A Magyarország területén élő hüllők közül az egyik leginkább veszélyeztetett s egyben legértékesebb a rákosi vipera. Egy példány természetvédelmi értéke 1 millió forint. A tudósok arra voltak kíváncsiak, mennyire veszélyezteti a fajt a rézsiklók elterjedése. 

Hányattatott sors jutott hazánk legveszélyesebb kígyójának, a rákosi viperának. Neve igencsak rosszul csengett a Rákosi-korszakban, így vezetői nyomásra új nevet kapott, sokáig parlagi viperakánt ismerték. Az állat az eredeti nevét adó rákosi rétekről már rég kipusztult, a mai napig fokozottan védett. A legújabb feltételezések szerint a kannibalizmusra hajlamos fajtársa, a rézsikló is az ellenségei közé tartozik, ezt vizsgálták a kutatók.

Kannibál kígyó Magyarországon?

A rákosi vipera régen Ausztriától egészen Bulgáriáig előfordult, de e két országból már kipusztult. Romániában sokáig szintén kihaltnak hitték, a 2000-es évek elején jelezték újra Erdélyből. A régen nagyobbnak számító magyarországi állomány két területen, a Hanságban és az Alföldön élt, mára kisebb csoportokra szakadt szét.

A két hansági és legfeljebb tíz kiskunsági populáció maximum 500 egyedet számlál. Erdélyben jelenleg négy apró populáció ismert.

Bár mérges kígyó, a természetben nagyon védtelen. Mivel nem túl ügyes vadász, fontos, hogy bő táplálék legyen környezetében. A túzok, a róka, de még a sün is meg szokta enni, és a kannibalizmusra hajlamos rézsiklóktól is féltik. A rézsikló ráadásul viszonylag gyakori, az egész országban elterjedt, de a rákosi vipera egyik legfontosabb élőhelyén, a Kiskunságban is nagy számban jelen van.

A szakértők arra voltak kíváncsiak, nem fenyegeti-e Magyarország veszélyeztetett kígyófajának állományát. Mint kiderült, ugyan fogyasztottak a befogott példányok kígyókat (és a tőlük leginkább taxanómiai besorolásukban eltérő) siklókat, azonban táplálékuknak mindössze 2,5 százalékát tették ki, és nem találtak ürülékükben rákosi vipera nyomait.