A közlemény szerint a március 17. és 24. között meghirdetett, a lakáskínálat bővítését célzó pályázatra 20 piaci alapkezelő 23 alapja jelentkezett, ebből 19 felelt meg a kiírási követelményeknek. A befektetési alapkezelők az eredetileg meghirdetett 200 milliárd forintos keretösszeg mintegy duplája, 393 milliárd forint értékben igényeltek forrást, ezért döntöttek a pályázati keret megemeléséről.

A tőkeprogramba azok a magyar alapkezelők jelentkezhettek, amelyek 2024. év végéig legalább 25 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlan- és/vagy értékpapíralapokban, vagy átlagosan együttesen legalább 25 milliárd forint jegyzett tőkéjű magántőkelapot kezeltek. Egy alapkezelő akár több alappal is pályázhatott, így alaponként legalább 5 milliárd forint, alapkezelőnként maximum 20 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak.

A közlemény rögzítette, hogy a feltételek szerint az ingatlanalapok az elnyert tőkejuttatás 100 százalékát kizárólag magyarországi ingatlanbefektetésekre fordíthatják, azon belül is elsősorban lakások, valamint bérlakások és kollégiumi épületek fejlesztésére, és a Lakhatási Tőkeprogram forrásainak 30 százaléka Budapest területén kívül megvalósuló projektekre irányulhat.

Hangsúlyozták, hogy az egyes tőkebefektetések piaci alapon, vagyis legalább 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulással, a piaci feltételekkel megegyező hozamelvárások mellett valósulnak meg. A nyertes alapok kötelesek beszámolni az NTH felé, amely nem időarányos vagy nem megfelelő teljesítés esetén szankciókkal élhet. A tájékoztatás szerint az első források kihelyezése a második negyedévben várható.

A közleményben idézik Buda Sándort, a Nemzeti Tőkeholding elnök-vezérigazgatóját, aki elmondta: a megvalósítási szakasz még az idén elkezdődik, és 2-3 éven belül már el is készülnek az új lakóépületek, kollégiumok. A várakozások szerint a Lakhatási Tőkeprogram révén további 1000 milliárd forintnyi fejlesztéssel 30 ezer új ingatlan épülhet meg.