tünteti el a telepet, hiszen attól maga a probléma nem oldódna meg, legfeljebb másutt jelenne meg ugyanúgy. Ezért kap most kiemelt szerepet a lakásfelújítás, a közösségi terek, sportpályák kialakítása. Kizárólag ezek lehelhetnek új életet a városi gettókba.
(Borítókép: Egy nő papucsokat tisztít, háttérben az egykori mészkőbánya Tatabánya mésztelepi városrészében 2014. június 20-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)