Az elmúlt évet 7 százalékos bővülést jelentő 757 millió eurós árbevétel mellett 25 millió eurós – FX-eredmény nélkül számított – adózott eredménnyel zárta a Waberer’s Csoport.

„A tiszta adózott eredmény 27 százalékos visszaesést mutat, ám az így számított 21,7 millió eurós eredmény a nem realizált árfolyamhatással magyarázható” – mondta Barna Zsolt, a Waberer’s International Nyrt. elnök-vezérigazgatója.

A csoport kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) a cég történetében először emelkedett 100 millió euró fölé. A vállalkozás sikerességét a cég képviselői szerint jelzi, hogy a tavaly áprilisi 4000 forint körüli árfolyam most 4500 forint felett jár a Budapesti Értéktőzsdén. Az eredményességből a részvényesek is részesednek: az igazgatóság az osztalékjavaslat mértékét a tavalyi évhez képest 12 százalékkal, 134 forintra emelte.

Csak Lengyelországban éreztek problémát

A húzóágazat a logisztika, amely 20 százalékos árbevétel-növekedéssel, 252 millió euróval járult hozzá a cég bevételeihez. A közúti szolgáltatások, amelyek korábban 90 százalékban járultak hozzá a cég bevételeihez, a diverzifikált üzletpolitikának köszönhetően mára már csak a bevétel 50 százalékát adják – mindezt úgy, hogy ebből az üzletágból évről évre nő a Waberer’s csoport bevétele.

A nemzetközi ágazat teljesítménye visszafogottabb volt – a magyar és a vasúti üzletág jól teljesített, de a lengyel érdekeltségek átalakítása – az ottani szabályozási és piaci problémák miatt – önmagában 10 millió eurós bevételkiesést okozott a kamat és adózás nélkül számolt eredmény (EBIT-) teljesítményben. A biztosítási szegmens árbevétele 3 százalékkal, 80 millió euróra csökkent, ugyanakkor az EBIT itt 30 százalékkal bővült.

Akvizíciós év volt 2024

A cég nemcsak a pénzügyi eredményeit teljesítette, hanem stratégiai céljainak megvalósításában is jól teljesített.

• A korábbi bérelt raktárak helyett a vállalat saját raktárépítésbe kezdett. Tavaly Ecseren befejezték az első, 47 ezer négyzetméteres logisztikai központjának építését, és belekezdtek a debreceni, 22 ezer négyzetméteres bázis építésébe. A cég 100 ezer négyzetméteres raktárkapacitás-fejlesztéssel számol 2030-ig. A beruházások középtávú terve 200-250 millió eurós fejlesztést tartalmaz, ezzel ugyanakkor a kamat és nyereségadó-ráfordítások levonása előtti eredményhatás éves szinten 10-12 millió euró lehet. Tóth Szabolcs vezérigazgató-helyettes arról beszélt, hogy más üzletágakhoz képest a raktárbázisok építése lényegesen lassabb megtérüléssel bír, ám itt a beruházások megtérülését komplexebben kell számolni.
• Szerbiában is megjelentek az MDI disztribúciós társaság megszerzésével. A tervek szerint ugyanakkor a vevőik érdekében nem elégszenek meg azzal, hogy bérlőként jelenjenek meg. A tervek szerint a Balkán több országában, Romániában, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban jelennének meg. Gondot az jelent, hogy olyan méretű vállalkozás, amely a Waberer’s célkeresztjében szerepelhet, nincs sok. A globális cégek mellett így azért itt lassabb az előrelépés. Szó lehet stratégiai partnerség kialakításáról – erre inkább a Balkánon látnak lehetőséget. Erdélyi Barna igazgatósági tag szerint elméletileg lehet ilyen együttműködéseket kialakítani, de gyakorlatban nehéz, mert versenyző partnerekről van szó.
• A vasúti logisztikai piacra a vasúti tömegáruk szállítására specializálódott, 17-18 országban jelen lévő PSP-csoport 51 százalékának megszerzésével, majd év végén a GySEV Cargo 70 százalékos részesedés megvásárlásával lépett be a társaság. A GySEV Cargo a multimodális területen erős, így a két cégbe történő beruházással komplex szolgáltatóvá lépett elő a Waberer’s. Az új leányvállalatok révén vasúti terminálok bővítésében is megjelent a cég: Szegeden a BYD mellett építi terminálját a PSP, de Debrecenben és a GySEV révén Sopronban is zajlik terminálfejlesztés.
• A Pannonbusz-akvizícióval a közúti személyszállítási piacra is belépett a társaság – az ügylet az idén II. negyedévben zárul le. A tervek szerint 200-400 busz szereznek be, amelyeket akár helyi és helyközi fuvarozásban, dolgozói vagy épp vonatpótló járatok formájában tudnak hasznosítani.
• Az elmúlt év novemberében a társaság megszerezte a Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító 66,925 százalékát. Az új akvizíciókkal a három Waberer’s biztosító (a Gránit Biztosító és a Posta Biztosítók) az életbiztosítások terén 8, a nem életbiztosítók együttesen 6 százalékos részesedéssel bír. Így a három biztosító középbiztosítónak számít csoportszinten – csaknem 1 millió szerződést kezelnek. A Gránit Biztosító továbbra is főleg digitális területen aktív, a Posta Biztosítónak komoly fizikai értékesítési hálózata van. A Gránit ugyan a biztosítási piac leghatékonyabb költségszint mellett működő biztosítója, ám a termékportfóliója viszonylag szűk. 

A stratégiai tervek szerint 2030-ra az integrált biztosítási portfólió 40-45 millió eurós EBIT-hozzájárulást jelenthet a Waberer’snek.

Ennek átgondolására egyebek mellett az készteti a társaságot, hogy a befektetők jobban szeretik az „egysíkú” vállalkozásokat – nehezen tudják értékelni azt, hogy egy logisztikai cég a pénzügyi szolgáltatások terén is aktív.

A 2030-ig terjedő üzleti terv átvizsgálása után a cél az, hogy az időszak végére a konszolidált árbevétel 124 százalékkal, 1700 millió euróra emelkedjen, az EBIDTA-mutató értéke hasonló növekedéssel 224 millió euróra emelkedjen, az EBIT-mutató pedig elérje a 100 millió eurót. Az elkövetkező évek beruházásai 400 milliós értékkel lettek számolva, itt a társaság döntően saját források, illetve piaci hitelek igénybevételével számol. A beruházások keretében kell sort keríteni azoknak a kisebbségi tulajdonosoknak a kivásárlására is, ahol a cég jelenleg még nem teljes tulajdonos.

(Borítókép: Shutterstock)