Nők a közéletben: részvétel, attitűdök, pártválasztás címmel készített tanulmányt a Republikon Intézet és a Závecz Research.
Ebben a női választók részvételi szokásait, politikai attitűdjeiket és pártpreferenciájukat vizsgálták meg, azt, hogy melyek az uralkodó női szerepfelfogások, milyen részvételi hajlandóság jellemzi a nőket, és milyenek a politikai preferenciáik, írja a HVG. A felmérésben kétezer embert kérdeztek meg személyesen.
Az eredmények szerint a választási részvételben nincsen jelentős különbség férfiak és nők között, mindkét nem 76 százalék biztosan, vagy valószínűleg megjelenne az országgyűlési választásokon. Ez a szám persze magasabb, mint a választásokon ténylegesen megjelenők aránya.
A nemi, családi szerepek kapcsán a megkérdezettek többsége konzervatív nézeteket vall. Azzal a kérdéssel, hogy a férfi dolga az, hogy pénzt keressen, a feleségeknek a háztartással és a gyerekekkel kellene foglalkoznia, az összes válaszoló 39 százaléka értett egyet, 29 százalék is-is, 31 százalék pedig nem tudott azonosulni. Ha csak a női válaszadókat vesszük, akkor is a többség egyetért ezzel, ez 37 százalék, 28 százalék is-is, 34 százalék pedig nem.
Ugyanezt a kérdést megvizsgálták pártpreferencia szerinti bontásban is.
Azt is megvizsgálták, hogy az egyes pártok választói között mekkora a nők felülreprezentáltsága, tehát mennyivel nagyobb a nők aránya szavazóik között, mint a teljes népességben. Itt a Párbeszéd eredménye kimagasló 22 százalékkal, őt követi az LMP 9 százalékkal. Az MSZP szavazóinál több a női szavazó, 6 százalékon vannak. A Fideszé 1 százalék. A Jobbik szavazói között továbbra is a férfiak felülreprezentáltak, 18 százalékon vannak, ahogy a DK-nál is, kilenc százalékon állnak a férfiak.