Léteznek zöldségek, melyeknek egy tipikus felhasználási formáját ismerjük annak ellenére, hogy minden egyes része gyógyhatással bírna, ha ennénk. Egyes vidékeken a karalábéa húsleves része, másutt inkább főzelékként ismerik, de leginkább sehogy sem fogyasztjuk, az élelmiszerboltok polcain már nincs is jelen. Gyökérzöldségként főzve a gumója ugyan ismerős lehet, pedig a leveleiben annál is több a vitamin. Ehetnénk belőle többet is, ugyanis az A-vitaminban gazdag, vadkáposztának is nevezett növény fogyasztása a kutatások szerint megelőzheti az allergiás és asztmás tüneteket is.
Bár rutinos allergiás tünetektől szenvedő ismerőseim szerint valójában az egyetlen gyógyír erre a tünetegyüttesre az, ha hagyjuk az időt múlni, és várjuk a téli hónapokat, a tudomány fejlődése és az egyre célzottabb kutatások talán mutathatnak egy kis fényt az alagút végén az egész tavasszal és nyáron kényszerűen prüszkölőknek.
Tüsszögsz, viszket a szemed egész nyáron?
A pollenallergiás tünetek igencsak változóak lehetnek, összefoglaló néven szénanáthának is nevezik őket. A sokféle virágpollen által kiváltott, náthához hasonló testérzetek az arra fogékonyaknál már április elején, az első tavaszi virágzás idején megjelenhetnek, és egészen októberig keseríthetik meg embertársaink életét.
A pollenallergia tünetei mindenkinél más formában jelennek meg. Van akinek csak az év egy adott időszakában vannak visszatérő panaszai, hol gyengébben, hol erősebben. Másoknál viszont előfordulhat az is, hogy ezek előjelek nélkül, hirtelen, akár hónapokig fennállnak. A viszkető, vörös szemekkel, torokkaparással, orrváladékozással és tüsszögéssel együtt járó allergiás tünetek megelőzésére és mérséklésére a legjobb módszer az, ha tisztában vagyunk a kiváltó okokkal.
Hazánkban a pázsitfűfélék, az üröm, az útifű és a parlagfű okozza a legtöbb tünetet, sokaknál mind egyszerre. A kellemetlen következményeket egyelőre csak antihisztamin-tartalmú orvosságokkal lehet hatékonyan megelőzni, de a tudatos életmód, a megfelelően megválasztott, természetes anyagú ruhák viselése, a gyakori hajmosás és a szabad levegőn töltött idő mérséklése azonban segíthet.
A legújabb kutatások szerint azonban a vitaminhiány is fokozhatja a fenti kellemetlenségeket. A legutóbbi vizsgálatok szerint megfelelő mennyiségű A-vitamin-bevitellel kordában tartható a szervezet hisztaminszintje, mérsékelhető a nyálkahártya nyákképzése, és csökkenthető a perivaszkuláris és peribronchiális gyulladás szintje. Hogy ez mit is jelent pontosan? Ha felturbózzuk testünk vitaminraktárát némi A-vitaminnal, az ereink és a légutaink gyulladásai mérséklődnek, azaz kevésbé lesznek érzékenyek a környezeti befolyásra.
Nem csak a bőrnek jó
A retinolnak is nevezett A-vitaminnak számtalan jótékony hatását ismerjük. Elsősorban a bőrsejtekre gyakorolt tulajdonságait szoktuk kihasználni, ugyanis képes fokozni a kollagéntermelést. Védi a szemet és javítja a látást, támogatja a csontok és a fogak egészséges növekedését és épségét. Zsírban oldódó vitaminjaink egyike, mely megtalálható a sárgarépában, a csonthéjas gyümölcsökben, a sárgabarackban, a májban és a halakban, illetve a káposztafélékben is.
Nem véletlenül táposztó a káposzta
A káposztafélék hatalmas családja számtalan olyan növényt is magába foglal, melyről első ránézésre nem is sejtenénk. Ilyen a karalábé is. A Közép- és Észak-Európában őshonos leveles-gumós termény mostohagyereke a hazai konyhaművészetnek. Ugyan viszonylag igénytelen, és egész évben termeszthető, még a hétvégi húslevesek egyik alkotóelemeként számontartott gyökere is kezd kikopni a mindennapokból. Ha körbenézünk a boltok zöldségespolcain, elvétve találunk csak belőle, pedig évtizedekkel ezelőtt lila, zöld és fehér formái is elterjedtek voltak Magyarországon.
A karalábénak ráadásul csak a gumós gyökerét használjuk fel – ha megvettük, legtöbbünknél a leveles részei rögtön a szemétben landolnak annak ellenére, hogy éppen úgy ehetőek. Talán ha tudnánk, hogy valójában káposzta, a föld felett zöldellő leveles szárakkal is mernénk mit kezdeni a konyhában. Míg A- és C-vitaminban és rostokban gazdag gumóját elsősorban levesek és főzelékek alapanyagaként fogyasztjuk, leveleiből bátran készíthetünk salátát vagy akár meg is tölthetjük. Mindenképp érdemes egyben magunkkal vinni a piacról, ugyanis a levelei háromszor annyit tartalmaznak minden hatóanyagából, mint a föld alatti része. Fontos ásványianyag-raktár, szelén, kálium, kalcium, magnézium, réz, vas, kén, foszfor is nagy mennyiségben található benne. Miért is hagynánk veszni?
