A nyár közepén a Fidesz 35 százalékos, vagyis mintegy 2,8 millió fős szavazótáborral rendelkezik, miközben a második-harmadik helyen, gyakorlatilag holtversenyben lévő pártok támogatottsága egyszámjegyű: a DK-é 9 százalékos (700 ezer támogató), a Momentumé 8 százalékos (650 ezer szimpatizáns) – derült ki a Závech Research Intézet július 13-15 között végzett telefonos felmérésből.

A Jobbik 5 százalékon áll, kb. 400 ezer támogatóval, míg az MSZP-hez a választópolgárok 4 százaléka, nagyjából 300 ezer fő sorakozik fel. Utánuk szorosan a Kétfarkú Kutyapárt következik 3, az LMP és a Mi Hazánk 2-2 százalékkal (250 ezer illetve 150-150 ezer fővel). A Párbeszéd 1 százalékos, 50 és 100 ezer fő között van a táboruk nagysága.

A biztos pártválasztók közül 52 százalék szavazna a Fideszre. 15 százalék a DK-ra, 11 a Momentumra, 7 a Jobbikra, míg 5 százalék az MSZP-re. A biztos pártválasztók 3-3 százaléka szavazna az LMP-re, a Mi Hazánk Mozgalomra, a Kétfarkú Kutyapártra, 1 százalék a Párbeszédre.

Kérdezték arról is a telefonon felkeresett, 18 év feletti lakosságot (1000 főt), hogy vajon az ellenzéki pártok milyen jelölt és listaállítási stratégiával tudják legyőzni a Fideszt. Az ellenzéki szavazók abban eléggé egységesnek bizonyultak, hogy az ellenzéknek a 106 egyéni választókerületben közös ellenzéki jelöltet kellene állítania – 87 százalék ezen a véleményen van, 4 százalék ellene, 9 százalék nem tudott véleményt mondani ebben a kérdésben.

A pártlisták számát illetően az ellenzéki szavazók nagy többsége – 83 százalékuk – ugyancsak a kooperáció híve, azt tartja célszerűnek, ha egyetlen listát állítanak. Több listát tartana hasznosabbnak az ellenzékiek 5 százaléka, míg 12 százalékuk bizonytalan.

Az ellenzék két legerősebb pártja táborában kevésbé – bár ők is nagy többséggel – támogatják a közös listát: a DK-szavazók 80, a momentumosok 81 százaléka. A többi ellenzéki párt szavazói körében 88-91 százalékos az egyetlen közös lista preferálása.